A Lukácsban fürdőző mosolygó kislány azóta is visszajáró vendég.
A Kieselbach Galéria kiállítása kapcsán feltehetjük a kérdést: az AI segítségével átélhetőbbé vagy hamisabbá válik a történelem?
Erdélyi kopót, ezt a hungarikum kutyafajtát tartani nem a világ legkényelmesebb dolga. De nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, sőt elsősorban nem azt. Mint történész szerzőnk írja: a kopótartás igazi lázadás a mai korszellemmel szemben.
A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.
A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.
Biszkuban még ahhoz sem volt fantázia, ravaszság, ambíció, temperamentum, hogy magasabb posztra képzelje magát, mint ahova helyezték.
Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.
A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az első világháború századik évfordulója kapcsán hatalmas vállalkozásba fogott: bejárta és megörökítette a hadszíntereket Ypres-től Csingtaóig, a Falkland-szigetektől Pápua Új-Guineáig, hogy különleges kivitelű könyvben láttassa a harcok valóságát.
Az Abbáziában megesett szobalány, Csermanek Borbála fia, Kádár János életében először és utoljára a pusztaszemesi téesz 1961-es zárszámadási közgyűlésén találkozott édesapjával. A kommunista politikus igencsak szűkszavúan nyilatkozott erről – Pusztaszemesen utánajártunk annak, milyen körülmények között került sor a találkozásra.
A szerző persze akkor is lesi, hogy fogy a kötete, ha nem ül a dedikálóasztalnál. Jó érzés, ha kelendő, amit írt.
„És ki ne rettenne vissza és választaná inkább a halált, ha a másik lehetőség az lenne, hogy újból gyermek lesz?” – teszi fel a kérdést Szent Ágoston De civitate Dei című művében. Adódik a kérdés: valóban ennyire borzasztó lehetett gyermeknek lenni a modern idők előtt?
Rousseau pedagógiai értekezései Magyarországon is nagy hatást fejtettek ki, így a Festetics családban is a francia filozófus elvei által ihletett tanító irányította az 1785-ben született László nevelését. De milyen felnőtt cseperedett a főúri sarjból?
Liebner Zsigmond 1868-ban az épülő Szent István-bazilika közelében nyitotta meg boltját, amely Magyar ország legnagyobb játéküzletévé nőtte ki magát.
Nyolcszáz éve adta ki II. András az Aranybullát. Korai lépés volt ez a polgárosodás felé, vagy éppen ügyes manőver az utókor által igencsak lebecsült király részéről arra, hogy megerősítse politikáját?
Kárpátalja rezsimváltásokkal tarkított történetéről, az ukrán–magyar viszonyról Fedinec Csilla történészt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.
Újranyílt az Álmok álmodói kiállítás.
Liszt Ferenc játszotta neki a talpalávalót, maroknyi lovasa élén megfutamította Szolnokról az osztrákokat, az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán ezredesi rangig jutott, s még guyanai konzulnak is kinevezték. Figyelmessy Fülöp élete tele van hihetetlen és szórakoztató történetekkel.
1824-ben született. A pesti Pilvax-ifjúság köréből indult, a Bach-korszak alatt rendőrtanácsos lett belőle, később pedig megteremtette a magyar szatírát. A kiegyezés utáni baloldal szemében a „züllött sajtóerkölcsöket” s a reakciós hazafiatlanságot testesítette meg. De mit árul el naplója Kecskeméthy Aurélról?
Különös belegondolni, hogy még Mária Terézia volt Magyarország királynője, amikor a zempléni levéltár első két terme, amelyben most állunk, elkészült.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára minden magyar állampolgárnak ingyenesen elérhetővé teszi a róla, családjáról és a közszereplőkről készült, 1990 előtti titkosszolgálati dokumentumokat. Cseh Gergő Bendegúz főigazgatóval a dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos tévhitekről beszélgettünk.
A színész mulandó önmagából formál műalkotást. Hogyan lehetne abból múzeumi tárgyat csinálni?
Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz.
A Lajtabánság posta-főigazgatósága (ilyen is volt) 1921. október 7-én rendeletet adott ki saját bélyegek kibocsátására. A tizenegy új alapbélyeg és hat portóbélyeg hamarosan el is készült.
