A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Élvezetesebb a budapesti városnézés, ha az embert közben alatt egy több mint 50 éves magyar busz ringatja.
A Várkapitányság közlése szerint jövő tavasszal új fejezet kezdődik a Citadella történetében. Az 1850-es években épült erőd teljes felújításon esik át, és hosszú idő után végre egy nyitott, közösségi térként tér vissza a főváros kulturális és turisztikai életébe.
Hogy pontosan mikor érkezett hazánkba a futball, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy 1896-ban játszották az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést. A meccs nem volt éppen barátságos: több boka tört el, mint ahány gól esett.
Izgalmas műfaji kísérlet a Gázolás, és sokat elárul az ötvenes évek magyar filmgyártásáról Gertler Viktor keveset emlegetett krimije.
A kultuszminiszter vallotta, magyar a lélek, de európai tudás kell.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Koszorúzással, fényfestéssel és egy különleges kiállítással ünnepli fennállásának 150. évfordulóját november 14-én és 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A jubileumi hétvégén a Zeneakadémia alapítója, Liszt Ferenc szellemisége és öröksége kerül középpontba.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltakra emlékezni sokáig tiltott volt. Ma már a megismerhetjük történeteiket – a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét Fülöp Márton koordinátorral jártuk be.
Flesh című új regényéért kapta meg a legrangosabb brit irodalmi elismerést a magyar-kanadai felmenőkkel rendelkező író.
Hat alkotó, ötven év, sok-sok kép címmel nyílik kiállítás az érdi Parkvárosi Közösségi Házban november 15-én 15 órakor. A Rajzolni jó alkotói közösség hat tagjának örömrajzolásból született portréit, csendéleteit, tájképeit nézhetjük meg.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A sort III. Andrással fejezzük be.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódjában a bácskai földbirtokosból Habsburg főhercegnévé, majd kazánfűtővé lett Lelbach Irén történetét mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „angyal szállt el felettünk” szólás jelentésének jártunk utána.
A megszokott programok mellett novemberben az Andok muzsikájával, kortárs előadók fellépésével és lemezbemutatókkal várják a közönséget a budai zeneházban.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most Gyöngyösre megyünk.
Az album annak a tárgyi emléke, hogy a századfordulón a családi fényképnézegetést hogyan lehetett összekötni zenehallgatással.
Béla macsói herceg anyai nagyapja IV. Béla volt, apai ágon a számos kijevi nagyherceget adó Rurik-dinasztiához tartozott.
A magyar ismeretterjesztők az ő köpönyegéből bújtak ki. Vagy inkább szerzetesi habitusából. A természettudomány népszerűsítője, az okos kíváncsiságot serkentő, a tisztelt és népszerű fizikatanárra, Öveges Józsefre emlékezünk születésének 130. évfordulóján.
Egy nem mindennapi sorsot mutat be az Emmi néni csodálatos élete című dokumentumfilm, amely nemrég került fel a Filmio kínálatába.
Hogyan hat a saját életünkre az, amit egy bibliai történet szereplőjeként élünk meg? Miért fejlesztik az önismeretet a több ezer éves történetek? Hogyan nyitja meg a lelket és hogyan gyógyít a kapcsolódáson keresztül a dramatikus játék? Tatai Klára kiképző bibliodráma- és pszichodráma-vezetőt kérdeztük.
A Duna közepén, két ország között, a magyar határon túl kilenc ember él egy szigeten. Kengyia világát a természetközeli elzártság letargiával vegyes romantikája lengi be.
Nem csupán jókat ehet-ihat, de az alapanyagok és a borok történetét is megismerheti, aki az És Margaritába tér be egy ebédre vagy vacsorára. A tulajdonosok szívügye ez, azt látják ugyanis, ez a fajta személyesség a hazai gasztronómiából egyelőre hiányzik.
Koncertekkel, kiállításokkal és beszélgetésekkel hozza közelebb egymáshoz az építészetet és a zenét a Héttorony Fesztivál november 10–20. között. A programsorozat Makovecz Imre ikonikus épületeiben várja a közönséget Magyarországon és a határon túl.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal a kun édesanyától született IV. László története következik.
