Török Ábel, a harmadik ég című különleges hangulatú, nyelvi leleményességű és atmoszférájú könyvét az első pár oldal után nehéz folytatni, nehéz újra kézbe venni.
Hosszú évszázadokon át a gyertyakészítőknek köszönhették elődeink a fényt az éjszakákban. Majd az elektromos villanyvilágítás létrehozásában szereztek elévülhetetlen érdemeket a magyarok. Egyszervolt szakmák, 3. rész.
Hidegkút és környéke, a dörgicsei templomromok, Kapolcs malmai, a tapolcai Malom-tó és a Keszthelyi-hegység szőlőhegyi kápolnái. Őszi feltöltődésre és természeti élményekre vágyóknak is jó választás mindegyik.
Magabiztosan lett az első a Zengő-kilátó a 2025-ös Év Kilátója pályázaton. A Mecsek tetején álló építmény 5752 szavazattal lett az ország kedvenc kilátótornya.
Pedig lehet ellene tenni. Szeptember 29-e az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem világnapja. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 288 millió adag ételt mentett meg a kidobástól az elmúlt húsz évben.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A negyedik részben a Mátyás kori vendéglátás viszonyairól és konyhaművészetéről írunk.
P. Szathmáry Istvánt grafikusként és kulturális újságíróként jól ismerjük, ő a népszerű Bestiarium Hungaricum egyik társalkotója, az idén kiadott, szőlőtermesztést és borkészítést népszerűsítő Ültess szőlőt! című kiadvány grafikusa és Lackfi János Milyenek a magyarok? sorozatának illusztrátora is. Az idén megjelent, különleges történetvezetésű és egyedi atmoszférát teremtő Bánatos férfiak kézikönyve az első regénye.
Sorozatunkban egyszervolt szakmák után eredünk, hivatások után, amelyek régen sokak megélhetését biztosították, de ma már csak az emlékük él, ha éltetjük. Ezúttal a léhűtőkről lesz szó.
John Lukacs Demokrácia és populizmus című, a Helikonnál újra kiadott esszékötete mélyrehatóan vizsgálja a modern parlamentáris demokráciát érő kihívásokat, különös tekintettel a populizmusra.
A Fortepan régi fotóit és a Római parti csónakházak anno néven futó, izgalmas történeteket bemutató Facebook-oldal bejegyzéseit böngészve a főváros leghosszabb múltra visszatekintő üdülőtelepének, a Római-partnak az egykori különleges világába pillanthatunk be.
Doborgazsziget, Dunabogdány és Fadd-Dombori különleges szabadstrandjait ajánljuk.
A világosi fegyvertétel szívbemarkoló pillanatai Degré Alajos tolmácsolásában jelennek meg előttünk.
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvák között? Hogyan került az Akadémiára a Gutenberg-biblia egy lapja? Melyik volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv? Babus Antal irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.
A Burda festői tája ideális helyszínt kínál egy emlékezetes biciklitúrához. A szlovák-magyar határ erdős-hegyes vidékét a Párkány melletti Garamkövesdről indulva kerültük meg.
Vannak olyan emberek, akiknek még a szeme is mosolyog. Mindegy, hogy hány évesek éppen. Ilyen ember Jurkovics Sanyi bácsi is, piliscsévi kőművesmester. Már a 85. évét tapossa. Szeret és tud is mesélni a régi évekről, a családról, a háborúról, a tanulóévekről, a forradalomról, a taszári katonaévekről, a kőműves iparos időszakról is. A legnehezebb időkről is derűsen, hiszen nincs olyan tapasztalat, amiből ne lehetne tanulni valamit.
„Ős dicsőség, ősi nagyság / Kezdete és vége! / Itt minden füszál, kő, virág / Régi szent ereklye.” A Vajda János Székesfehérvárott című, melankolikus költeményéből vett idézet utal a város dicsőséggel és pusztulással egyaránt teli történetére. Sétára fel, ismerjük meg ezt a nagy múltú és sokarcú várost!
Hétszáz éves várfalrészletekre és egy 16. századi sáncrendszer nyomaira bukkantak a régészek nemrég a veszprémi várnegyedben. A Szent György-kápolna pedig a feltárások és felújítások után újra keresztelőkápolna lesz.
Augusztus 4-ig lehet jelentkezni az MCC Egyetemi Programja Juniorképzésére.
Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. A harmadik részben a Zsigmond kori vendéglátás viszonyairól írunk.
A 75. ásatási idény Zalavár-Várszigeten májusban kezdődött. A kutatók fő célja a bencés kolostor és a Karoling-kori grófi székhely lakó- és gazdasági épületeinek feltárása.
A pontosan az osztrák-magyar határon található Írott-kő felől Bozsok irányába haladva fedeztük fel a csodálatos erdők borította Kőszegi-hegység legnyugatibb részeit.
Sorozatunkban egyszervolt szakmák után eredünk, hivatások után, amelyek régen sok-sok ezer család megélhetését biztosították, de ma már csak az emlékük él, ha éltetjük. Ezúttal az útkaparókról lesz szó, akik nélkül hazai utak nem is léteztek volna a 19. század végétől az 1960-as évekig.
Idén az ország dél-nyugati határán lévő Murakeresztúr kör nyerte el a címet.
Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. A második részben a 14. századi hazai vendéglátás viszonyairól, ételeiről és italairól írunk.
Idén június 7-én tizenkilencedik alkalommal rendezik meg az AquaPhone rendezvényt Párkányban. A performansz azokat az időket idézi meg, amikor csak a Dunán átkiabálva beszélgethettek egymással az esztergomiak és a párkányiak.
A Vértes Kőhányáspuszta és Gánt közötti kéktúraszakasza a hegység minden szerethető jellemzőjét tartogatja számunkra. Legemlékezetesebb része Oroszlánkő vára, más néven Csáki-rom és a szemközti Oroszlánkői-barlang, felette a csodálatos, pázsitos, virágos réttel.
Május minden hétvégéjén megtekinthető egy kastély a rábaközi kastélymustra programsorozaton – Vörös Bernadett és Pályi Krisztina szervezők célja, hogy minél többen megismerjék e térség szépségét. Az program az Irány a Rábaköz eseménysorozat része, amelyben kézműveseket, termelőket, önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyesületeket is összefognak.
A kalandregények kedvelői bizonyára már fiatalkorukban olvasták a Jelky András életéről szóló könyvet. A 18. századi kalandhős a valóságban is létezett, de nem ezen a néven élte le életét. A kutatások további érdekességeket is kiderítettek róla.
Az utóbbi években, különösen a covidjárvány hatására, nagy népszerűségnek örvend a természetjárás. Egyre többen űzik a geocaching nevű játékot is, amelyben megadott koordináták alapján a természetben vagy városi környezetben elrejtett ládákat kell megtalálni. A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület elnökségi tagjával, Ladányi Gusztávval beszélgettünk.
Régi vízimalomból otthon, istállóból vendégház, őshonos magyar gyümölcsfák, legelésző cikta juhok. Bók-Gallai Erikánál és Bók Tamásnál jártunk, a Bók Tanya és Vendégház idilljében, Hidegkúton, ahol tíz éve otthonra találtak.
Mindenkinek más jelent és ad a Balaton. Függ ez az évszaktól, attól, hogy merre járunk éppen, és mennyire vagyunk nyitottak az új élményekre. Sokan csak a nyári hangulatát ismerik a tónak, de egyre többen fedezik fel a hűvösebb időszakban is. A természetjáróknak a Balaton-felvidék, azon belül Tihany és Balatonfüred környéke többnapnyi izgalmas túraélményt tartogat.
Bán Mór Hunyadi-könyvei a történelmi regény új megközelítését hozták. A regényciklust olvasva többször felmerült bennem, hogy remélhetőleg mielőbb egy igazán jó film, de leginkább filmsorozat fog készülni belőle. Véleménycikk.
Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. Az első részben a kora középkori Magyarország vendéglátós viszonyaiba pillantunk be.
Ha nem járt még a Bakonyban, és biztosan a rabja akar lenni, a Bakonynána melletti Római-fürdő szurdokvölgye és vízesése a jó választás. Érdemes esős vagy hóolvadás utáni időben felkeresni, akkor még lélegzetelállítóbb a látvány.
Degré Alajos, a márciusi ifjak egyik vezére részt vett a szabadságharc küzdelmeiben is, ott volt a pákozdi csatában, az április 2-án induló tavaszi hadjáratban és Buda visszafoglalásánál is.
