A szerelmesek többnyire Franka Sándor könyvkötő műhelyében találkoztak, pár lépésre a Pozsonyi úti háztól, ahol Radnóti a feleségével lakott. Gyarmati Fanni tudott férje és Beck Judit kapcsolatáról, mások és maga számára is azzal magyarázva, hogy a költőnek szüksége van múzsára. Az özvegy élete végéig lakása falán tartotta Beck Judit két képét, az egyik Radnótit, a másik őt ábrázolta. Egyik látogatójának az utóbbira mutatva ezt mondta: „Azért olyan nagy a kép, mert nagy volt a Judit lelkiismeret-furdalása.”
Talán kevesen tudják, hogy Radnóti Miklós egyik legszebb szerelmes versét, a Két karodban címűt, nem feleségéhez, Fifihez, hanem Beck Judithoz írta. És ő ihlette a Harmadik eclogát és a Zápor című költeményt is.
A híres szobrász és éremművész, Beck Ö. Fülöp lánya a család varázsos gödi házában, annak nagy kertjében nőtt fel, majdnem idilli boldogságban. Apja színes ceruzáival kezdett rajzolni, figyelte, amint a modellt ülő Babits halkan saját verseit szavalja. Művészek között forgott, Móricz Zsigmond egyszer zöldhagymából és tavaszi retekből kötött csokorral kedveskedett neki.
Tizenhat évesen, korengedéllyel vették fel a képzőművészeti főiskolára, Csók István osztályába, és a kommunista mozgalommal is fiatalon kapcsolatba került. Ahogy a nyolcvanas évek második felében róla készített cikkben írták: „semmi nem törte meg hitét a kommunista eszmében”. Így volt vagy nem, ki tudja, de plakátokat, röplapokat tervezett Rajkéknak és a Szabad Nép munkálataiban is részt vett.
A második világháború előtt már volt önálló kiállítása és adott képet a Nemzeti Szalon híres, 1943-as tárlatára is. Tanult Párizsban, első férjével, a művészettörténész Gombosi Györggyel is éppen ott időztek, amikor kitört a háború. Rögtön hazajöttek, majd a Radnóti-szerelem végén el is váltak. Gombosi György a holokauszt áldozata lett.
Judit és Radnóti éppen Fanni révén ismerkedett meg, gyakran fordultak meg ugyanabban a körben. Radnótiék, Schöpflinék, Ortutayék, Vas Istvánék – sok közös program Szentendrén, melynek művészei meghatározták Beck Judit életművének első, jobbára tájképekből, csendéletekből álló korszakát.
„Senki sem tudott engem úgy szeretni, mint ő” – vallott Radnóti hozzá fűződő szerelméről évtizedekkel később a riporter Mélykuti Ilonának. Az interjúba azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a felvétel csak Radnótiné halála után kerül nyilvánosságra. Fanni haláláig az anyag a rádió archívumában várakozott, elhangzása után a költő életművének kutatói vitatták a benne elhangzottak egy részét.
Elmesélte, hogy a költővel nemcsak Franka könyvkötészetében, de az Ilkovits büfében, a műtermében és a Rózsadomb rejtett útjain találkozott rendszeresen. Hiába döntötték el többször, hogy legjobb lenne szakítaniuk, nem volt hozzá erejük. Egészen addig, míg a költőt be nem hívták munkaszolgálatra, és Judithoz írt leveleiből ki nem derült, mennyire zavarodottá teszi ez a kettősség. Beck Judit saját bevallása szerint akkor döntötte el, hogy Radnóti érdekében kilép a kapcsolatból, nem nehezíti a férfi helyzetét. Nem akarta még a kettőségből adódó érzelmi terhet is a vállaira tenni. A szakítás okát nem tudta megírni, így Radnóti minden valószínűséggel azt hitte, Major Tamás miatt hagyta őt el az asszony.
A színészt éppen Radnóti mutatta be Juditnak a margitszigeti uszodában. Ők ketten hamarosan összeházasodtak, és negyven évig, egészen a színész haláláig éltek együtt a Pozsonyi úti lakásban és a szentendrei nyaralóban. Szabadidejükben, legalábbis az elején, gyakran mentek evezni a Dunára, hétköznapokon Judit is be-bejárt a színházi próbákra. Színészekről készített portréihoz szerette már próba közben tanulmányozni a művészeket.
Férjén kívül megörökítette Somlay Artúrt, Tímár Józsefet, Básti Lajost, Tőkés Annát és a fiatal Törőcsik Marit. Tudatában volt kivételezett helyzetének, egy interjúban, amikor pályájáról kérdezték, így fogalmazott: „Engem eltartott Major Tamás, hát miért vettem volna el a lehetőséget jobban rászoruló pályatársaimtól?”
Beck Judit kilenc évvel élte túl Major Tamást, 1995-ben hosszú betegség után halt meg 86 évesen.
