Óvodástól kamaszkorig tart a tudatos és biztonságos internethasználatra felkészítő foglalkozásokat. Hogyan kezdett foglalkozni a témával?
2009-ben diplomáztam, ekkor indult Magyarországon az Európai Unió kezdeményezésére a Biztonságos internet program, amelyhez trénereket kerestek. Jelentkeztem, elvégeztem a képzést, megismertem a módszertani lehetőségeket, és azóta is folyamatosan keresem az új pedagógiai eszközöket. és vannak saját fejlesztéseim is. 2020-ban a Nemzetközi Távközlési Egyesület kiadott egy internetes gyermekvédelmi útmutatócsomagot, amelyben mesés formában találkoznak a gyerekjogok és a digitális világ kérdései. Jelentkeztem a hazai adaptálásra, és egy bemutatóm után megkeresett a XIII. kerületi jegyző, aki összekötött a kerületi egyesített óvoda vezetésével. Immár három éve dolgozunk együtt, nagyon fontosnak tartom, hogy minél fiatalabb korban kezdjük el a gyerekek felkészítését. A nagycsoportos óvodásoknak tartok foglalkozásokat, illetve az édesanyáknak és édesapáknak szülői értekezleteket, amelyeknek, kérésükre, állandó eleme az internetes bántalmazás témája.
Egyre fiatalabb gyerekek érintettek, tizenöt éve, a pályám kezdetén ez jellemzően a hetedik-nyolcadik osztályosok problémája volt, most már első-másodikosok is bántják egymást a virtuális térben is.
Összeállítani a másikról egy mémet, feltölteni egy kellemetlen videófelvételt, már a kisiskolásoknak is készségszinten megy.
Tanároknak is tart tréningeket. Miben kérnek leggyakrabban tanácsot a pedagógusok?
Az elmúlt tanévben a pedagógusok részéről is a cyberbullying volt az első számú témafelvetés, a képzéseken azt kérik, hogy beszéljünk arról, hogy milyen elkövetési formák vannak, hogyan ismerhetik fel ezeket, pedagógusként mit és hogyan kell tenniük ezekben a helyzetekben. Az esetek 80 százalékában az internetes bántalmazás olyan közösségből jön, amelyben a résztvevők mindennap együtt vannak, és az esetek 20 százalékában jön kívülről, olyan személytől, akit nem is ismer az áldozat.
Mit lehet tenni az iskolában a kisiskolások internettudatosságáért?
Megtanítjuk őket arra, hogy ahogy az etikett segít a való világban viselkedni, úgy segít a netikett az internet világában.
Amint az osztályközösség életében megjelenik a virtuális tér, például az létrehozzák az első osztálycsoportot, meg kell határozniuk azokat a szabályokat, amelyeket mindenki követni fog, onnantól kezdve, hogy meddig írhatunk üzenetet, odáig, hogy milyen tartalmakat oszthatunk meg.
Az iskoláknak is azt javaslom, hogy ahogy van házirendjük az iskolában való viselkedésre, úgy legyen egy digitális házirend is. Érdemes a tantestületen belül kialakítani egy csapatot, amelynek tagjaihoz fordulhatnak a gyerekek a virtuális térbeli viselkedéssel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal. Fontos, hogy a felnőtteknek komolyan kell venni minden jelzést. Az általános iskola harmadik osztályától van digitális kultúra nevű tantárgy, a tanrendben minden tavasszal szerepel egy digitális témahét és van kódolás hete is, de mindennapos, folyamatos edukációra van szükség ahhoz, hogy a gyerekek tudják, mit kell tenniük az egyes helyzetekben.
Hogyan segíthetnek a szülők a felkészítésben, ha úgy érzik, már nem tudnak tájékozódni a digitális világban?
