A Magna Hungaria az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk. A második részben a magyar szórványvilág egyik legmegrázóbb és legszebb jelképét mutatjuk be.
Minél többen élünk egymás mellett, annál elszigeteltebbek és magányosabbak vagyunk, de biztos, hogy így kell lennie? A modern nagyvárosban is születhetnek harmadik helyek, állítja Zubreczki Dávid szakíró, vagy ahogyan ő szereti mondani, építészeti mesemondó.
1958-ban nagy sikert aratott a londoni Piccadilly Színházban a neves drámaíró, Robert Ardrey darabja, a Rajk házaspár történetét és Kádár János árulását bemutató Shadow of Heroes. Az előadást a magyar pártsajtó provokációnak ítélte, de néhány nappal a premier után szabadon engedték Rajk Júliát és kisfiát.
Egy hely, amely az otthonból kilépve is otthonos, ahol érkezéstől távozásig beszélgetésből beszélgetésbe csöppen az ember. Nem csak vasárnaponként. Zámbó András és Zámbóné Ivanics Hajnalka lelkész házaspár több mint huszonöt éve végzi gyógyító szolgálatát a Káposztásmegyeri Református Egyházközségben. Titkuk nincs, csak egy időtálló recept: teret adnak Isten lelkének.
Vajda János Találkozások című verses regényének démoni nőalakját irodalomtörténeti konszenzus szerint Zerkovitz Szidónia ihlette. A csehországi zsidó családban született lány Budapesten próbált szerencsét, s bár a nyelvünket csak itt tanulta meg, magyar irodalomtörténetet és verseket írt – hogy aztán egy görög herceggel kössön botrányosan véget érő házasságot.
Jász Attila a kortárs magyar irodalom karakteres alakja: költő, szerkesztő, esszéíró. Évtizedek óta ismerjük egymást, ezért is tegeződünk alább. Többször beszélgettünk már interjúformában is, ez alkalommal a baji szőlőhegyen álló házának hátsó teraszán ültünk le egy pohár somlói borral, hogy a mediterrán világról, a tengerről és az utazás misztériumáról merengjünk.
A szép nevű, nagyvonalú Hunyadi Julianna nem csak a sütemények titkát ismerte. Mentálhigiénés jártasság nélkül is tudta, hogyan érdemes élni. Hulej Emese tárcája.
Érdekes hozománya a „mi időnknek” a múltunk iránti vágyakozás, az egykorvolt feltárása és megismerése. Túldigitalizált jelenünk harmadik helyeinek, megtartó közösségeinek keresése az elmúlt századok természetes kapcsolódásaihoz is elvezetett minket. Összeállításunkban a társadalmi élet meghatározó helyszíneit vesszük sorra.
Úgynevezett Kasszandra-levelében a Habsburgokkal való kiegyezést bírálta az egykori kormányzó. Érveit az első világháború részben igazolta, mégsem mondhatjuk, hogy igaza lett volna Deákkal szemben.
A Magna Hungaria az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk. Az első részben egy olyan helyet mutatunk be, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.
Elkészült a Visegrád és Pap-rét közötti erdészeti út felújítása. A Pilisi Parkerdő közös avatótekerést szervez március 27-én 11 órától, találkozó a visegrádi Kaán Károly-forrásnál.
Volt katona, tanító, rab, Corvin-lánccal kitüntetett megbecsült művész. Megmutatta a világnak, milyen kincsek rejtőznek a Mezőségen, és rögzítette az archaikus moldvai dalokat. Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Kallós Zoltán.
Ezt a gyönyörű képet, a világ legtöbbet díjazott portréját Kerekes István készítette Máramarosban. A fotós Erdélyből érkezett, mai napig ott készülnek legkedvesebb képei. A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség 2025-ben a világ legjobbjának választotta. A világon egyedüliként harmadik alkalommal nyerte el ezt az elismerést.
Öreg szőlőprés, új téglakályha, hívogató közösségi tér. Sződy Judit kismarosi házát nyitja meg rendszeresen a színházra, zenére, éneklésre, együttlétre vágyók előtt. Még pontosabb úgy fogalmazni, hogy nyitva tartja az otthonát. Régieknek, újaknak, helybélieknek és a környékről érkezőknek. Mi is bejelentkeztünk.
A második világháború utolsó telén hazánk kettős megszállás alatt állt. Kell-e mondanunk, hogy a német–szovjet törésvonalat a sajtó is lekövette? A magyar történelemben talán sosem lehetett ennyire ellentétes híreket olvasni Szegeden és Sopronban. A valósághoz pedig akkor kerülünk legközelebb, ha az apróhirdetéseket böngésszük.
Pethesné Dávid Beátát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatóját a társas egészséghez szükséges emberi kapcsolatokról kérdeztük.
Országszerte egyre népszerűbbek az egyedi atmoszférájú termelői piacok, ahol minőségi, helyi élelmiszert, szezonális gyümölcsöt és zöldséget vagy éppen csoda szép kézműves portékákat tudunk beszerezni. Ezeket a helyeket a közösségi élmények teszik még varázslatosabbá. Úgy, mint a piliscsévi Apis-Farmot.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Demencia Programján résztvevők időutazást tehetnek a gyermekkorukba, a pozitív hatás gyakran hetekig, akár hónapokig is érezhető. A programról Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógust és foglalkozásvezetőt kérdeztük.