A korábban a limanowai csatát feldolgozó Bárány Krisztián 2022-ben megjelenő filmje a soproni polgárok helytállását idézi fel.
A tábori imám Durics Hilmi vezetésével mintegy száz muszlim vallású önkéntes csatlakozott a Nyugat-Magyarországon harcoló szabadcsapathoz.
Máig nem értem, hogyan sikerült megdumálnunk a portással, hogy nekünk – két tizenöt éves, remegő hangú gyereknek – dolgunk van odafent. Lobenwein Norbert visszaemlékezése.
A Szombathelyi Ferenc rejtélyes haláláról szárnya kelt legendák nyomában.
A száz éve kinevezett Bethlen-kormány a trianoni békediktátum után képes volt konszolidálni a magyarországi viszonyokat. A folyamat egyik kulcsmomentuma volt a kommün után újraszerveződő magyarországi baloldal pacifikálása.
A zsámbéki premontrei templom monumentális romját érdemes időről időre felkeresni.
1938-ban, az eucharisztikus világkongresszus alkalmával mutatták be a Patrona Hungariae-t, melynek sztárja Imrédy Andrea, a miniszterelnök Imrédy Béla kislánya volt.
1921. október 20-án IV. Károly az év húsvétja után másodszor is kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze a trónt. Először gyakorlatilag egyedül jött Budapestre, októberben viszont már királyhű magyar katonai erővel lépett fel.
Fiume egy külön világ – vagy legalábbis az volt, amikor a magyar koronához tartozott. Százhárom évvel az utolsó magyar kormányzó, Jekelfalussy Zoltán távozása után mi maradt a tengeri Magyarországból?
A szocialista országokban az 1960-as években sajátos kettősség alakult ki a szobrászatban. Miközben a közterekre állami megrendelés alapján sorra készültek a Leninek, munkások, anya gyermekével kompozíciók és hasonlók, párhuzamosan kialakult egy szobrászati második nyilvánosság.
1956-ban Budapest belvárosában a Royal szállót védő szabadságharcosok tartottak ki a legtovább.
Móricz János latin-amerikai kutatásainak témája általában beleragad a konteóoldalak világába. Pedig itt is lapul érdekesség a vastag guanóréteg alatt, nem csak az őslakosok barlangjaiban.
Az ősz és a tavasz egy meghatározhatatlan, világon túli ponton összeér. A madarak valószínűleg tudnak erről a pontról, és a maguk módján nem győznek tudósítani róla.
A salgótarjáni belvárosnak mintha nem csupán esztétikai értelemben sikerült volna kiszakadnia a maga idejéből, és általános érvényűvé válnia, hanem a lakhatóságát is megőrizte.
Hozományvadászokról, szerencsétlen sorsú prostituáltakról, néhány dollárért gyilkoló munkásokról szóló újságcikkek alakították a századforduló Amerikájában a magyar bevándorlókkal kapcsolatos képet.
Kétszáz éve, 1821. július 20-án szentelték fel az óbudai zsinagógát. Ha ma már nem emelkedik is ki a környező házak közül, a hosszú időn át tévéstúdióként használt épület ismét régi fényében várja a híveket.
Több szempontból is fontos színhelye történelmünknek Balatonfüred: a 19. században a gyógytelepen a polgári átalakulást megelőlegezve kényszerültek egymás mellé különböző társadalmi rétegek; a félvilági élet a szabadidő új kultúrájának fontos részét jelentette.
Száz évnél is régebb óta virul a strandélet a nagy tó partján, de azért volt idő, amikor a környékbelieken kívül szinte senki nem járt oda.
Az 1982-es Új hullám fesztivál a füredi hajógyárban gyűjtötte össze a hazai alteros és feketebárány-szcéna javát.
Aki festőként, író-költőként, műfordítóként, filozófusként és természetvédőként is maradandót alkot, azt nyugodtan nevezhetjük polihisztornak. Karátson Gábort mindig egy cél vezérelte: megóvni az otthonunkat.
Walter Crane a századfordulón tett látogatást Kalotaszegen, s a magyar alkotóknak is ihletet adott a népi motívumok felelevenítésére.
Fogalmam sincs, mi lesz az első mondat, sok esetben azt sem tudom, mi lesz az adott írás tárgya. Csak azt tudom, hogy a szöveg elkezdett alakulni valahol a tudat és a tudattalan határmezsgyéjén.
