Skóciai Szent Margit 1047. június 10-én született Magyarországon. Anyja révén Szent István és Boldog Gizella, apja révén pedig az angol király leszármazottja. Margit születése előtt bomlott fel az angolszász királyság és Dánia szövetsége, amelynek következtében a dán király elfoglalta Anglia trónját. Margit apja, Edmund ekkor még kisfiú volt, és testvérével nagybátyjukhoz menekült Normandiába.
Tíz évvel később azonban a dán király Normandiát is meghódította, így a testvérek nagybátyjukkal továbbmenekültek – Edmund végül Magyarországon kötött ki. Beházasodott a magyar királyi családba, Ágotával három gyermekük született: Margit, Krisztina és Edgár. Közben apja mostohatestvére visszafoglalta Anglia trónját, ezért Edmundot és családját visszahívták Angliába. Margit tízéves lehetett, amikor szüleivel és testvéreivel megérkeztek.
Edmund mindössze pár évig uralkodott, mielőtt meghalt, és mivel Angliában a trón nem öröklődött, hanem választották a királyt, újabb trónviszály tört ki. Margit öccse, Edgár még gyerek volt, mégis őt választották királlyá. A fiúnak azonban esélye sem volt ellenfelével, Hódító Vilmossal szemben, ezért Skóciába menekült anyjával és nővérével, Margittal.
Skócia királya ebben az időben Malcolm volt, aki a Véres előnevet azzal a kegyetlenséggel érdemelte ki, amellyel irtóhadjáratot indított ellenfele, Macbeth hívei ellen. Véres Malcolm királyi pozíciójának megerősítése érdekében megkérte Margit kezét, aki családtagjai kérésére beleegyezett a házasságba. Életrajzírója, Durmferline-i Theoderich szerzetes ezt írta a fiatal királynéról:
Malcolm a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában. Hatására a király elhagyta vad szokásait… Egész környezete megváltozott Margit körül… Előtte többé egy durva szót ki nem ejtettek.
A Szentek élete az év minden napjára című kötetben olvashatjuk, hogy Malcolm eredendően lobbanékony természete sokat ártott királyi tekintélyének és bölcsességének, Margit szelíd nyugodtsága és hívő bölcsessége azonban lassan teljesen átalakította. Boldog házasságban éltek, Malcolm a vallás gyakorlásában is követte Margit példáját. Nyolc gyerekük született, közülük Matild, Hódító Vilmos legkisebb fiának, I. Henriknek lett a felesége.
Diós István A szentek élete című könyvében azt is leírja, hogy Margit összehívta a skót egyházi zsinatot, hogy a római egyház szokásaitól eltérő szokásoktól megszabadítsa a skótokat. A „méltóságot és szentséget sugárzó” asszony templomokat, kolostorokat építtetett, és elhivatottan gyámolította a rászorulókat. Több forrásból is a Skócia népe által szeretve tisztelt királynő képe rajzolódik elénk, akiért a skót családok rendszeresen imádkoztak és közbenjárását kérték.
Margit 1093. november 16-án halt meg, a nép körében azonnal szentként kezdték tisztelni. 1261-ben avatták szentté, ünnepét 1673-ban vették fel a római naptárba, június 10-re. 1969-ben november 16-ra helyezték át az ünnepet. A magyar néphagyományban június 10-éhez, Margit napjához számos népszokás kapcsolódik.
Margit napját a népi megfigyelés alapján időjárás- és termésjósló napnak tartották, úgy vélték, ha aznap esik az eső, hosszas esős időszakra kell számítani, ami ráadásul a dió- és mogyorótermést is tönkreteszi. Bizonyos munkák megkezdésére is alkalmas volt, azért is emlegették Retkes Margit néven ezt a napot, mert ilyenkor kellett elvetni a retket, hogy zsenge maradjon. A káposzta és a len vetésére, de még a tyúkültetésre is ezt a napot tartották a legalkalmasabbnak.
A Legyes Margit elnevezés mögött pedig az a hiedelem húzódik, hogy ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy:
Margit asszony a legyek királynéja, és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel.
Elődeink a beáramló legyek ellen azzal igyekeztek védekezni, hogy mise idején a szántóföldről összeszedett földet szétszórták a házban.