Puskás mellett ő az egyetlen magyar, aki BEK-trófeát emelhetett a magasba, majd edzőként olyan sztárokat adott a világnak, mint Cristiano Ronaldo. A magyarok és románok nemzetegyesítő példaképét most emberként is jobban megismerhetjük ezen az izgalmas, kétórás időutazáson.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Radnóti szerelme és múzsája volt a festő Beck Judit, aki Major Tamás feleségeként emlékezetes színészportrékat festett.
A Magyar Tudományos Akadémia centenáriumi ünnepségét a rádió is közvetítette, először a magyar történelemben.
A herceg egy csodája is megjelenik a szekvencia sorai között.
Többek között edényeket, pénzérméket, ruhadarabok maradványait, illetve egy borostyánból készült ékszert emeltek ki a csontváz mellől.
A jelenkori nevén Budai Váralagút építését a Lánchíd munkálaraiért is felelős Clark Ádám vezette.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk Fiuméba.
Az iszlám hit szerint az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása vallási kötelezettség.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” szólás jelentésének jártunk utána.
Megtanultuk, honnan hová, talán még azt is, hány országon át folyik a Duna. De vajon hány híd emelkedik felette, hol van a legszűkebb pontja, kicsoda Signor Danubio, és honnan kapta nevét az Ínség-szikla? A Kék Duna keringő pedig valójában nem is bécsi? Érdekességek áradata következik.
Molnár Imre sokfelé élt a világban, de elege lett az egyformaságból. Azért nyitotta meg a Cintányérost, hogy megmutassa, milyen lehetne egy jó magyar borozó napjainkban, ha nem lett volna kommunizmus.
November 3. az MTA alapításának napja. A bicentenáriumi ünnepségek részeként a legjelentősebb nemzeti kincseinket bemutató kiállítás nyílik.
Jó állapotban fennmaradt utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
Több mint hetven éven át egy indián törzs táborozott a Dunakanyarban. A harmincas évek egyik legismertebb tudósa, Baktay Ervin alapította. Évtizedekig harmóniában éltek a természettel, a táborban többgenerációnyi indián nőtt fel. Aki ott volt, lélekben indiánná lett mindörökre.
A Budapest Music Centerben tartott gálán a közönség szavazatai alapján Kapu Tibor, Kalányos Ottó és az Örökké Haza projekt vehették át a fődíjakat. A jelöltekre több mint 140 ezer szavazat érkezett, nemcsak Magyarországról, hanem kilenc másik országból is.
A Cziffra Fesztivál új, különleges estje, a Szerelem első hallásra a zene, a költészet és a színház határain mozog. Törőcsik Franciska, Lackfi János és Balázs János közös előadása február 19-én a MOMKultban egy érzékeny, személyes művészi párbeszédre hívja a közönséget.
A csaknem elfeledett, szűk évtizede újrafelfedezett Salgótarjáni utcai zsidó temetőben tett séta egy emelkedő félszázad történetéhez visz közelebb: a dualizmus korának zsidó elitje nyugszik itt.
Tragikusan pontos másolat egy arcról, amely soha többé nem mosolyog, nem sír, nem reagál. Halotti maszkok a világtörténelem sok korszakában készültek, a fényképezés megjelenésével fokozatosan veszítették el jelentőségüket.
1915 tavaszán vetettek be első ízben tömegesen és hatékonyan mérges gázt az első világháborúban.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal az apja, IV. Béla által társuralkodóvá emelt V. István története következik.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A Sziklakórház főápolónője, a kitelepített, börtönbe zárt, sokféle módon meghurcolt Andrássy Ilona rémtörténete következik.
Örkény István egyperces novellájában az eladó sem igazán tudja kisegíteni a választéktól megzavarodott vevőt.
Száraz lábbal a Duna alatt? Évente kétszer van lehetősége a földi halandónak arra, hogy a Nagymaros és Visegrád között húzódó közműalagúton átsétáljon a vízfelszín alatt. A klausztrofóbiásokon kívül mindenkinek ajánlható, különleges program.
A Julianus barát által felkutatott, keleten maradt magyarok utódai a tatárjárást túlélve még a 14. században is jelen voltak a térségben.
