A 190 éve született „legzseniálisabb és legmagyarabb tudós” öröksége ma is eleven Lillafüreden. Az utolsó lánglelkű magyar gondolkodó a Bükkben volt igazán otthon. A Pele-ház Borosnyay Kamillával kötött házasságának is emléket állít. Kihagyhatatlan hely egy nagyformátumú személyiség megismeréséhez.
A Nemzeti Galériában pedig Tihanyi Lajos és Fényes Adolf kerülnek terítékre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
„A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől” – hirdeti a Világeleje Ünnep 2075 mottója. November 15-én szakértők, előadók és a hallgatóság közösen alkotnak elérhető víziót arról, mi a jó élet, és hogyan juthatunk el oda. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológus egyetemi docense a rendezvény szellemi alapítója. Világeleje című sikerkönyve szerint létezik harmadik út a zöldre festett fogyasztói társadalom és a civilizációs összeomlás között: a cselekvő remény útja.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A makói születésű, de a Házsongárdi temetőben nyugvó, tragikus életű költő, Hervay Gizella története sorozatunk következő epizódja.
A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat minden évben felhívja a figyelmet a történelmi épületek és a kulturális sokszínűség megőrzésének fontosságára.
Az Europa Universalis V. – a széria előző részeihez hasonlóan – egy történelemhű stratégiai játék.
A miniszter véletlenül futott össze a bíborossal, miután üzenetet küldött az amerikai elnöknek.
Bakonybél a puszta csendjével hív minden időben. Akkor is, ha hárfa hangja visszhangzik a templom falai között – és akkor is, amikor a betérők együtt imádkoznak a monostor szerzeteseivel. A szeptember 27-i Gellért Ünnep 2025-ben is a jelenlét ünnepe a legszebb őszben.
Naponta több mint ötven magzatra mondanak nemet Magyarországon. A Mindenki Születésnapja mottó, hívószó és egy alapítvány neve is egyben, amely párbeszédet sürget az életről. Szeptember 13-i budapesti megmozdulásuk együttérző kiállás a krízishelyzetben lévő édesanyák mellett, és azokért az életekért, gyerekekért, akik így nem születhetnek meg.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Ezúttal még át is lépjük a valamikori határt, hogy a Lajtán túli Bruckra vessünk egy pillantást.
Nehezményezték, hogy az Ildikó fedőnevű ügynök közömbössé vált a munka iránt.
Egy magyar innováció menetel a világhír felé. Nyolc fura kis Marokbaba, (lesz majd több is!), egy építésznek tanuló fiatal nő, a családi támogatás és egy köréjük szerveződő lelkes közösség, a magyar fejlesztő szakma sikertörténete.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal II. László története következik.
Összeállításunkban három példát mutatunk arra, hogy az átalakításokat követően hogyan válhatnak a csűrök és pajták a kreativitás és a közösségi gondolkodás tereivé, és hogyan mutathatják meg, hogy egy apró település is lehet kortárs értékekre nyitott, fenntartható jövőt építő, inspiráló, élettel teli hely.
A magyar származású sajtómágnás lapja leleplező cikksorozatot jelentetett meg a Panama-csatornát körülvevő kétes ügyletekről, amiért is perbe fogta a szövetségi kormányzat.
Sorozatunkban egyszervolt szakmák után eredünk, hivatások után, amelyek régen sokak megélhetését biztosították, de ma már csak az emlékük él, ha éltetjük. Ezúttal a léhűtőkről lesz szó.
A magyar altábornagy a történelem legpimaszabb huszárcsínyét követte el 1757-ben.
Belülről címmel nyílik meg szeptember 10-én, 18 órától Kis Tamás festőművész önálló kiállítása az Újpalotai Közösségi és Civil Házban.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
Jellemző kép a családi találkozókon a telefonjukat nyomogató gyerekek látványa. Hogyan találhatnak vissza egymáshoz a különböző nemzedékek tagjai? Hogyan építhetünk hidakat a digitális szakadék felett?
Fia szerint nehéz ember volt, a nézők egy emberként szerették. Ő volt a szimpatikusság iskolapéldája, akinek a szeme sarkában mindig ott bujkált a nevetés. 120 éve született Ráday Imre, aki elsőként kapta meg a Kazinczy-díjat.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A második Andrássy lány, az okos és művészi érzékenységű Borbála kitelepítési naplója letehetetlen olvasmány.
Az Árva és az Egykutya mellett a legendás erdélyi labdarúgó életét bemutató dokumentumfilm került az érdeklődés fókuszába a miskolci nemzetközi filmfesztiválon.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „szidja, mint a bokrot” szólás jelentésének jártunk utána.
A zenés mozifilm alkotói 2024 nyarán végigjárták a legikonikusabb magyar könnyűzenei fesztiválokat.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most egy brassói vendéglőre vetünk egy pillantást.
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
A Kieselbach Galéria kiállítása kapcsán feltehetjük a kérdést: az AI segítségével átélhetőbbé vagy hamisabbá válik a történelem?
Visszatérő mesterek, ikonikus fellépők, generációkon átívelő párbeszédek és persze az elmaradhatatlan nyitótáncház – ezzel a programmal várják a közönséget.
