Az az író, aki strandolni megy és evez és sportol, az nem lesz író – mondta egyszer Móricz Zsigmond. Az ember fizikai erejének, verseny- és küzdőszellemének csodálata mégis számos irodalmi alkotásban visszaköszön.
Cserna-Szabó András új kötete egyszerre olvasva olyan, mint egy több napon át tartó, kedélyes baráti trakta, a gyomrot azonban egy pillanatra sem üli meg.
Tóth Erzsébet Kínai legyező című verseskötete kíméletlen önelemzést végez el, nem megkerülve a közéleti kérdéseket sem.
Fekete-Kovács Kornél új lemeze megkísérli közös nevezőre hozni az improvizációt és a meditációt.
Az Óperentzia legújabb albumán a meditatív, spirálisan kanyargó és kavargó dallamok magával ragadó zenefolyammá duzzadnak.
Jankovics Marcell az aranykor embere volt. Hitte: „az igazán jó ötlet nem alulról jön, és nem alulról nézi a világot, nemes gondolatok és jó szándék vezérlik”.
A kiborgokról szőtt (rém)álmok és az általános elszürkülés a modern világkép lényegét fejezik ki, a régi ember viszont Isten kézjegyét ismerte fel környezetében – mondja Buji Ferenc tradicionalista gondolkodó.
Bossa nova és jazzénekesként ismerte meg a közönség Pátkai Rozinát, aki 2016-ban indította útjára a Czóbel Minka személyisége ihlette Minka-projektet. A magyar irodalom gyöngyszemeit különleges zenei és vizuális köntösbe öltöztető vállalkozás első albuma a költészet napján jelent meg.
A cím félrevezető, mert ha nagyon akarnánk, mindenféle szociológiai meg irodalomtörténelmi tényezőkből le tudnánk vezetni azt, mi volt Czóbel Minka, ez az örök újrafelfedezésre ítélt írónő-költőnő.
Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.
Játszódjanak bárhol a Futaki által megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés.
A digitális kamerák, majd az okostelefonok revolúciójával hiperinflálódott a fénykép. Válogatásunkban hét fotós nyúl vissza a predigitális korba.
Az író-fotográfus Bartis Attila rendhagyó füveskönyvének alapkérdése: mi is valójában a fotográfia?
Milyen egetverő különbség van analóg és digitális fotográfia között, s hogyan függnek össze a bankhiteles házak és autók a fényképezéssel? Ezekről kérdeztük Az eltűnt idő nyoma szerzőjét.
Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.
Ma már megszokott kép, hogy metrómegállókban kamaszok állnak sorba könyvmasinák előtt. A Poket-mozgalom három év alatt bebizonyította, hogy a digitális világon túl igenis van élet.
Ma egyfajta posztdigitális állapotot tapasztalhatunk meg, a túlburjánzott virtualitásra adott reakcióként tömegek fordulnak az analóg dolgok felé.
A Hello Wood művészeti tábora a kézzel építés élményét adja vissza a fiatal építészeknek. Az anyagok valódi működéséről szerzett személyes tapasztalat fontosságáról Pozsár Péter társalapítóval beszélgettünk.