Az Országos Kéktúra 4. szakaszán a Balaton-felvidéken túrázunk. Keszthelytől Válluson és Lesenceistvándon át Tapolcáig közel harminc kilométeres távot gyűrünk le. Szép hegyvidéki, különleges hangulatú erdők alkotta szakasz ez a Keszthelyi-hegység keleti részének ösvényein haladva.
Március 22-én, ünnepélyes szentmise keretében adták át a látogatóknak a felújított királyi temetkezési helyet az altemplomban.
Fejérvári Gergely és P. Szathmáry István különleges könyve leginkább egy dolgot tesz: a teremtett világ egyik legkomolyabb tevékenységét, a szőlőtermesztést népszerűsíti. A szó legjobb értelmében. Kedélyesen, komolyan, akkurátusan – végig szakértő módon.
Degré Alajos fontos alakja volt az 1840-es évek magyarországi kulturális és politikai életének is. Személyes élményekkel teli, Visszaemlékezéseim című művében a történelmi márciusi napok elevenné válnak számunkra.
Hogyan került a Kapcsos könyv Arany Jánoshoz? Petőfi valóban gyalog vitte fel Kecskemétről egészen a pesti Akadémiáig Jókai első jelentősebb művét? Milyen asztalnál dolgozott Vörösmarty? A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi kiállításának különlegességeiről Babus Antal irodalomtörténésszel, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.
Internetes bántalmazás, behálózással megszerzett vagy mesterséges intelligencia által előállított képek és videók, a gyerekeket veszélyeztető tartalmak terjedése – hogyan előzzük meg, és hova forduljunk, ha már megtörtént a baj?
1945 és 1990 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát alakította ki az erődben, amely ma már izgalmas kiállítások és közösségi programok színhelye.
A Dunántúli-középhegység keleti részén, azon belül is a Dunazug-hegyvidéken terül el a mészkő és dolomit alkotta Gerecse röghegység. Dorogról a Nagy-Gete csúcsán át Mogyorósbányáig tartott a 15 kilométeres, gyalogszerrel megtett hullámvasutazás, amelyet pihenőkkel együtt nagyjából hat óra alatt teljesítettünk.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal az ismert és népszerű történész, Hahner Péter 2013-as művét ajánljuk a Kennedy-gyilkosságról, benne egy kevésbé ismert magyar szállal.
A Dunántúli-középhegység egyik különleges vidékén, a Vértes rengetegében túráztunk. A 28 kilométeres táv a közel 20 centiméteres hóban embert próbáló, de felejthetetlen élmény volt.
Puskás kortársa és két válogatott meccsén csatártársa is volt, mégis alig ismerik itthon Nyers István kalandos, ellentmondásokkal teli életét. Hiánypótló könyv született A világcsavargó Inter-gólkirályról. Ott a helye minden magyar focirajongó könyvespolcán.
Bár csak néhány másodpercig tart, kivételes látvány a Mátai Ménes Szent György-napi kihajtása. Amikor megremeg a föld a lovak lábdobogásától, és messze száll a csikósok ostorának csattogása. A nemzeti kincseink közé tartozó ménest a kihajtási ünnepen látogattuk meg.
Marozsán Ervin több mint húsz éve szeretett bele a repülésbe, ma már motoros sárkányrepülővel és ultrakönnyű repülőgéppel is szeli az eget. Az egri Apolló sportreptéren jártunk.
Érdemes bátornak lenni, és kilépni a guba-halászlé-töltöttkáposzta gasztronómiai Bermuda-háromszögéből. Ehhez adunk ötleteket, múltidézéssel.
Öreg bükkök, gyertyánok és tölgyek oszlopos törzsei között, sejtelmes szurdokvölgyek mélyén és tetején, majd kopár dombokon át vitt az utunk egy novemberi hétvégén, de kora tavaszi időjárásban. Az Országos Kéktúra Bodajk és Kisgyón közötti több mint harminc kilométeres szakaszát jártuk be kényelmesen, két nap alatt.
Az őszi túrának mindig egyedülálló hangulata van, a fények és árnyékok játéka, a színpompás elegyes erdők, a táj illatai különleges atmoszférát teremtenek. Pláne páratlan élmény ebben az évszakban kirándulni olyan környezetben, mint az ezerarcú Börzsöny, azon belül is Zebegény és környéke.
A keleti fronton a limanowai csata hősei megállították az „orosz gőzhengert”, így megakadályozva többek között Budapest elfoglalását is.