A szabadságharc leverése után az első március 15-ei demonstrációra 1860-ban került sor. A megmozdulás során a karhatalom éles tölténnyel lőtt a tömegbe. A mártírhalált szenvedő Forinyák Géza temetésére többen látogattak el, mint Vörösmartyéra.
Itt játszd az agyad! – ez a QuizNight jelszava, és pontosan erről van szó. Észjátékról minden hétfő este. Földrajzról, rajzfilmekről, irodalomról, képrejtvényekről. Negyvenöt kocsmában, bisztróban, kávézóban merednek a csapatok a képernyőre, majd írják le a megoldásokat a lapokra. Gondolkodnak, örülnek, bosszankodnak, esznek, isznak. Játszanak. Bennfentes tudósítás következik.
Generációk összekötői, emlékek ébresztői: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Láthatatlan örökség című könyvsorozatának első kötete a honi háztartások egykor jellegzetes eszközeit veszi számba.
Miért kell tudnunk önmagunkhoz kapcsolódni ahhoz, hogy másokhoz is kapcsolódhassunk? Milyen minőségű harmadik helyek segítenek a népbetegséggé váló magány oldásában? Mit jelenthet „a fügefa alatt”, és ki hogyan találhatja meg a saját fügefáját?
A humor, ha nem is sík-, inkább kissé domború, ahogy mondani szokás, „görbe” tükörként mutatja meg, hogyan látjuk egymást és önmagunkat. Társadalmi korkép és kórkép. A téma különböző értelmezéseiről, a humor történetéről Nemesi Attila László egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettesével, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetőjével beszélgettünk.
Április 12-ig látogatható az Árva – A történelem torkában című kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A Nemes Jeles László filmjéhez készült tárlat egyfajta kísérőelem, kedvcsinálóként is értelmezhető, de talán többet mond azoknak, akik már látták az 1957-ben játszódó filmet.
A Budapesti Történeti Múzeum új kiállítása nem csupán azt mutatja be, hogyan járultak hozzá a magyarok az űrkorszak tudományos-technikai sikereihez, de azt a futurista-utópikus távlatot is megnyitja előttünk, amely a nyugati és keleti blokkban egyaránt megmozgatta az emberek képzeletét.
Négy embert kérdeztünk meg arról, hogy az intézmény, illetve kezdeményezés, amelynek életében, szervezésében részt vesznek, hogyan válhat harmadik hellyé. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségi kert, egy múzeum, egy könyvtár vagy egy táncház képes legyen élettel megtölteni a teret?
A visegrádi ferences templom feltárása közben egy gyermek és egy felnőtt csontvázára bukkantak, akik mellé lakatot temettek. Több jel is arra utal, hogy valamilyen babonás szokás következtében hevertek a vastárgyak a halottak mellett – a kutatók nem zárják ki, hogy vámpírhiedelmek miatt temették így őket.
A makettet csak nézni lehet, a modell viszont működik is. Ezzel az alapvetéssel kezdtük a beszélgetést Kurdi Csabával Vácon. Modellhajóflottájának a leghosszabb darabja két méter és huszonöt centi.
Pillanatképek helyekről, amelyek nincsenek fent a térképeken. Lugasokról, pincékről, megtáltosodó öregekről és kvaterkázó tanyamacskákról. Mámoros beavatások és szőlőhegyi kiteljesedések. Együttlétek, amelyek örökre belénk ivódtak.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről írunk. A nyolcadik részben az első csárdák borgőzős és perpatvaros világába csábítjuk az olvasót.
Egy olvasónk úgy véli, tündérmese Kádár születésének „hivatalos”, a történészek által is elfogadott története: szerinte az ógyallai csillagvizsgáló létrehozója, a polihisztor Konkoly Thege Miklós lehetett a kommunista politikus apja. Utánajártunk a szóbeszédnek és annak a legendának is, amely szerint Kádár egy pestújhelyi vendéglős balkézről született fia volt.
A Pest ágyúzásától rettegő, felbőszült tömeg 1848. szeptember 28-án meglincselte a Jelačić megállítására küldött Lamberg Ferenc altábornagyot.
A nagyváradi születésű, zongoraművésznek készülő lány a világ másik végén százéves korában halt meg. Élettörténete csak angolul jelent meg, pedig mindvégig akcentus nélkül, szépen beszélte az anyanyelvét.
A Taste of Transylvania fesztivál először érkezik Magyarországra, és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mutatja meg, mitől olyan különleges az erdélyi konyha, és milyen történeteket hordoznak a régió ételei.
Parlament, Zeneakadémia, a marosvásárhelyi városháza és a Kultúrpalota, a szabadkai városháza, a Gresham-palota, Széchenyi fürdő. Templomok, paloták, magánvillák sokasága őrzi Róth Miksa üvegalkotásait, akinek egykori otthona emlékházként várja a látogatókat.
Mazsola és Tádé, Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda – Bálint Ágnes meséin nemzedékek nőttek fel, történetei egyszerre szólnak a gyerekekhez és a felnőttekhez. Az írónő vecsési otthonában lányával, Németh Ágnessel és az emlékház kulturális szervezőjével, Császár Rékával beszélgettünk.
