Várkonyi Zoltán már a főiskolán felfigyelt a tehetségére, színházban és filmen is számos lehetőséget adott a törékeny, őzikeszemű lánynak. Venczel Vera még főiskolásként kapta meg Szentirmay Katinka szerepét a Kárpáthy Zoltán című Jókai-adaptációban. Ebben is Kovács István partnere volt, csakúgy, mint két évvel később az Egri csillagokban, ahol ők voltak Bornemissza Gergely és Cecey Éva.
A fiatal színésznő tehát repülőrajtot vett a pályán, egymás után kapta a jobbnál jobb szerepeket. Főszereplője volt az Egy szerelem három éjszakájának, és a Tanulmány a nőkről című habkönnyű vígjátéknak, melyet a stáblista tesz súlyossá és emel a halhatatlanok közé. Venczel Vera ebben a filmben együtt játszott Ruttkai Évával, Latinovits Zoltánnal, Páger Antallal, Kiss Manyival, Bodrogi Gyulával és Darvas Ivánnal. Egy apró epizódszerepben feltűnt még Básti Lajos is.
Jó darabig minden így is folytatódott, Venczel Vera a legelfoglaltabb színésznők közé tartozott. Eljátszotta Nórát, Idát, Szonyát a Bűn és bűnhődésből, és ő volt Tóthék kislánya az Isten hozta, őrnagy úrban. Csehov, Shakespeare, Márai, Garcia Lorca – minden jól állt neki, mert ahogy az egyik kritikus fogalmazta: szépségét a tehetsége emelte ünnepivé.
Cecey Éva szerepe mellett a legtöbben talán a Fekete város egyik főszereplőjeként ismerik. Ő alakította Görgey alispán álnéven nevelkedő lányát, Rozalit.
Pályája későbbi szakaszában már nem kapott a tehetségéhez, a tudásához méltó feladatokat. Bántotta, de nem panaszkodott. Aztán színpadra vitte Szepes Mária Vörös oroszlánját, ami a saját választása volt, és pályája végén legnagyobb öröme.
Bármilyen hihetetlen, Venczel Verát nem ismerték el Kossuth-díjjal. A nézők és kollégái szeretetét azonban mindvégig bírta. Hetvenöt évesen, súlyos betegségben halt meg 2021-ben. Idén március 10-én, születése 79. évfordulóján emlékezünk rá.
Nyitókép: Wikipedia
