„Már akkor a Fény utcai piacra jártunk a barátaimmal, amikor még nem volt menő. Elsősorban nem is vásárolni jöttünk. Mindannyian a környéken laktunk, vagy kicsit messzebb: még a XI. kerületből is átjártunk szombatonként. Ott is van piac, mégis a Fény utca vonzotta a társaságot, ez volt a mi gyülekezőhelyünk. Már akkor is értékes volt egy lassú, közös szombat, ma pedig, amikor mindenki szanaszét él, és nyomják a kötelezettségek, még inkább az. A piac számunkra a kilégzés és a beszélgetés helye.
2015 környékén vált rítussá, hogy kijövünk reggel, és bejárjuk a helyeinket: kávé, sör a Dastyban vagy a Fény sörözőben, egy kis piacozás, beszerzés, aztán a kihagyhatatlan juhtúrós, sajtos, pörcös töltött lángos a régi, kultikus emeleti helyen. Az már sajnos bezárt, de van új lángosos, és a covid után új fejezet nyílt a piac életében. Megjelent egy exkluzív, magas minőséget kínáló termelői kör, amely miatt valóban érdemes bizonyos dolgokat itt keresni. Érezhetően egyre többeknek lett fontos, hogy találkozzanak is – sorra nyíltak a nívós helyek.
Mi is jöttünk kitartóan, és egyre több ismerőst megfertőztünk a szenvedélyünkkel. Az utóbbi években igazi közösség nőtt a piac köré. Már a szilveszterek is telt házzal mennek – elképesztő buli van itt, több mint ezer emberrel. Kapcsolatok, ismeretségek szövődtek, és azon kaptam magam, hogy »a Fény« már az életem meghatározó része.
Olyan ez, mint egy felnőttkori barátság: nem tudod, mikortól, de egyszer csak fontos kötelékké válik. Itt megtalálod magad és azokat, akik hozzád hasonló rezgésszámon élik az életüket.
Hajdúszoboszlóról kerültem Budapestre, éltem Angliában, és immár két évtizede a gasztronómia a szenvedélyem. Azt szoktam mondani, városi parasztgyerek vagyok az Alföldről – a konyha az én terepem. Az utóbbi években workshopot szerveztem otthon, a nagymamám, Balla Mama vezetésével. Volt, aki Győrből autózott át a fél országon, hogy tőle tanuljon rétest húzni. Ezekből az alkalmakból is jó kis közösség nőtt ki.
Nemrég hazaköltöztem, de a mai napig visszajárok a Fény utcába. Újabban egy barátommal közös gasztroprojektünket, a Büfét is kihozzuk minden szombaton, együttműködve Ferkóval, aki biológuskarrier után épített menő kolbászstúdiót Helsinki belvárosában, és nemrég hazajött. Itt, a piacon is keresik az angol–magyar ihletésű, saját receptúrájú, magas minőségű kolbászokat.”