A mese egy elátkozott herceg és egy szegény lány, Liv történetét meséli el.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most egy pohár borra megállunk a hortobágyi csárda mellett.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet hospice-osztályán meseterápiás alkalmak segítenek a haldoklóknak és hozzátartozóiknak szembenézni a halál közelségével. A mesék az átlépés előtti mozdulatlan feszültségben új belső tájakat nyitnak meg. Más fénytörésbe helyezik azt, ami egyszer volt. Riport.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rossz fát tesz a tűzre” szólás jelentésének jártunk utána.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum Parajmos – roma holokauszt kiállítását az internetes térben járhatjuk be. A történeti hátteret bemutató anyagokkal és az arra reflektáló képzőművészeti alkotásokkal a tárlat egyszerre ad át ismerteket és segíti a feldolgozást.
Az erődítés maradványainak megmentése után most elkészült a vár elméleti rekonstrukciója.
A „Krausz Ferenc – Az elektronok nyomában” című film elnyerte a Legjobb egész estés dokumentumfilm díját a krakkói Tudományos és Technológiai Filmfesztiválon.
Kamera indul, csapó! Helyszín lehet a folyó partja, a sekély víz, egy kenu, egy sátor, egy hatalmas fa oltalma. A magyar filmekben rendre felbukkan a Duna, de néha nem önmagát játssza.
Kevés hajógyárral találkozik a ma embere, a korábban világszínvonalú hazai ipar hosszú ideje próbál feljönni a felszínre a kilencvenes évekbeli bedőlés óta. Sokan feladták, mások megszállottan hisznek még a munkájuk erejében. Azt mondják, túlélői egy korszaknak. A nyergesújfalui hajógyárban megnéztük, hogyan épülhet ebből előremutató jövő.
Minden vízpartnak meg kellene élni az őszi, a téli valóságát, leleplezni délibáb nélküli karakterét szezonon kívül. A kisoroszi szigetcsúcs egy strand a nincsben. Ősszel és télen a legjobb megfürödni tiszta ürességében.
Novemberben országos kihívásra hívják az iskolai közösségeket: indul a diákokat közös telefonmentes időtöltésre ösztönző Analóg November. A cél nem a tiltás, hanem a szétdarabolt figyelem visszahódítása, a közösség és a valódi élmények újrafelfedezése. A legjobban teljesítő iskolák értékes nyereményekkel is gazdagodhatnak a garantált előnyök mellett.
Van-e feloldás ott, ahol a feldolgozás sem megengedett? Október 23-tól mozikban Nemes Jeles László új filmje, az Árva. A számos értelmezési réteget kínáló alkotásban a háttérben elhangzó mondatokból is egész sorsokra következtethetünk.
Török Ábel, a harmadik ég című különleges hangulatú, nyelvi leleményességű és atmoszférájú könyvét az első pár oldal után nehéz folytatni, nehéz újra kézbe venni.
Az angolszász országokban mindenszentek előestéjén a gyerekek ijesztő töklámpásokat készítenek. A tökfaragásnak hazánkban is van hagyománya, elődeink tökvicsort és Luca-tököt készítettek, hogy késő ősszel, amikor a legnagyobb a sötétség, és a legjobban tartottak a gonosztól, ijesztgethessék egymást.
A világ perifériáin felfedezhető csend nemcsak tragikus elzártságot hordoz, hanem lehetőséget is a centrumból kiveszett elmélyülésre. A közelhajolás esélyét az emberi lét összetettségéhez. Mary Ellen Mark amerikai fotográfus ikonikus képei éppen ezt a csendet hozzák zavarba ejtően közel a Mai Manó Házban. Ajánló.
Molnár Ferenc Az üvegcipőjében nem a királyfi, hanem a szegény leány keresi azt, akire a „cipője illik”. De ki lehet-e keveredni egy szerelmi négyszögletből, és rátalál-e a kicsi Irmára a boldogság? Göttinger Pál rendezése az idén 160 éves Csokonai Nemzeti Színházban látható.
A Színésznő. Az ország egyik legismertebb arca, a törékeny kis alak, a korszakos művész. Törőcsik Mari családja a művész születésének 90. évfordulójához közeledve olyan képeket is az OSZMI rendelkezésére bocsátott, amelyeket eddig senki sem láthatott.
Színész, rendező, szenvedélyes igazságkereső, aki gyorsan kiábrándult a kommunizmusból. 1958 januárjában koholt vádakkal és példát statuálva kivégezték a győri színház főrendezőjét. Az ő történetével tisztelgünk 1956 mártírjai és áldozatai előtt.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
A filmek közül kettő érdekes párhuzamba állítható a mozikban látható Árvával. Volt olyan rendező, aki humorral, mások drámával vagy éppen thrilleri feszültséggel dolgozták fel a szabadságharcot és a forradalom leverésének pusztító társadalmi hatásait.