Napjainkban minden erős, hagyományaira büszke és arra építő helyi közösség egy csírányi lehetőség ahhoz, hogy a jövőnk derűsebb és reménytelibb legyen. Ezt a szemléletet képviseli és örökítette meg több mint száz lelkes helyi közreműködővel együtt Pályi Krisztina Örökségünk őrzői – Szany című filmjében.
Tavasszal a magyar sportszeretőket villámcsapásként érte a hír, hogy Barcelona olimpiai arany- és ezüstérmes tornásza, Ónodi Henrietta súlyos szívinfarktust kapott. Az egykori magyar tornászbajnok életét meg tudták menteni, de hosszú rehabilitációra van szüksége a felépüléshez. Adományokkal és licitekkel is segíthető a gyógykezelése.
Ne higgyük, hogy télen nem tartogat meglepetést és szépséget az Őrség. Hangolódjunk rá a tájra, szabaduljunk ki a napi teendők mókuskerekéből, és induljunk el valamelyik őrségi tanösvényen, egy nap akár több úton is. Olyan tanösvényeket ajánlunk, amiket télen is élmény felfedezni.
Manapság szinte elárasztják az internetet a sokszor színvonaltalan útleírások, túraajánlók, blogposztok, de a print kiadványok között is nehéz jó útikönyvet találni. Aki szereti az ilyen könyveket, és a magyar történelem iránt is érdeklődik, annak John Paget Magyarország és Erdély című, közel 700 oldalas műve egész biztosan hosszú hetekre leköti majd a figyelmét.
Istállóból vendégház, kékfestő mintás textilek, szerelemlakatok, ajándékbolt a teraszon, saját készítésű portékák. Vasasné „Csokis” Zsuzsa és családja sztorija klasszikus vidéken újrakezdő történet, és mégsem. Valóban egy maguk teremtette igaz mesében élnek.
Zádorfalvától Gömörszőlősön át Kelemérig. Egy nyár közepi túrán jártuk be az egykori Gömör-Kishont vármegye délkeleti szegletét, bájos dombjait és kevésbé szimpatikus mocsarait. Kisnemesi kúriák, tornácos parasztházak és eltünedező ösvények kilométereken át. Túraajánló.
Az Aggteleki-hegység hangulata a Zemplénre emlékeztet, főleg Szádvár és Derenk környékén. A Szalonnai-hegységtől és a Bódva völgyétől északnyugatra elterülő területen megannyi látni-, megmászni-, és felfedeznivaló vár minket egész évben: barlangok, romfalu, hangulatos elegyes erdők, emlékezetes kilátópontok és nem utolsósorban középkori várromok, amilyen a szádvári is.
Életének 82. évében, július végén elhunyt Demeter Attila festőművész, tanár és iskolaigazgató. Generációkat inspirált tanárként, kultúraszervezőként és festőművészként Erdélyben és Magyarországon is.
A 23 éves sportolónő elképesztő teljesítményt nyújtott a párizsi olimpián, de nem csak neki örülhetünk, hiszen Guzi Blanka is épp, hogy csak lemaradt a dobogóról, a negyedik helyen végzett.
A birkózás az ókori olimpiai játékokon is a sportágak között szerepelt, számunkra pedig húsz aranyéremmel az egyik legeredményesebb szám. Weisz Richárd volt az első bajnokunk, Kárpáti Károly mindkét fogásnemben indult, és szabadfogásban nyert is. Kozma István volt az egyetlen, aki kétszer is fel tudott állni a dobogó legfelső fokára. Legutóbb a 2021-es tokiói olimpián Lőrincz Tamás ért fel a csúcsra, a londoni ezüstérmes eredményét túlszárnyalva.
Az idei párizsi olimpiáig atlétikában tíz alkalommal állhattak fel honfitársaink a dobogó legfelső fokára. A sportok királynőjének első magyar női aranyérmese Kádárné Csák Ibolya volt, aki 1936-ban a berlini játékokon a magasugrás izgalmas döntőjében diadalmaskodott. Példaértékű életéről mesélünk.
A nyári és téli olimpiákon a magyar versenyzők eddig 525 érmet nyertek, ebből 184 az arany-, 158 az ezüst- és 183 a bronzérem. A legsikeresebbek vívásban vagyunk: 38 arany-, 24 ezüst- és 28 bronzérmet, azaz összesen 89 érmet szereztek vívóink. Ezzel az összesített éremtáblázaton csak a franciák és az olaszok állnak előttünk.
