A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Az első magyar ügyvédnő betörőket, gyilkosokat és futballszurkolókat is képviselt a bíróság előtt. Ismerjék meg Ungár Margit történetét.
Palánkvár, castrum, föld- vagy kővár? Tatárok, törökök, Habsburgok ostromolták? Koronát őrző, fellegek közé törő, különleges történeteket hordozó erődítmények sokasága magasodott egykor a Duna mentén. A folyó partján épült várakat jellegzetességeik alapján térképre vittük, majd legendáik nyomán a múltjukban kalandoztunk.
A történelem torkában címmel rendeznek kiállítást Nemes Jeles László Árva című filmjéhez a BTM Kiscelli Múzeumban.
Aki járt már a Fény utcai piacon szombaton, alighanem hallotta játszani ZongoráZOOO-t, aki koncertteremmé varázsolja a piac emeletét. Ha hallotta, sőt, látta is, garantáltan megjegyezte piaci nevén „a mókusost”, a motoros futárt, aki bármit zongorára hangszerel, ha kell. Portré.
Ikonfestéssel, mézeskalácssütéssel és kézműves programokkal várják a látogatókat.
A Mohács alatti digáncsi mellékágban három hajóroncs rejtőzik az iszap alatt, melyek eredetéről máig csak találgatni lehet. A helyszín megközelíthetetlensége és a Duna lassú munkája csak még titokzatosabbá teszi őket. Cikkünk bemutatja a roncsok felfedezésének körülményeit és lehetséges történetét.
Ma, a műanyag gombok és cippzárak idején nehéz elhinnünk, hogy egykor a gombokat mesterek készítették. Még védőszentjük is volt. Egyszervolt szakmák sorozatunk negyedik része következik.
A Lukácsban fürdőző mosolygó kislány azóta is visszajáró vendég.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most látogassunk el a dési vasútállomásra.
Élettánc – Cakó 75 címmel nyílt életmű-kiállítás Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációs filmrendező, grafikus munkáiból a Pesti Vigadó földszinti termében.
Generációkat kapcsol össze Gurmai Beáta új fotókampánya. Célja egyszerű, mégis mellbevágóan fontos: készüljenek el a közös családi fényképek, amíg lehet. A mobilfotózás korában kiveszőben lévő igényes generációs képek láthatóvá teszik a lassan foszló, mégis életre szóló örökséget. Az első képeket Pályi Zsófia készítette a kampányhoz Szalóki Ági énekesről és családjáról.
Az advent a csend és a sötét megélésének ideje, amikor azt is megtapasztalhatjuk, hogy a saját belső fényünk kiolthatatlan – mondja Dyekiss Virág. A néprajzkutatót, kilencgyermekes édesanyát adventi és karácsonyi népszokásokról, a saját hagyományokról és a családi készülődésről kérdeztük.
A rendszerváltás után új utakra tért a kulturális élet, a történelmi esemény azonban személyes drámákat is új megvilágításba helyezett. Ezeket a témákat járja körül három izgalmas dokumentumfilm a Filmio kínálatában.
A bíróság arra jutott, hogy az asszony csak férje kijelentéseivel dicsekedett.
A mai napig nem tudni, hogyan került a Monomakhosz-korona Nyitraivánkára.
Megjelent a Tengerecki Pál című új zenés gyerekkönyv a Móra Kiadónál, amely Tamkó Sirató Károly verseit és a Kaláka több mint öt évtizedes zenei világát egyesíti. A kötetet november 29-én mutatják be az Országos Széchényi Könyvtárban.
A legendában annyi igazság van, hogy a kivégzőosztagban magyar katonák, köztük egy Nagy Imre nevű férfi is helyet kapott – de aligha a későbbi miniszterelnök volt az.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. Az ötödik részben a 16. századi viszonyokról írunk.
Két nagy 19. századi árvíz, az 1838-as és az 1876-os tapasztalatai alapozták meg azt, hogy a főváros ma képes védekezni a Duna haragjával szemben – de a városképen is rajta hagyták a nyomukat.
Miközben sokan temetik a Z generációt, Kónya Máté, az első Világeleje Ünnep legfiatalabb előadója saját kutatásaival, civil munkájával és radikálisan józan világképével cáfolja a hiedelmeket: nem a technológia, hanem a kollektív felelősség felvállalása és a természethez való visszahangolódás hozhat valódi változást klímakérdésben is. Biológus egyetemistaként azért küzd, hogy a jövőt ne a növekedéslogika, hanem a józanság és a közösségek ereje formálja.
Budapest Főváros Közgyűlése Pro Urbe Budapest díjjal tüntette ki a Fonó Budai Zeneházat a magyar népzene és világzene megőrzésében, gondozásában és továbbadásában végzett, három évtizede tartó egyedülálló munkájáért.
Múlt hétvégén 479 tonnányi adományt adtak össze a vásárlók november harmadik hétvégéjén az ország ötszáz áruházában. Ez 95 811 élelmiszercsomag összeállításához elegendő, a rászoruló emberek és családok számára.