Ritter Aladár fejébe vette: hangot tartalmazó műanyag hártyát rögzít a nyomtatott szöveg fölött, s így lemezjátszóra helyezve hallgatni is tudjuk újságját.
A magyar kivitelezésű Vaskapu szoros 1896 egyik legfontosabb presztízsberuházása volt. Az átadóünnepségen azonban zavaros sajtóhírek szerint nem tették ki a piros-fehér-zöld zászlót. Robbant is a botrány.
A kistarcsai tábort sötét célokra használták a huszadik századi rezsimek. Vasdényey István azonban, aki a vészkorszak alatt a létesítmény parancsnoka volt, a legnagyszerűbb magyar hősök közé tartozik.
Dédapám jut eszembe, aki sokáig élt a tenger mellett. Az ő tekintete kellene ide. Az ő tekintetével esetleg felmérhetném ezeket a léptékeket.
"Éppen csak leheletnyi kékség színezi a fekete égboltot, amikor felszállok az 56-os villamos első járatára a hűvösvölgyi végállomáson. Egyedül vagyok az egész kocsiban, válogathatok az ablak melletti helyek között."
Latinovitscsal és Psotával vacsorázott, Bárdy Györggyel és Dőry Virággal forgatott Budapesten a világhírű rendező, s úgy volt, hogy még egy Mikszáth-adaptációban is szerepet kap. Welles végül mégis titokban lépett meg Magyarországról.
Hétszáz évvel ezelőtt halt meg Csák Máté felső-magyarországi kiskirály. Fél évezreddel később a szlovák nacionalisták felfedezték maguknak, s ha már így alakult, nehezen eresztik: Szvatopluk, Mátyás király és Andy Warhol mellett a legnagyobb szlovákok között tartják számon.
Az első hűvösebb reggeleken, amikor már érezni az illatát, bár még nincs itt, összeszorul a szívem.
A Pentele híd összeköti a nagy folyó két partját, de még nem igazán köti össze az ország nagy tájait. A tervezők meglehetősen előreszaladtak vele, így lett egy közel ötszáz kilométeresnek elgondolt közlekedési csatornának elsőként megvalósuló, öt kilométeres darabja.
A szocializmus évtizedei alatt a külkereskedelmi vállalatok tevékenysége révén befolyásos személyek hatalmas összegekkel rövidítették meg a magyar államot. A téma kutatójával, Borvendég Zsuzsanna történésszel beszélgettünk.
Az alábbiakat 1972. március 16-án és 17-én jegyeztem föl. A gépelt kézirat ma is megvan.
A ma is ismert matyó népviselet kialakulásában szerepet játszott, hogy a summások meg akarták mutatni a nagybirtokok cselédjeinek: ők is valakik.
Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége.
Amikor itt vagyok a házban, nem tudom eldönteni, hol is vagyok. A gyerekkorom épp olyan jelenvaló, mint az elmúlt másodperc.
A protestantizmus világában szokatlan kultuszt építettek az erdélyi unitárius hívek Dávid Ferenc alakja köré – a hitelveiért börtönbe vetett prédikátor megpróbáltatásait Krisztus passiójával állították párhuzamba.
A Nagycsarnokhoz hozzá tartozik a kenyér, a gyümölcsök, a húsok, a füzérekben lógó pirospaprika illata.
Ha életében a megvesztegethetetlenség és a hűség angyalai vigyáztak rá, akkor a sírba az elhivatottság és pontosság angyala tette, annyi bizonyos.
Égbe nyúló nyárfák sora mellett vezet a téglaszínű futópálya, a kopasz ágakon, a fák körül varjúsereg, nagy zajjal talán alvóhelyet keresnek maguknak. A sirályok most csöndesek, csak egy-két rikoltás hangzik ki a varjak zajongásából.
„Valamikor régen láttam egy interjút Cseh Tamással. A Bakonyban készült, állt egy tisztáson, és az indián életéről mesélt. Egy mondata mélyen megmaradt bennem. Amikor azt mondta, hogy jó és erős patakok vannak arrafelé, többek között azért is szereti a Bakonyt. Jó és erős patakok."
Egy képemen, amely most került elő a fiókból, decemberhez méltó, sűrű pelyhekben esik a hó. Szánkón csúszom le az emlékműdombról, apám vár a völgyben. Első önálló szánkózás, felhőtlennek tűnő gyerekkor, a történelemtől érintetlenül.
