Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának feltételezett emléknapja, amelyet Nyakavágó vagy Nyakavesztő János napjának is neveztek, az Érdy-kódexben pedig Szent János nyakavágása néven szerepel.
A katolikus egyház a szentek ünnepét nem feltételezett születésnapjukra, hanem haláluk napjára helyezi, mivel ekkor kezdik meg örök életüket a mennyben. Keresztelő Szent János esetében azonban kivételt tettek, vértanúságának napja mellett születésének napját, azaz június 24-ét is megünnepeljük.
A Keresztelő Szent János, azaz Szent Iván története bővelkedik a különleges fordulatokban. Jézus hat hónappal idősebb rokonaként és előhírnökeként mintegy összeköti az Ószövetség és az Újszövetség korát. Születésnapjának dátuma, június 24-e azért is jelentős, mert fél évvel Jézus születésnapja előtt van, ahogy azt a Bibliából, a várandós Erzsébet és Szűz Mária találkozásának történetéből tudjuk. János Erzsébet szíve alatt megérezve az édesanyja mellett álló Mária méhében Jézust, ujjongani kezdett.
Miért ugorjuk át a tüzet Szent Iván éjjelén? | Magyar Krónika
A Szent Iván-éj a magyarság egyik legfontosabb nyári ünnepe volt, a kapcsolódó népszokásokban pedig összefonódtak az ősi tűzünnep rítusai és Szent Iván – má …
A szent egész életében Jézus előhírnökeként tevékenykedett. Így utalt Jézus és a saját szerepére: „A pusztában kiáltó szó vagyok.” (Jn1,23) „Aki a nyomomba lép, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” (Jn 1,27) „Annak növekednie kell, nékem pedig alábbszállanom” (Jn 3,30). A növekedés a Jézus születésnapjától, a téli napfordulótól hosszabbodó nappalokra, az alábbszállás pedig a János születésnapjától rövidülő napokra is érthető.
Ahogy jól ismert kép a várandós Erzsébet és Mária találkozása, úgy Keresztelő Szent János halála is számos művészeti alkotás tárgya. A képek gyakran ábrázolják Salomét, Heródiás lányát Keresztelő Szent János fejét egy tálcán tartva. Heródiás Heródes fivérének, Fülöpnek a felesége volt, ezért János ellenezte, hogy Fülöp halála után Heródes és Heródiás összeházasodjon. A király ezért börtönbe vetette a szentet. Ki akarta végeztetni, de félt a nép haragjától.
Heródes születésnapján Salome táncolt a vendégeknek. A tánc annyira megtetszett a királynak, hogy esküvel ígérte, bármit kérhet, megadja neki. A lányt az anyja előre kitanította, hogy Keresztelő Szent János fejét kérje egy tálcán. A király ezt hallva elszomorodott, de az esküre és a vendégekre való tekintettel megparancsolta, hogy fejezzék le Jánost a börtönben.A szent fejét elhozták egy tálcán, odaadták a lánynak, aki elvitte az anyjának.
A szent haláláról ezt olvashatjuk az Érdy-kódexben:
Mikoron az hóhér az temlecben ment vóna, szent János Babtista térdén állván, kezei, szemei fölemelvén, nagy hálaadással és édes szívvel, lélekkel, nagy felszóval mondá: óh én édes teremtő Istenem, teneköd ajánlom az én lelkömet. És lehajtá nyakát, mint az ártatlan bárány, és az hóhér elvágá nyakát.
Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez sajátos hiedelemvilág kapcsolódott. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában olvashatjuk, hogy a vértanú fejét a középkorban kifaragták vagy tál fenekére festették, és fejfájás gyógyítására használták. A tálat a beteg fejére helyezték vagy rátették a beteg kalapját, miközben Keresztelő János közbenjárását kérték a gyógyulásban. A folyóba veszett emberek megtalálására a tálat a vízbe dobták, mert úgy vélték, hogy ott kell keresni, ahol a tál megállt.
A népi hit olyan mozzanatokkal is kiegészítette a szent vértanúságának történetét, hogy miután lefejezték, a folyóba dobták a fejét. A folyó azonban abban a pillanatban, hogy a fő belecsapódott, hatalmas fényeséggel kigyulladt. Az egész város lángra kapott, Heródiás és Salome egy ladikban próbáltak menekülni, de elvitte őket a hullám, Heródes pedig belebolondult a vesztességbe. Ennek a képzetkörnek a kialakulásába vélhetően belejátszottak Nepomuki Szent János vértanúságának mozzanatai is.
A hidak szentje, a gyónási titok vértanúja: Nepomuki János | Magyar Krónika
Miért ölette meg Vencel király Nepomuki Jánost? Miért nevezték a népi jámborságban Jánoskának vagy Jánosunknak? Milyen különleges népszokások kapcsolódnak a …
A naphoz további hiedelmek kötődtek. Elődeink hitték, hogy a szent ünnepén nem jó vágni, szabni. Nem jó tálból enni, csak lábosból, mert a hóhérok tálba folyatták a szent vérét. Bizonyos tájegységeken nem ettek olyat, aminek feje van – például káposztát –, másutt viszont épp ilyen gyümölcsöt, például dinnyét ettek.
Különös szokás volt, hogy hajnalban kimentek a káposztaföldre, és feketeürömmel ütögették a földben fejlődő fejeket, miközben Nyakavágó Jánoshoz könyörögtek, hogy a káposztának szép feje legyen.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában felhívja a figyelmet arra is, hogy Keresztelő János fővételének gyászos magyar vonatkozása is van:
Ez a nap jelzi a naptárban a középkori magyar állam bukását, 1521. augusztus 29-én foglalta el a török az ország kapuját, Nándorfehérvárt, 1526. augusztus 29-e a megsemmisítő mohácsi csatavesztés dátuma, 1541. augusztus 29-én került az ország fővárosa, Buda is a török hatalmába majd 150 esztendőre.
Bár az egybeesésekre már a kortársak is felfigyeltek, Jankovics Marcell szerint a szimbolikus véletlenek oka lehet az is, hogy a magyar–török háborúk idején a hadivállalkozások csúcsideje augusztus végére esett, mert a törökök az őszi esőzések előtt haza akartak térni, de az is lehetséges, hogy Szulejmán szándékosan választotta a keresztényekre nézve baljós emléknapot a stratégiailag döntő csaták megvívásának időpontjául.
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumából pedig azt is megtudhatjuk, hogy Király József pécsi püspök kezdeményezésére Nyakavágó Szent János, sokácul Sikovanje napját Mohács népe fogadalmi ünneppé, VII. Pius pápa pedig búcsúnappá nyilvánította, amelyet máig, újabban a rákövetkező vasárnap meg is ül. A helyi szólás szerint, „amint Heródes Jánosnak fejét vétette, úgy vette a török nemzetünk fejét, a királyét is”.
Kiemelt kép: a búcsúszentlászlói római katolikus templom szószéke. Forrás: Wikimédia