A Szalonnai-hegység területét nemcsak elzártsága, pazar vegyes erdői és különleges atmoszférája miatt érdemes felkeresni, de történelmi emlékei miatt is mindenképpen bakancslistás.
Sokakban az a kép él legnagyobb sportolóinkról és olimpikonjainkról, hogy legyőzhetetlenek, minden problémával meg tudnak küzdeni. A második világháború előtt azonban több nagy sikert elérő olimpiai bajnokunk is méltatlan körülmények között és idő előtt távozott az élők sorából.
A történelem kedvelői közül sokan túráznak azért, hogy elhagyott középkori romokat fedezhessenek fel, és kicsit visszarepülhessenek lélekben a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be, ezúttal a Vértes erdeiben kalandozunk.
Az első újkori olimpián, Athénban hat sportágban hét magyar képviselte az országot, összesen hat érmet szerezve. 1896. április 11-én Hajós Alfréd két úszószámot is megnyerve állhatott a dobogó legfelső fokára. Igaz, a nyakába nem aranyérem került, mert akkor még ezüstérem járt a győzteseknek.
Több olyan élelmiszerünk és italunk van, amelynek pontos receptjét és előállítási módját csak a beavatott kevesek ismerik.
A hegység, amelynek húsznál több csúcsa is 900 méter fölé tör. A legnagyobb egybefüggő erdősége hazánknak. A nevét adó bükkösök között haladva sok minden megváltozik az emberben.
Kevesebb mint száz nappal vagyunk a párizsi olimpia nyitóünnepsége előtt. Jelenleg 16 sportágban 150 magyar sportoló készül a megmérettetésre. Ami biztos, a profi versenysport világában a pontszerzés, sok sportág esetén már a kijutás is bravúrnak számít. Így minden résztvevőnk megérdemli majd július 26-tól augusztus 11-ig, hogy szurkoljunk neki.
A komáromi erőd sokféle szerepet töltött be az évszázadok során. Volt légiótábor, a Szent Korona rejtekhelye, káposztasavanyító. És vajon még mi minden?
A magyar történelmet és annak emlékeit kedvelők közül sokan kezdenek bele a túrázásba azért, hogy visszarepülhessenek, ha csak lélekben is, a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be; az első részben a Börzsöny elfelejtett várait.
Idén tizedik alkalommal hirdették meg a barlangok hónapja programsorozatot. Ennek apropóján egy fővároshoz közeli, nagyobb gyerekekkel is bejárható különleges, talán kevésbé ismert kürtős barlangot ajánlunk felfedezésre, a Csévi-barlangot.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő és borász életét és munkásságát mutatja be Bárány Krisztián legújabb filmje, A szőlők királya, amelynek zárt körű díszbemutatóját február 22-én, Mathiász születésnapján tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A hamvazószerdával kezdődő nagyböjti időszakban a katolikus hívek számára tilos volt a húsételek fogyasztása. Ekkor főleg nyers vagy aszalt gyümölcsöket, különféle főtt tésztákat, leveseket, főzelékféléket vagy tört ételeket és lepényeket fogyasztottak a falusi emberek. Kibírták, sőt még az egészségüknek is jót tett.
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
Székely Beáta Piliscséven él, a helyi virágbolt tulajdonosa. Aki ismeri, tudja, hogy céljait tűzön-vízen át megpróbálja elérni, nem hátrál meg. Így van a túrázással is: tavaly év végén megjárta a Himalája alaptáborát. Az útról beszélgettünk, amelyet nehéz megközelíteni, és ha odaérsz, nehezen is enged el.
A leghosszabb gyalogoshidak között lesz a világon a sátoraljaújhelyi függőhíd. Nyolcvan méterrel a talajszint fölött lebeg majd, 700 méter hosszan elnyúlva a Sátoros-hegyek csúcsai között. Ezért is érdemes lesz ezután a zempléni városban tölteni néhány napot.
Jó dolog télen az otthoni begubózás, de olykor még jobban esik túracipőt húzni és felugrani a hegyekbe. Most néhány főváros környéki célpontot javaslunk, ami gyerekekkel is kényelmesen bejárható.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
