„Angyal szállt el felettünk”, mondjuk, amikor a társaságban mindenki egyszerre hallgat el véletlenül. Vajon miért ezzel a szólással próbáljuk megtörni az ilyenkor beálló csendet, és mi köze az angyaloknak a hallgatáshoz?
A szólás eredetének gyökere a görög mitológiába nyúlik vissza. Hermész Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke és – többek között – az ékesszólás és a beszéd istene. Ez utóbbi szerepéhez kapcsolódik az a hiedelem, hogy jelenlétében nem szabad emberi szónak elhangoznia.
Bárdosi Vilmos Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára című munkájában Rotterdami Erasmus közmondásgyűjteménye nyomán leírja, hogy ha egy társaságban mindenki elhallgatott, éppolyan csend keletkezett, mint amilyet a görög–római vallási szokások akkor kívántak meg, amikor azt hitték, hogy Hermész jelent meg az emberek között.
Miért gondolták azt az emberek, hogy az elnémulás az angyalok, és nem Hermész jelenléte miatt történik? Hermész az istenek hírvivője volt, a keresztény vallásban Isten követei az angyalok, ezért a szólásban Hermész nevét az európai nyelvek az angyal szóval váltották fel. A szó maga a „követ” jelentésű görög „angelosz”-ból származik.
Gyümölcsoltó Boldogasszony: angyali üdvözlet, újjáéledő természet és az új élet csodája | Magyar Krónika
Pattogatott kukorica, vörösbor és a fecskék érkezése: március 25-e, Jézus fogantatásának ünnepe a magyar néphagyományban a gyümölcsfák szaporításának, az ol …
„Angyal szóljon belőled!” mondjuk, amikor azt kívánjuk, bárcsak valóra válnának a másik által mondottak. Ez a szólás is azon a hiten alapul, hogy az angyalok Isten küldöttei. A Szentírás szerint Gábor arkangyal a hírvivő, aki Isten üzenetét adja át az arra érdemeseknek. Ő közölte Máriával a szeplőtelen fogantatás hírét. Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk az angyal szavait, amelyeket az Üdvözlégyben idézünk. Az apokrif Jakab-evangéliumban írottak alapján ő vihette a hírt Szűz Mária szüleinek, Szent Annának és Joakimnak, hogy jámborságuk jutalmaként lányuk születik. Az arkangyallal azonosítják azt az égi hírnököt is, aki jelezte Sámson, majd Keresztelő Szent János születését, aki hírül adta a pásztoroknak Jézus születését, és aki Jézus üres sírjánál jelezte a feltámadást.
Szent Mihály: a fény harcosa, a mennyei seregek fejedelme, a lelkek túlvilági kísérője | Magyar Krónika
A népi vallásosságban és hagyományvilágban egyaránt kivételes helyet betöltő Mihály arkangyal alakjához és napjához számos régre visszanyúló szokás és hiede …
O. Nagy Gábor a Magyar szólások és közmondások című munkájában még számos, angyalokkal kapcsolatos mondást gyűjtött. Ezek szerint, akinek „angyal ül a szemöldökén, ördög a szeme alatt”, az látszólag szelíd, de gonosz is tud lenni. Aki „az ezüst angyalokat szállni tanítja”, pénzt lop, aki „lehúzza az angyalokat az égből lábuknál fogva”, az a legnagyobb hazugságra is képes, akinek „angyal a szava, de ördög a szíve”, annak megnyerő a beszéde, de tele van rosszindulattal, aki pedig „úgy játszik, mint egy kalánfülű angyal”, az nagyon ügyes a játékban, versenyben.
Számos szólásban az angyal szó „őrangyal” jelentésben szerepel, például, ha a bölcsőben fekvő kisgyerek mosolyog, akkor „angyalokkal álmodik”, ha pedig kizuhan belőle, és nem történik semmi baja, akkor annak az az oka, hogy „az angyalok párnát vetettek alá”.
„A gonosz lélek ismeri a gyengéinket, de a Jóisten még jobban ismer minket” – Kovács Ervin Gellért atya az ördögűzésről | Magyar Krónika
Vannak, akik a horrorfilmek alapján képzelik el, vannak, akik azt hiszik, varázslást vagy ráolvasást jelent, s vannak, akik azt gondolják, ilyen a valóságba …
Kiemelt fotó: Németh Ildikó
