1995-ben Lukács József alapító tulajdonos bátor vállalásával indult el a 2025 szeptemberében 30. születésnapját ünneplő Fonó. Horváth László a Fonó ügyvezető igazgatója a 2024. szeptember 18-án Budapesten az ünnepi évadról tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az alapító előtt 1995-ben nem volt minta, nem volt mihez mérni, igazítani a küldetést: a Fonót az évek során az élet maga alakította.

„Az itt megforduló művészek, az itt alkotók és dolgozók tették a Fonót olyanná az elmúlt három évtizedben, amilyen. Mint anno a falvak fonóiba, mindenki elhozta a legjobbnak vélt dolgait, ügyeit, tudását: így lett a táncházi kultúra legmeghatározóbb, legnépszerűbb színtere, így lett a hazai világzenei mozgalom alakítója, így lett a világ egyik legjobb nép- és világzenei kiadója, így lett Magyar brand és Prima Primissima-díjas, így lett egy biztos pont a művészeink és közönségünk számára”

A jövő szeptemberi 30. születésnap alkalmából indul el az ünnepi 2024/2025-ös évadban a Fonó30 sorozat fiatal előadókkal és a Fonó elmúlt három évtizedének jelentős művészeivel. A ház egy további jubileumot is ünnepel, az Utolsó Óra gyűjtés 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Hagyományok Háza és a Fonó közös sorozatot indít Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel változatos táncházakkal és adatközlő mesterekkel, műhelybeszélgetésekkel és műhelykoncertekkel, amelyek közül több tartalmat élőben is közvetítenek a két intézmény felületein.

A Fonó az egyetlen kelet-közép-európai kiadó, amely a Womex, a világzenei expo legjobb kiadóit tömörítő listáján szerepel. Horváth László elmondta, hogy a jubileumi évadban jelenik meg a Dresch Mihály Vonós Quartet, Lajkó Félix, Cserepes Károly új albuma az év végéig, miközben a Fonónak több mint háromszáz kiadatlan koncertfelvétele is van.

„Nem kell félnünk a mindennapoktól, mert olyan alkotók és energiák jönnek be a Fonóba, amelyek páratlanná teszik az intézményt. Az intézmény a táncházas kultúra Kárpát-medencei fellegvára, harminc éve minden szerdán jönnek” – mondta Horváth László.

Az ügyvezető igazgató szerint a kultúrateremtés minél nagyobb százalékát át lehet engedni a magán mecenatúra szereplőinek, hiszen olyan alapítók bizonyítottak már, mint Gőz László (BMC) vagy Bognár Attila (A38). Ezek az intézmények precízen mérték- és értékadóan tálalják az adott kulturális szegmens programjait. Mindezt erősíti a Pajtakult által felfedezett legalább 100 magán alapítású pajta és közösség.

„A Fonó tevékenysége a kevés olyan kulturális sejtek egyike, amelyek az egész magyar szellemi életet életben tartják” – tette hozzá Both Miklós zenész, alkotó, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Berecz István, a Fonó népzenei igazgatója szerint a néptánc és népzene városi elterjedése valódi szellemi rendszerváltás, amelyre igazán büszkék lehetünk. „Fontos, hogy legyenek nem színpadi, szerkesztett, hanem az egykori falusi mulatságok mintájára – fonó-szerűen működő – helyek, ahova kezdőként is bárki bármikor betérhet, hiszen a népművészet itt nem formalinba áztatott csontváz, hanem maga a hús-vér, lüktető élet, ezt bizonyítja a fiatalodó közönség is, például a Kamasz táncház alkalmai.”

PajtaKult: emberléptékű, befogadó és befogadható terek országszerte | Magyar Krónika

Pajtaforradalomról, a régi dolgok új tartalommal való megtöltéséről és a kapcsolódásra való elemi szükségletünkről beszélgettünk Horváth Lászlóval, a PajtaKult ötletgazdájával, a Fonó Budai Zeneház igazgatójával és Paár Juliannával, a PajtaKult nagykövetével, előadóval és zeneterapeutával.

Élő hagyományok ünnepe a Fonóban

A Fonó történetének talán eddigi legfontosabb eseménye az ezredforduló legnagyobb népzenei gyűjtése, az Utolsó Óra, amely Kelemen László vezetésével a házban zajlott. Ez az a gyűjtőmunka, amelyet a világ minden részén példaértékűnek tartanak. Összesen 1250 órányi anyagot, nagyjából 23 000 dallamváltozatot rögzítettek a gyűjtés során arra törekedve, hogy az előadók által ismert, bármelyik etnikumhoz tartozó zenét és táncot dokumentálják. Ezáltal a gyűjtemény magyar, román, cigány, szlovák, gorál, ruszin, horvát, zsidó, szerb, szász, német morva, orosz, szlovén dallamokat, táncokat tartalmaz, s közel átfogó képet nyújt a Kárpát-medence hangszeres népzenéjének az ezredforduló körüli állapotáról. A Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza 68 audio-CD-nyi válogatást adott ki a hangfelvételekből Új Pátria néven.

Részben az Utolsó Óra 25 évfordulójáról megemlékezve, részben a két intézményt számos szállal összekötő vállalások folytán jön létre az Élő hagyományok ünnepe a Fonóban, a Hagyományok Háza és a Fonó közös sorozata. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója felidézte, hogy a Barbaro együttes akkori zenészeként a Kelemen László által megszervezett gyűjtés hozta meg számára a felismerést, ami szerint a zenének nemcsak dallama, hanem története is van.

„A mi dolgunk, hogy a több generáció által felhalmozott mély tudást ápoljuk. A 1970-es, 1980-as, de még a 1990-es évek is tele voltak energiákkal, lelkesedéssel a népzene és a táncházak vonatkozásában. Ez napjainkra megváltozott, ami az egész lelkiségre fog hatást gyakorolni. Az intézményeknek, szellemi közösségeknek, a művészeknek választ kell találniuk arra, milyen típusú új nagy történeteket tudnak a korábbiakhoz hozzáadni, ez fogja megindítani a régi kreativitást. Az eddigi gyűjtések az utolsoora.hu-n egy jól hozzáférhető és kereshető adatbázisban találhatók, miközben a Hagyományok Háza Folk Music Education néven online népzenekutatási platformmal is jelentkezett” – mondta Both Miklós.

A Fonó támogatói: MOL ÚJ Európa Alapítvány, MFB Bank, 77 Elektronika, NKA. Partnerek: Hagyományok Háza, Táncház Egyesület, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség.

Kiemelt kép: Horváth László, a Fonó ügyvezető igazgatója, Berecz István, a Fonó népzenei igazgatója, Hegedűs Anna sajtófőnök, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója. Fotó: Schilling Ádám