Ha Horatiushoz magyar költőt kell kapcsolni, valószínűleg a legtöbbünknek Berzsenyi Dániel jut eszébe. Neki is volt azonban egy előképe, akit valóban az első magyar Horácnak nevezhetünk. Ő volt Virág Benedek, akinek nem csak a klasszikus magyar líra miatt érdemes ismerni a nevét: nélküle nem lett volna reformkor sem úgy, ahogy ma ismerjük.
Kovács András 1983-as művében még a legkisebb szerepekben is a tárgyalt időszak legnagyobb sztárjai váltják egymást, mégis egy méltatlanul keveset emlegetett alkotásról van szó, most azonban a Filmio kínálatában talán szélesebb közönséghez is eljut.
500 koncert, kiállítás, színházi és irodalmi est, filmvetítés és tárlatvezetés szerepel a XIX. Ars Sacra Fesztivál kínálatában, amelyet szeptember 13. és 21. között rendeznek meg. Az idei mottó: A remény zarándokai.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal III. István története következik.
A portám legjobb hangulatú része a pajta – Weyer Balázs világzenei rendezvények szervezője Fekete-Tracz Gabriellával, Vöröstó polgármesterével együtt mesélt a PajtaKult csapatának arról, milyen izgalmas terveik vannak az apró Balaton-felvidéki település különleges pajtabirodalmával.
A Fortepan archívum 15. születésnapját ünneplő kiállítás a Kieselbach Galériában nemcsak fotókat mutat be, hanem arra is választ keres, hogyan változik múltértelmezésünk az AI-korszak küszöbén.
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A Juhász Gyulát is analizáló pszichiáternő, Hajdu Lilly megrázó története sorozatunk következő epizódjában.
Betekinthetünk egy római katona mindennapjaiba.
Segítünk, az első világháború idejéből származik a kifejezés.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megmossa a fejét” szólás jelentésének jártunk utána.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Ha még nem látták a nagyszalontai Csonka tornyot, itt megnézhetik.
John Lukacs Demokrácia és populizmus című, a Helikonnál újra kiadott esszékötete mélyrehatóan vizsgálja a modern parlamentáris demokráciát érő kihívásokat, különös tekintettel a populizmusra.
Egy hatalmas szőnyeg, egy levert szabadságharc, gyöngéd női kezek és az Akadémia fura urainak ellenállása. A Budapest Galéria különleges kiállítását ajánljuk.
A kincs egy kereskedő megtakarítása lehetett.
A 2018-as A Sátán fattya annak idején méltatlanul kevés publicitást kapott, most azonban elérhető a Filmio kínálatában. Nagy Zoltán Mihály regényének adaptációja azt mutatja be, milyen borzalmas utóhatásai voltak a málenkij robotnak.
Székesfehérváron készült olyan busz, amely hasonlított az Ikarusra, de más márkajelzést viselt, és készült olyan Ikarus, amelynek köze sem volt a buszokhoz. Érdekességek az ÁMG-től az Electrobus Europe-ig.
Augusztus 21–23. között ismét Salföldre, a Káli Fecskébe költözik a magyar jazz színe-java. Második alkalommal rendezik meg a Szakcsi Rádió Jazz Fesztivált, ahol a fiatal tehetségek mellett fellépnek a műfaj nagyágyúi, így az idén nyáron a hetvenedik születésnapját ünneplő Dresch Mihály is.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal II. Géza története következik.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének ötödik része következik.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban Ottrubay Melindát mutatjuk be, aki az Operaház első számú balerinájaként ment férjhez Esterházy Pál herceghez, és osztozott vele jóban-rosszban. Főleg rosszban…
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Jöjjenek velünk, utazzunk vissza az időben, ezúttal Gyopárosfürdőre.
Nyári melegben tökéletes program egy hűvös altemplomban kiállítást nézni. A Bakáts téren a kiegyezés után fellendülő magyar ipar és iparművészet egyik óriása, a bútorgyártást művészi szintre emelő Thék Endre életművét ismerhetjük meg.
A rendezvény mára a helyi intézmények és fotósképzés aktív részvételével országos jelentőségű eseménnyé vált.
Augusztus 19-én és 20-án a Szabadság téren jazz- és filmzenei koncertekkel, bábszínházi előadásokkal, családi programokkal és pezsgőfesztivállal várják a látogatókat.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fogához veri a garast” szólás jelentésének jártunk utána.
A Nyugat első nemzedékével egyívású, remek költő volt a második világháború végén kivégzett, mára elfeledett Kemény Simon. 1942 és 1944 között írt, megrendítő naplójában kíméletlen önvizsgálatot tartott.
A Fortepan régi fotóit és a Római parti csónakházak anno néven futó, izgalmas történeteket bemutató Facebook-oldal bejegyzéseit böngészve a főváros leghosszabb múltra visszatekintő üdülőtelepének, a Római-partnak az egykori különleges világába pillanthatunk be.
Doborgazsziget, Dunabogdány és Fadd-Dombori különleges szabadstrandjait ajánljuk.
Jókai Mórhoz és színházi munkásságához kapcsolódó fotókat tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár.