Azért gondolhatják úgy a szülők, hogy a gyerekeik annyival tájékozottabbak mint ők, mert technikailag jobban boldogulnak. Már egy óvodás is egy pillanat alatt rájön arra, hogyan kell egy játékot letölteni a telefonra. Az emocionális fejlődés viszont lassabb, egy tizenöt éves kamasz sem érett még érzelmileg, nem tudja, miként kell kommunikálni, miként kell konfliktust kezelni, ezt az iskolában és a családban kell megtanulnia. Ezek pedig ugyanúgy működnek a virtuális térben, ezért arra szoktam bátorítani a felnőtteket, lehet, hogy fogalmuk sincs, hogy mi az a Discord, vagy a TikTokon mi a legújabb trend, de azt el tudják mesélni, hogy ha ők nehéz helyzetbe kerülnek, akkor hogyan oldják meg. Ez óriási segítség a fiataloknak, mert érzik, hogy nincsenek egyedül.
Nemcsak akkor kell erről a témáról beszélni, ha valami baj történt, hanem a általánosságban is megkérdezni, hogyha problémás helyzet állna elő, akkor mit csinálnál, közbeavatkoznál-e.
Fontos, hogy át tudjuk adni a gyerekeknek, hogy merjenek segítséget kérni maguknak és másoknak is. Szokták mondani, hogy a kamaszok lázadoznak, és mindent másképp csinálnak, mint a szüleik, de fontos tudni, hogy közben mégis minket figyelnek, és ez a virtuális térre különösen igaz. Nehéz például egészséges képernyőidőt kialakítani egy olyan fiatalnál, akinek a szülei állandóan a kütyüiket nyomkodják. De ha megvan az a bizalmi kapcsolatot, a gyerek tudja, hogy bármit megbeszélhet a szülővel, akkor kamaszként is tudni fogja, fordulhat hozzá, mert addig fog menni, ameddig nem szerez a számára segítséget.
Mit tehetnek, ha bűncselekménnyel találkoznak az interneten?
Fontos, hogy rögtön készítsenek képernyőfotót, az ugyanis teljes értékű bizonyíték egy rendőrségi nyomozás során, és bántalmazás esetén feljelentést lehet tenni e-mailen keresztül is. Az nem megoldás, hogy az áldozat törölje magát az adott felületről, hiszen attól a bántalmazás ugyanúgy folytatódhat, a bántalmazót kell tiltani és jelenteni. Hazánkban két internetes forródrót működik, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által működtetett biztonsagosinternet.hu és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság internethotline.hu oldala. Ezeken a felületeken másnak is kérhetünk segítséget, de jelenthetjük például az állatkínzással kapcsolatos tartalmakat is. Az UNICEF telefonra letölthető HelpApp alkalmazása szintén hasznos.
Az elkövetett bűncselekmények milyen büntetést vonhatnak maguk után?
Hazánkban az internetes bántalmazás összes elkövetési formájára van büntetőjogi és polgári jogi tétel is, 2025 január 1-jétől pedig új kategória az internetes agresszió nevű bűncselekmény. Ez arra vonatkozik, amikor valaki egy személy vagy közösség tagjainak a halálát kívánja, erőszakkal, kínzással fenyegetőzik a virtuális térben poszttal, kommenttel, digitális tartalommal. Ezért egy évig terjedő szabadságvesztést lehet kapni. Nem árt, ha a fiatalok erről is tudnak. Van olyan foglalkozásom, amelyen anonimizált, megtörtént esetekről kell eldönteni, hogy melyik bűncselekmény. Az internet nyomozói játékomban a gyerekek csoportokat alakítanak, hogy utánajárjanak egy ügynek. Összeszedik a megelőzés eszközeit, a segítségkérés és jelzés lehetőségeit, miközben végig tudjuk beszélni a cyberbullying témáját.
Az NMHH gyermekvédelmi internet-kerekasztalának tagja. Mivel foglalkozik a testület?
A kerekasztal a médiahatóság mindenkori elnökének a közvetlen tanácsadói testülete. Állami és civil szervezetek delegálják ide azokat a szakértőiket, akik jártasak a digitalizáció témájában. Nagyon jó, hogy különböző szakterületről érkezünk, hiszen a mindennapi munkánk során más és más kihívásokkal szembesülünk, így az üléseinken valódi tudásmegosztás jön létre. A digitális gyermekvédelem terén őrködünk, aktuális problémákra hívjuk fel a figyelmet, megoldásokat javaslunk, jó gyakorlatokat keresünk, új kezdeményezéseket ismerünk meg és kampányokat indítunk.
