
Álomvilág Újbudán: galéria-kávézó állít emléket Gross Arnoldnak
2014-ben a Bartók Béla út 46. szám alatt nyílt meg az Arnoldo, ami az értékesítés mellett folyamatosan gyűjti a művészhez köthető dokumentumokat, műtárgyakat.

2014-ben a Bartók Béla út 46. szám alatt nyílt meg az Arnoldo, ami az értékesítés mellett folyamatosan gyűjti a művészhez köthető dokumentumokat, műtárgyakat.

Magyarországon angol szociális művészetnek is nevezték a 19. század közepén kibontakozó preraffaelita mozgalmat, amely fél évszázaddal később
jelentős hatást gyakorolt a magyar képző- és iparművészet fejlődésére. Ma ezt az időszakot a magyar művészet egyik aranykoraként tartjuk számon.

Régi nyarak felvételei: hogyan töltötték íróink, költőink, színészeink az év legmelegebb hónapjait? A különleges fotóválogatáson nyári élmények, ismert sorok elevenednek meg előttünk.

Az az író, aki strandolni megy és evez és sportol, az nem lesz író – mondta egyszer Móricz Zsigmond. Az ember fizikai erejének, verseny- és küzdőszellemének csodálata mégis számos irodalmi alkotásban visszaköszön.

Cserna-Szabó András új kötete egyszerre olvasva olyan, mint egy több napon át tartó, kedélyes baráti trakta, a gyomrot azonban egy pillanatra sem üli meg.

Tóth Erzsébet Kínai legyező című verseskötete kíméletlen önelemzést végez el, nem megkerülve a közéleti kérdéseket sem.

Fekete-Kovács Kornél új lemeze megkísérli közös nevezőre hozni az improvizációt és a meditációt.

Az Óperentzia legújabb albumán a meditatív, spirálisan kanyargó és kavargó dallamok magával ragadó zenefolyammá duzzadnak.

Jankovics Marcell az aranykor embere volt. Hitte: „az igazán jó ötlet nem alulról jön, és nem alulról nézi a világot, nemes gondolatok és jó szándék vezérlik”.

A kiborgokról szőtt (rém)álmok és az általános elszürkülés a modern világkép lényegét fejezik ki, a régi ember viszont Isten kézjegyét ismerte fel környezetében – mondja Buji Ferenc tradicionalista gondolkodó.

Bossa nova és jazzénekesként ismerte meg a közönség Pátkai Rozinát, aki 2016-ban indította útjára a Czóbel Minka személyisége ihlette Minka-projektet. A magyar irodalom gyöngyszemeit különleges zenei és vizuális köntösbe öltöztető vállalkozás első albuma a költészet napján jelent meg.

A cím félrevezető, mert ha nagyon akarnánk, mindenféle szociológiai meg irodalomtörténelmi tényezőkből le tudnánk vezetni azt, mi volt Czóbel Minka, ez az örök újrafelfedezésre ítélt írónő-költőnő.

Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.

Játszódjanak bárhol a Futaki által megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés.

A digitális kamerák, majd az okostelefonok revolúciójával hiperinflálódott a fénykép. Válogatásunkban hét fotós nyúl vissza a predigitális korba.

Az író-fotográfus Bartis Attila rendhagyó füveskönyvének alapkérdése: mi is valójában a fotográfia?

Milyen egetverő különbség van analóg és digitális fotográfia között, s hogyan függnek össze a bankhiteles házak és autók a fényképezéssel? Ezekről kérdeztük Az eltűnt idő nyoma szerzőjét.

Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.