1920 karácsonyán még friss volt a sokk: hangsúlyosabb volt a megnyugvás igénye, mint a revízióé. Később azonban az ünnepek is alkalmat kínáltak arra, hogy a gyerekekben elültessék az irredentizmus gondolatát.
Hiszen ez a csodák kertje. Ezek a csodák 1879-ben kezdődtek, amikor a kor jeles szobrásza, Huszár Adolf az akkor még külvárosi, gyalogutakkal szabdalt, már akkor is Epreskertnek nevezett ligetben telket kapott a fővárostól, hogy azon műtermet építhessen, és abban elkészíthesse a Széchenyi-téren ma is álló, hatalmas Deák Ferenc-emlékmű szobrait.
A francia ellenállásban több száz magyar vett részt. Az önkéntesek döntő többsége a belföldi földalatti ellenállás tagjaként küzdött a tengelyhatalmak ellen, kisebb részük a De Gaulle tábornok nevéhez fűződő külső ellenállás, vagyis a Szabad Francia Erők kötelékében teljesített szolgálatot.
Nehéz lenne megmondani, miért érzünk otthonosnak egy helyet. Mi az, ami miatt az egyik hely taszít, a másik pedig azonnal lakályosnak tűnik, holott sosem jártunk még arra.
A szomorú sorsú Katona József meghalt, mielőtt a Bánk bánból nemzeti klasszikus lett volna, de még csak darabja ősbemutatóját sem érhette meg. Bár az író a cenzúrával szemben tehetetlen volt, éles megfigyeléseket tett a magyar színjátszás gyerekbetegségeiről.
Ha valami fura felvetésre egyetlen kifogástalan magyar egyházi embert kellene választanom az elmúlt évszázadokból, gondolkodás nélkül Márton Áronra voksolnék.
A magyar orvosképzés két és fél évszázados történetében tudományos eredmények egymásra épülő hálózata rajzolódik ki. Bár a magyar orvosok felfedezései sok esetben megelőzték a korukat, gyakran feledésbe merültek, vagy – mint Semmelweis Ignác esetében – nem vették őket komolyan.
Gyerekkoromban sokszor bolyongtam egyedül ebben a szigetvilágban, a házak ablakainak behúzott függönyei mögé odaképzeltem a lakókat, akiket mind jól ismertem, hiszen itt nőttem fel, a budapesti Százados úti művésztelepen.
1870. október 28-án, 150 éve született Boldog Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”.
Négyszázötven éve született Pázmány Péter. A magyar ellenreformációt vezető bíboros érsek kíméletlen szitkokkal ment neki protestáns ellenfeleinek, politikai ügyekben viszont felettébb pragmatikusan gondolkodott – nemhiába látta meg benne az utókor a magyar kultúra egyik legfontosabb alakját.
A reneszánsz számára a barokk volt a modern, a barokk számára a rokokó, annak a klasszicizmus, annak a romantika, hogyan is lehetne a sornak vége, amikor az idő maga végtelen?
Az 1956. december 4-ei asszonytüntetés a forradalom és szabadságharc szimbolikus lezárása volt. Sebestyén Mária véletlenszerűen került a menet élére, a rezsim azonban nem hagyta büntetlenül szerepvállalását.
A széles, platánok és hársak szegélyezte utca, ahol élek, a budapesti Damjanich utca, ezen indulok fölfedezni azt, amit már ismerek.
Mindig is vonzódtam a patakokhoz. Akárhol járok is, ha tudom, hogy a közelben patak van, a lehető leghamarabb meglátogatom.
Rózsa Sándor és Jesse James, a 19. század két híres köztörvényes bűnözője köré szinte népmesei történeteket költött a folklór. Bár a szegényeket segítő banditák mítoszának nincs alapja, életük és legendájuk jól mutatja a hagyományos és a modern társadalom közti átmenet gyötrő feszültségeit.
A századforduló Amerikája a self-made man kora volt. Magyarok is szép számban vándoroltak ki a tengerentúlra az amerikai álom igézetében, s hogy mire vihették, jól mutatja a Little Hungary étterem sikertörténete, ahová többek között Theodore Roosevelt elnök is ellátogatott.
