A kismarosi ciszterci nővérek közösségének alapítója, a börtönben kétszer is éveket töltő szerzetesnő élete.
A világ legjelentősebb gyűjteményeinek legértékesebb hun kincsei lesznek láthatók a Nemzeti Múzeumban.
A drezdai Hoffmansegg gróf 1793-ban és 1794-ben járt Magyarországon, épp a francia forradalom idején. Kalandos útjáról nagynénjének írt leveleiben számolt be.
Sáfrány József rendezése a meditatív képsorai mellett szomorú jelenségekre hívja fel a figyelmet.
Elkészült a Magyarország második világháborús katonai birtokbavételét bemutató adatbázis.
A korabeli mérőműszereket és mai csúcseszközöket is felvonultató tárlat a Magyar Tudományos Akadémia aulájában december 19-éig látogatható.
A hegység téli varázsa lenyűgöző.
Mi áll az online térben tanúsított meggondolatlanság, frusztráció és agresszió mögött, és milyen hatással lehet az online bizalomvesztés a való világunkra? Turányi Tatjána kiberpszichológiai és kiberbiztonsági tanácsadót az internetes tér pszichológiai hatásairól kérdeztük.
A két ünnep között is bőven lesz mit felfedezni országszerte.
Az elmúlt időszakban két ünnepi mozi is készült itthon, a Nagykarácsony egy bájos komédia, az Emma karácsonya pedig egy kamaszlány apró csodákat hozó felnövéstörténete.
Enyhén szólva is sokoldalú rendező volt, aki néha csupán az önfeledt szórakoztatásra törekedett, máskor a rendszert is kihívta.
Nincs nála a bölcsek köve, a sebzettségét viszont megtanulta elfogadni. Interjú karácsonyi félelmekről, jelenlétről és az egy szál gitár erejéről.
Szerves része a Duna, állandó lüktető ér az életében. Ha teheti, mindennap komppal utazik, az a nyolc perc számára maga a lelki felfrissülés. Varga Livius sok helyen élt, Ráckevén viszont testközelből tapasztalja meg a vízparti életminőséget. A pszichológus, zenész és előadóművész szerint kimaxoltuk az individualizmust, és ideje belendítenünk egymást a jóba. Erről beszélgettünk a számára kedves környékbeli helyszíneken.
Viva la Musica! – Olasz est a Cziffra Fesztiválon című koncerten Tommaso Benciolini olasz fuvolaművész partnere Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő fiatal együttese, az Anima Musicae Kamarazenekar lesz. G. Horváth László hegedűművészt, a zenekar alapítóját kérdeztük.
Egy modern, mégis klasszikus elemeket idéző vizuális kompozíció készült, ami az író munkásságának sokszínűségét és üzeneteit jeleníti meg.
Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletét egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt találták meg.
A sors iróniája, hogy a magyar futball éppen történelmünk egyik legsötétebb időszakában élte virágkorát. Ez a néhány év viszont nem csak az Aranycsapatból állt: voltak itt csapatszétverések, minisztériumok alá hajtott klubok és még halálra ítélt válogatott futballistát is találunk.
A zenekar egyszerre idézi meg Bartókot és Ugandát.
A szokatlanságra és a szabálytalanságra épülő irányzat formabontó esztétikája, bizarr képi világa és merész vizualitása megával ragadta Georg Baselitz kortárs képzőművészt, akinek gyűjteményéből válogatott az intézmény.
"A színész zsámbéki otthonában beszélgettünk a saját útról, amelyet elbukások árán is követni kell, az öngyógyításról, amely a megfelelési vágy elengedésén alapul, valamint arról is, hogyan lehet egy tündérkertet létrehozni."
Míg más játszótereken és grundokon, a szalafői Horváth Csaba gyertyánosok, tölgyesek és bükkösök sűrűjében barangolva töltötte gyerekkora végtelennek tűnő napjait.
Előfizetés »
Megjelent kiadványaink megvásárolhatóak a BLPress webshopján.
A nemzetközi hírű könyvtörténész- és művelődéstörténész-házaspár megvásárolt és az intézménynek adományozott egy 64 kötetből álló, kivételes értékű ősnyomtatvány-gyűjteményt.
A Szente Vajk jegyezte új magyar vígjáték könnyed, mégis tartalmas szórakozást ígér, amiből sajnos egyik sem valósul meg igazán, és ezen még az ügyeletes sztár Ember Márk szerepeltetése sem segít. A Legénybúcsú tanulsága: ami a színpadon működik, moziban, nagyvásznon nem biztos, hogy megél.
Egy megrendítő 20. századi sors, embermentéssel, Gulagon eltöltött évekkel. Sorozatunk új epizódjában Karig Sára történetét meséljük el.
Erről szóltak a filmhíradók 1925 decemberében.
Életének nyolcvanharmadik évében elhunyt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója.