A néprajzkutató vallotta, a népmesék, népdalok és mondák az egész magyar irodalom és identitás élő forrásai, nem csupán megőrzendő emlékek.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rendben van a szénája” szólás jelentésének jártunk utána.
A mérnök saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódja egy árva lányból hercegnévé vált nő élete, akinek története összefonódott az Andrássy út 60. szám alatti házzal.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most ellátogatunk a siófoki homokra.
Hosszú évszázadokon át a gyertyakészítőknek köszönhették elődeink a fényt az éjszakákban. Majd az elektromos villanyvilágítás létrehozásában szereztek elévülhetetlen érdemeket a magyarok. Egyszervolt szakmák, 3. rész.
A szegények és fogyatékossággal élő személyek papjaként egész életét az elesettek szolgálatának szentelte. Születésének 100. évfordulóján egy kaposvári eseménnyel emlékeznek meg Futó Károlyról.
Bíró Tibor két dékáni időszakon keresztül vezette nagy sikerrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karát, jelenleg az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Az egyetemi tanártól a fenntartható vízgazdálkodás szempontjairól és a Dunát érintő kutatási irányokról érdeklődtünk.
Elsőre talán vagabund hóbort, közelről jövőálló döntésszabadság, életközösség, valóságkapcsolat és dunai örökpanoráma mellett egy kétgyerekes család választása. Juhász György és Juhász-Horváth Linda több mint egy évtizede teremtettek otthont egy lakóhajón Budapest határában.
Közösségben megélt öröm, megtartó kapcsolódás, elfogadás, jóvá szeretni a gyerekeket, olyan közeget teremteni, ahol a kamaszok önmaguk lehetnek: Telekné Vascsák Fruzsina elnökségi tagot többek között arról kérdeztük, miért különleges a Szentjánosbogár közösség.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal a gyakran második honalapítónak mondott IV. Béla király története következik.
A budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete. A törvénymódosításról szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet, így az intézmény még az idén csatlakozhat a kiemelt emlékhelyek sorához.
Felelet és Szerelem, Niki és bópeer, G. A. úr és Képzelt riport. Könyvben, színpadon és filmen. Déry Tiborra emlékezünk három tételben.
A magyarok nyilaitól és a vikingek fejszéitől ments meg, Uram, minket!
Három különleges, tematikájában és stílusában is teljesen eltérő rövidfilm a Filmio kínálatában, az egyik közülük Oscar-jelölést is kapott.
Az MTK Sportparkban rendezik meg idén az Art Market Budapestet, amely csütörtöktől vasárnapig több mint 500 művész több ezer alkotását mutatja be. A 15. alkalommal megszervezett esemény a régió egyik legjelentősebb kortárs művészeti vására lett.
A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoportjának egyik kutatási területe a Duna lebegtetett mikroközössége és a közösségváltozás hatása az ökoszisztéma működésére. Abonyi András tudományos főmunkatársat a folyóvízi táplálékhálózat első szintjét alkotó planktonról és az azt érő hatásokról, valamint a változás következményeiről kérdeztük.
Az „országrombolókat” a rendőrségen várják, hogy a magyar igazságszolgáltatás előtt feleljenek tetteikért – hangzott el egy korabeli híradóban.
Rajzfilmen láthatunk 12+1 elképzelést arról, hogyan halt meg a költő.
Szikvizes üvegektől öntözésig, vízemelőtől aranymosóig van itt mindenről kép, tárgy, dokumentum. Az esztergomi Duna Múzeumban tényleg minden a vízről szól. Dunáról, Tiszáról, Balatonról, folyókról, tavakról, kutakról, múltról és jelenről.
Drámai erő, kivételes humorérzék, mozgékonyság, érzékenység. Az egyik legnépszerűbb magyar színészt, rendezőt, ötletembert, a Vígszínház igazgatóját pályája nyolc fontos epizódjával köszöntjük születésnapján.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Robert Capa bizalmasa, a szürrealizmus nemzetközi alakja volt a különös világcsavargó Kati Horna.
A magyar zenetörténet kiemelkedő darabjaival ünnepel a zenekar.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megüti a bokáját” szólás jelentésének jártunk utána.