A hadianyagtól a motoron át az első magyar cd-ig, a sertésorrkarikától a hangfalon át a robotcelláig számtalan termékcsoportot gyártottak a ma Videotonként ismert cégcsoport ágai-bogai. A székesfehérvári társaság nyolc és fél évtizedes története során két mély hullámvölgyet is túlélt.
Augusztus 16. Rókus, a pestises betegek gyógyítójának ünnepnapja. Nevét ma is kórházak és kápolnák viselik országszerte, ábrázolásain hűséges kutyájával látjuk. De miért ő a kutyák és a kutyatartók, valamint az igazságtalanul megvádoltak védőszentje is?
Kovách alezredes minden eszközzel igyekezett segíteni a magyaroknak a háború után.
Az újdonságokra kevéssé nyitott császár VII. Eduárd brit uralkodó látogatása alkalmával próbálta ki a járművet.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizennyolcadik részben II. Béláról lesz szó.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének negyedik része következik.
Aki a hazai jégkorongsportot kicsit is ismeri, annak éppúgy ismerősen cseng az Ocskay név, mint a fociban mondjuk az Albert, a Bene vagy a Páncsics. Azt is tudja, hogy két ilyen nevű játékos is volt, apa és fia. Az ifjabb Ocskay Gábor fiatalon elhunyt, az idősebb már nyugdíjasként a székesfehérvári utánpótlás-nevelés magvetője, nagy öregje, máig megkerülhetetlen alakja.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Most jöjjenek velünk Elekre.
Családja révén predesztinálva volt arra, hogy művészi pályára lépjen, és nem is akármilyen utat jár be: a többek között a Zeneakadémia arculatát és a Magvető Könyvkiadó logóját megalkotó Farkas Anna tervezőgrafikus-tipográfussal a hazai tehetségek érvényesüléséről, a női és a férfistílusról beszélgettünk, de az is szóba került, hogy miért váltogatják a cégek a dizájnelemeket.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Az erdélyi irodalom kevéssé ismert alakját, a színésznőből íróvá lett Ignácz Rózsát mutatjuk be sorozatunk új epizódjában.
Nyári, remélhetőleg csillagfényes estéken mozizhatunk a Margitszigeten. Filmcsemegék ingyen, jó társaságban. Érezzék jól magukat!
Két fesztivállal is várja a látogatókat a Skanzen augusztus 20-án.
A felújított épület a Bánsági Múzeumnak ad majd otthont.
A világosi fegyvertétel szívbemarkoló pillanatai Degré Alajos tolmácsolásában jelennek meg előttünk.
Az utóbbi évtizedekben érdekesebbnél érdekesebb elveszettnek hitt festmények kerültek a nagyközönség elé. A Kieselbach Galéria reprezentatív kiadványa ezeket a műveket mutatja be.
Megnéztük, hogyan készül a Magyar Krónika magazin.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „ordít, mint a fába szorult féreg” szólás jelentésének jártunk utána.
A Pazirik legújabb animációs filmje egy megrendítő búcsúlevél történetét meséli el.
A Concerto Budapest új évadát nagyszabású, háromnapos Bartók-fesztivállal indítja szeptember 26. és 28. között a BMC-ben és a Zeneakadémián. A Magyar Kincsek Ünnepe programsorozat ezúttal Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékezik, a zeneszerző teljes életművének páratlan keresztmetszetét bemutatva, a magyar zenei élet kiemelkedő művészeinek tolmácsolásában.
Rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, amely valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Törőcsik Franciska mondja el, mit jelent neki Kozmofobe Fire in Your Eyes című száma.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenhetedik részben II. Istvánról lesz szó.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének harmadik része következik.
Horváth László Imre Rosseb című regényének főszereplője rokonszenvünket végig bírja, ő igazából a millió Kis János egyszerre, mindnek a sorsát hordozza, és a miénket is.
Online is elérhetőek a költő kezdeti műveinek kéziratai.
Startol a nyári Margó, augusztus 7–9. között a Káli-medencében várnak mindenkit, aki szeret csak úgy lenni, enni, inni, olvasni, nyaralni mezítláb.
Napjainkban a becslések szerint megközelítőleg 60-70 szürke farkas élhet és szaporodhat a magyar erőkben.
A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
Elkezdődött Török Zoltán „poszt-apokaliptikus lovas természetfilmes road movie-jának” forgatása neo-western stílusban.
Több hosszanti irányú repedést is találtak a régészek, valamint megerősítették, hogy kicsúszott a helyéről a várfal.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk a száz évvel ezelőtti Mélykútra.
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
Szent István ünnepe köré szerveződik a Székesfehérvári Királyi Napok.
Hercegszántón augusztus 7-én emlékeznek meg a 200 éve született tanárra, csillagászra, aki Klapkával együtt a végsőkig védte Komárom várát.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.
A nevezett tortákban a Dobos-torta jellegét adó alapanyagokat kellett felhasználni.
A Liliomfi több mint hetven év után is habkönnyű szórakozást nyújt. Makk Károly korai klasszikusa először érhető el streamingen a Filmio kínálatában.
