Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.

Játszódjanak bárhol a Futaki által megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés.

A digitális kamerák, majd az okostelefonok revolúciójával hiperinflálódott a fénykép. Válogatásunkban hét fotós nyúl vissza a predigitális korba.

Az író-fotográfus Bartis Attila rendhagyó füveskönyvének alapkérdése: mi is valójában a fotográfia?

Milyen egetverő különbség van analóg és digitális fotográfia között, s hogyan függnek össze a bankhiteles házak és autók a fényképezéssel? Ezekről kérdeztük Az eltűnt idő nyoma szerzőjét.

Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.

Ma már megszokott kép, hogy metrómegállókban kamaszok állnak sorba könyvmasinák előtt. A Poket-mozgalom három év alatt bebizonyította, hogy a digitális világon túl igenis van élet.

Ma egyfajta posztdigitális állapotot tapasztalhatunk meg, a túlburjánzott virtualitásra adott reakcióként tömegek fordulnak az analóg dolgok felé.

A Hello Wood művészeti tábora a kézzel építés élményét adja vissza a fiatal építészeknek. Az anyagok valódi működéséről szerzett személyes tapasztalat fontosságáról Pozsár Péter társalapítóval beszélgettünk.

Egy Bomo Art-jegyzetfüzet minden érzékszervünkre hat. Boldizsár Károly a könyvkötő manufaktúrájában olyan naplókat készítenek, amelyeken keresztül az emberek újra felfedezhetik kötődésüket a papírhoz.

A jáki Szent György-templom román kori építészetünk egyik legszebb példája, teljes körű rekonstrukciója egy év múlva fejeződhet be. Az épületegyüttes feltárása során egy több mint ötszáz éves miseruha is előkerült.

Ha nem rendezőként írja be nevét a filmtörténetbe, akkor bizonyára íróként vagy képzőművészként hagy nyomot. Kilencven éve született Huszárik Zoltán.