A Bolyaiak városában sem rendes út, sem rendes iskola, de még szabályos gazdálkodás sem volt. Aztán jött egy 38 esztendős patikus, és a vezetésével megszületett a székelyek méltó fővárosa. Gazdag élet, karizmatikus városvezető. Ismerjük meg Bernády György történetét!
Dráfi Mátyás soha nem akarta elhagyni a Felvidéket, pedig lett volna rá lehetősége. Ugyanígy sosem állt a tükör előtt a mozdulatait tervezgetve. Úgy érezte, ha a Jóisten ide helyezte, ezt és itt kell csinálnia. Mert amit felülről kapunk, nem a miénk, azt át kell adnunk másoknak. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésszel komáromi otthonában beszélgettünk.
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! – Romane historiji címen utazó kiállítást indított. Ajánlónk tárlatról, az autodidakta módon a cigányság kutatójává vált Erdős Kamillról és a roma kultúra intézetéről.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A szabadság művészete, a művészet szabadsága. Rövidre szabva. A nagy hatású magyar művészcsoport, az Európai Iskola alkotásait mutatja be a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum a MűvészetMalomban.
Posztumusz Magyar Örökség díj, Kodály személyes barátsága, tanítványai évtizedes hűsége. A magyar zenepedagógia apró óriása egy kilencedik kerületi gimnázium tagjaiból világhírű kórust nevelt. Mert a zene mindenkié.
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
Gazdag Gyula soha nem kötött alkut a múlt rendszerrel, meg is próbálták ellehetetleníteni, összesen kilenc alkotását nem engedték bemutatni a szocialista filmcenzorok. A Cirko-Gejzír mozi Dobozba zárt filmek címmel retrospektív vetítéssorozattal mutatja be a rendező életművét április 6. és június 4. között, ennek apropóján Schreiber András filmesztétával beszélgettünk.
Sosem ült meg a babérjain, pedig jutott belőle bőven. Ha nem játszott, akkor olvasott vagy írt, gondolkodott, figyelt és elemzett. A magyar színjátszás egyik óriása volt, ma 105 éve, hogy megszületett. Szabálytalan emlékezés Gábor Miklósra.
A komáromi erőd sokféle szerepet töltött be az évszázadok során. Volt légiótábor, a Szent Korona rejtekhelye, káposztasavanyító. És vajon még mi minden?
Április első hétvégéjén újra táncháztalálkozó, már a negyvenharmadik. Az 5-ei, pénteki nyitótánctól a 7-ei, vasárnapi küzdőtéri bálig feszül a program íve, a Fonótól az Arénáig. Ajánlónk.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.