Az autóroncsok sokasága között mindenhol hulladékok hevernek: gumiabroncsok, fél pár cipők, műanyag palackok, nehezen beazonosítható textíliák és jól érezhetően nem hitvány szemetelés, hanem nyilvánvalóan komoly összecsapások nyomait látjuk. Az élet azonban még nem állt meg a romos épületek között, igaz, mindezt csak néhány kiteregetett ruha érzékelteti. A falakat pedig arcképeket ábrázoló plakátot tarkítják, rajtuk egy felirat hívja fel a figyelmet valamire, de az arab ábécé ismerete nélkül nem tudjuk dekódolni, vajon az adott személyre vérdíjat tűztek ki, vagy éppen toborzóreklámról van szó.
Mint a mindenkit kísérő gépfegyveres katonától megtudjuk, Kabul egyik főutcáján járunk, pontosan az azt megtestesítő újdörögdi Romvárosban és épp egy tálib ház mellett sétálunk el, ahonnan egy orvosnőt, a film főhősnőjét kiszabadították a magyar haderők.
Az épp forgó, valós eseményeken alapuló történet ugyanis azt az eseménysorozatot dolgozza fel, amikor 2021 augusztusában az amerikaiak mindössze huszonnégy óra leforgása alatt kivonták a békefenntartó csapataikat Afganisztánból, ezt kihasználva a tálibok pillanatok alatt átvették az uralmat és a magyar honvédség tagjai is részt vettek a civilek kimenekítésében a biztos halál elől; a Sámán Pajzs elnevezésű hadműveletben 540 embert, köztük 180 gyereket sikerült kihozniuk a zónából.
Elfelejtett hősök
Ez az elképesztő katonai teljesítmény annak idején méltatlanul halvány sajtóvisszhangot kapott és miként Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere elmondta, részben ezért is tartja fontosnak a film megszületését:
,,A magyar történelem bővelkedik hőstettekben, amelyekre emlékezni kell, hiszen azok példát mutatnak és tartást adnak. Ám a jelenkorban is élnek hősök, akikről sokszor méltatlanul megfeledkezünk.”
A tárcavezető hozzátette azt is, az alkotás formába önti a magyar katonák példamutatását, emellett nem titkolt céljuk, hogy bár sikeres tartalékostoborzást tudhat maga mögött a honvédség, de mindezt a jövőben fokozni szeretnék. Ezt pedig a Kabul művelethez hasonló produkciók serkenthetik, miként a novemberben a TV2-n debütáló S.E.R.E.G. című sorozat is, de készülőben van egy egy military-show is, hogy megismertesse a nézőkkel a bátor magyar katonák mindennapjait, ugyanis hazánk védelmének szempontjából a technológiai vívmányok mellett az emberek is szükségesek a haderőfejlesztéshez.
A sajtónyilvános forgatási napon részt vett Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese is, aki arról beszélt, hogy manapság, amikor végigpásztázzuk a streamingszolgáltatók kínálatát vagy a mozikban vetített produkciók sorát, akkor rengeteg katonai tematikájú sorozatot vagy akciófilmet találni; és már nem csak a világháborús, hanem a napjaink eseményeit feldolgozó történetek is egyre népszerűbbek. Éppen ezért hangsúlyozta,
a közmédiának kiemelt küldetése, hogy ahogyan a kultúránk és történelmünk hagyatékát feldolgozza, úgy a magyar történelem napjainkbeli eseményeit is saját maga mondja el.
Az alkotás rendezője Dyga Zsombor, aki korábban olyan intim hangulatú drámákat és vígjátékokat készített, mint a Köntörfalak vagy a Couch Surf, majd az Aranyélet című sikersorozatban olyan látványos tűzpárbajokat dirigált, amelyeket hazai produkcióban még a nagyvásznon sem láthattunk, nemhogy a tévé képernyőjén, így teljesen logikus választás, hogy bizalmat szenteltek neki a Kabul hadművelet kapcsán. Azonban miként elmondta, a film nem csupán a heroikus mentőakcióra fókuszál majd, hanem egy fiktív romantikus szálra is, hogy ezáltal még személyesebb kapcsolatot alakítsanak ki a nézők a karakterekkel.
Elszabadul a pokol
Miközben beszél, a háttérben lövések hallatszódnak, meg is jegyzi, hogy ideje indulnunk, mert az utolsó próbák zajlanak abból a jelenetből, amelynek a felvételébe betekinthetünk. A szegmensben egy gyógyszerosztás közben a magyarok tűzharcba kerülnek a tálibokkal, amely során néhány helyi rendőr is meghal, majd egy autó felrobban.
Eltelik vagy tíz perc, mire biztosítják a forgatási helyszínt, beállítják a kamerákat, készenlétbe helyezik az egyéb technikai eszközöket, egy amúgy is lerongyolódott gépkocsiba a stáb egyik tagja egy zacskóban olajszínű folyadékot helyez, nem tudjuk, mi lehet az, de nem sokkal később kiderült, igencsak gyúlékony lehetett.
Onnan, ahonnan mi állunk, annyit látni, hogy néhány kék ruhát viselő egyenruhás kiront egy épületből, tüzet nyitva menetelnek előre, hogy pontosan minek az irányába és kire lőnek, azt elfedi előlünk egy ház, majd mögöttük levegőbe repül az említett kocsi, a nagy robajt követően még bő egy percig több méteres lángok csapnak fel belőle, majd a felvétel leállítása után a készenlétben várakozó tűzoltók poroltóval pillanatok alatt eloltják.
Már ebből a néhány másodpercből is jól érzékelhetően egy látványos produkcióval lesz dolgunk, a pirotechnikánál is meggyőzőbbek azonban a fentebb említett plakátok. Első hallásra utóbbiak apróságnak hangozhatnak, de az, hogy ezeket az Imax-vásznakon is valószínűleg alig kivehető és csupán szempillantás erejéig látható papírdarabokat is hitelesen és gondosan kidolgozták, jól érzékelteti, hogy milyen alapos munkát végeznek a készítők; nem tudjuk, milyen lesz a végeredmény, de azt bátran ki merjük jelenteni, nem a pénzen vagy a rááldozott energián fog múlni a film sikere.
A Kabul hadművelet a tervek szerint 2025 őszén kerül a mozikban, a főbb szerepekben Jászberényi Gábort, Mészáros Blankát, Borovics Tamást, Hajmási Dávidot, Dietz Gusztávot, Trokán Nórát és Ertl Zsombort láthatjuk, de feltűnik majd benne Pálinkás Szilveszter katonai szakértő és Stohl András is.
A katonai akciódráma a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Stúdió gyártásában, a Magyar Honvédség szakmai támogatásával készül, a Sárkányok Produkció Kft. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciós partnerségével közösen.
Kiemelt kép: Lángoló autó a forgatáson (Fotó: Német Dániel)
