Agárdy Gábor gyermekszínészként került a pályára, megjárta a szegedi, a miskolci teátrumot és több fővárosi színházat. Végül a Nemzeti Színház társulatának örökös tagjaként fejezte be pályáját.
1. Katz, a részeges tábori lelkész – Svejk
Ez volt a nagy áttörés! A legendás Petőfi Színházban 298-szor játszották Hasek klasszikusát, de abban Katz tábori lelkész szerepét nem Agárdynak szánták. A gyomorproblémával hirtelen kórházba szállított Benedek Tibortól kellett átvennie a szerepet négy nappal a premier előtt. Megoldotta, élt a lehetőséggel, és nagymonológja azóta is a magyar színháztörténet egyik klasszikusának számít.
2. Sipos úr nem akar nősülni – Üvegcipő
Ő volt az édes drága pilóta, a szenvtelen asztalos bőrébe bújt férfiideál. Legalábbis Irma, a kis cselédlány számára, akit Domján Edit alakított. Kettejük játéka elvarázsolta a nézőket, érdemes belekukucskálni a hatvanas évek egyik legsikeresebb előadásába.
3. Jókai és Várkonyi Kutyfalvy Bandija – Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán
A hatvanas évek nagy történelmi Várkonyi-filmjeiben is számítottak rá. A Kárpáthyakról szóló alkotásokban ő volt Kutyfalvy Bandi, az Egri csillagokban pedig Sárközi, a cigány. Egyik szerep sem volt nagy, de a nézők emlékezetében nyomot hagyott.
4. Majd a Lajos megmondja…! – Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Egyes kritikusok ripacskodással vádolták Agárdyt, aki valóban minden eszközt bevetett, hogy felcsattanjon az áhított nevetés, a taps. De olyan jól állt neki! A Móricz-darabból készült 1980-as nemzeti színházi előadásban csupán egy epizódszerep jutott neki, de amit Gobbi Hildával ketten alakítottak, az magasiskola. Az egész előadás remeklés, érdemes végignézni.
5. Csudalátó Dániel a Nagy Romlás alól – Advent a Hargitán
A nagy romlás, Gábor és Réka, szerelem, halál, megmaradás. Nemcsak színháztörténeti epizód volt a Nemzeti Színház Advent a Hargitán című előadása, de a rendszerváltáshoz vezető út egyik mérföldköve is. Agárdy Gábor Zetelaki Dániel szerepét kapta Sütő András drámájában.
6. A világjáró Konrád visszatér – A gyertyák csonkig égnek
Márai hatvan nyelvre lefordított regénye próbára teszi azokat, akik színpadra vagy filmre akarják vinni, és még inkább azokat, akik készülnek eljátszani. A Pesti Magyar Színháznak sikerült felejthetetlen előadást létrehozni belőle, az egyik főszerepet Agárdy Gábor játszotta. A másikat, Henrik alakját Avar István keltette életre. Az előadás alapján film is készült, ezt már Agárdy halála után mutatták be.
7. És akkor Bartók nem szólt így hozzám… – Rádiókabaré
Ki tudott nála jobban ittas fickókat játszani?! Senki… Ezt a képességét csúcsra járatta a kabaréban is, ahol állandó fellépő volt. A jópofa jeleneteken túl nagy ívű monológjai is emlékezetesek. Az autóvezető-oktató vagy az a visszaemlékező, aki azt fejti ki részletesen, hogy ő az egyetlen kortárs, aki nem találkozott Bartók Bélával. Azt is tőle tudtuk meg, hogy nyomják Krahácsot.
8. Az ikonfestő
Örmény családból származott, ez is szerepet játszott abban, hogy elkezdett ikonokat festeni. És a gondviselés, ugyanis az Egri csillagok bulgáriai forgatásán jégeső elől menekült be egy ottani kis templomba, és kezdte nézegetni az ikonokat. Évtizedek alatt olyan magas színvonalra fejlődött a festésben, hogy munkáit többek között Pannonhalmán és a Vatikánban is őrzik.