A főherceg még a földjeit is felajánlotta a népnek, legalábbis a sajtó szerint. Az egyetlen probléma, hogy semmi nyoma az esetnek.
A Dyga Zsombor rendezte új magyar katonai akciódráma kellemes műfaji meglepetés, ami nélkülözi ugyan az erős karaktereket, de a hiteles atmoszféra és a folyamatos pörgés révén egész jól nézeti magát.
A Potykacsárdától a pörbölyi Ökoturisztikai Központig apasztottuk a kilométereket a Dél-Gemenc ártéri rengetegében. Átöleltük az ország legnagyobb kerületű fáját, figyeltük az erdő ezernyi rezdülését, s mielőtt visszatértünk volna Bajára, szalonnát sütöttünk a vadregényes Duna-part kövei között.
A birtok 2018-as és 2019-es Merengő Egri Bikavér tételei már az ázsiai borkedvelők számára is elérhetőek.
Valamikor csupa hasonló kis üzlet sorakozott itt, a pesti utcán. Lámpaernyős, kárpitos, cipész, könyvkötő, paplankészítő, kalapos, vasbútorgyártó, még egy pongyolaáruház is üzemelt. Király utca 98., megjöttünk.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Banga Ilona olyan jelentős tudományos eredményeket ért el, hogy a Nobel-díjat is megkaphatta volna. Szent-Györgyi Albert egykori munkatársát mutatjuk be.
Otthonnak készült, emlékház lett. A 90 éve született építész már nem költözhetett be a Városkúti úton álló épületbe, de szellemisége megtölti a teret. A Műcsarnok is új kiállítással tiszteleg az évfordulón.
Ráby Mátyás nem pusztán az író fantáziájának szüleleménye, valós személy volt, akit állítólag II. József küldött Szentendrére.
Kultúrával, művészettel, személyes találkozásokkal lassulhatunk le a karácsonyi ünepkörig.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Ezúttal egy kis szlovák faluba, Felsőzúgóra látogatunk.
Az uralkodó keleti útja során megmászott egy piramist is.
Az akciót emigráns magyarok hajtották végre 1956. november 18-án.
„A saját elakadásaimmal is szembenéztem, Móricz Zsigmond és Csibe árnyéka meghatározta az egész gyerekkoromat” – mondja Móricz Emese traumakutató, traumatudatos coach. Hogyan gyógyulhatunk meg az egyéni és kollektív sebzettségből?
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Élvezetesebb a budapesti városnézés, ha az embert közben alatt egy több mint 50 éves magyar busz ringatja.
A Várkapitányság közlése szerint jövő tavasszal új fejezet kezdődik a Citadella történetében. Az 1850-es években épült erőd teljes felújításon esik át, és hosszú idő után végre egy nyitott, közösségi térként tér vissza a főváros kulturális és turisztikai életébe.
Hogy pontosan mikor érkezett hazánkba a futball, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy 1896-ban játszották az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést. A meccs nem volt éppen barátságos: több boka tört el, mint ahány gól esett.
Izgalmas műfaji kísérlet a Gázolás, és sokat elárul az ötvenes évek magyar filmgyártásáról Gertler Viktor keveset emlegetett krimije.
A kultuszminiszter vallotta, magyar a lélek, de európai tudás kell.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Koszorúzással, fényfestéssel és egy különleges kiállítással ünnepli fennállásának 150. évfordulóját november 14-én és 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A jubileumi hétvégén a Zeneakadémia alapítója, Liszt Ferenc szellemisége és öröksége kerül középpontba.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltakra emlékezni sokáig tiltott volt. Ma már a megismerhetjük történeteiket – a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét Fülöp Márton koordinátorral jártuk be.
Flesh című új regényéért kapta meg a legrangosabb brit irodalmi elismerést a magyar-kanadai felmenőkkel rendelkező író.
Hat alkotó, ötven év, sok-sok kép címmel nyílik kiállítás az érdi Parkvárosi Közösségi Házban november 15-én 15 órakor. A Rajzolni jó alkotói közösség hat tagjának örömrajzolásból született portréit, csendéleteit, tájképeit nézhetjük meg.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A sort III. Andrással fejezzük be.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódjában a bácskai földbirtokosból Habsburg főhercegnévé, majd kazánfűtővé lett Lelbach Irén történetét mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „angyal szállt el felettünk” szólás jelentésének jártunk utána.
A megszokott programok mellett novemberben az Andok muzsikájával, kortárs előadók fellépésével és lemezbemutatókkal várják a közönséget a budai zeneházban.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most Gyöngyösre megyünk.
Az album annak a tárgyi emléke, hogy a századfordulón a családi fényképnézegetést hogyan lehetett összekötni zenehallgatással.
Béla macsói herceg anyai nagyapja IV. Béla volt, apai ágon a számos kijevi nagyherceget adó Rurik-dinasztiához tartozott.
A magyar ismeretterjesztők az ő köpönyegéből bújtak ki. Vagy inkább szerzetesi habitusából. A természettudomány népszerűsítője, az okos kíváncsiságot serkentő, a tisztelt és népszerű fizikatanárra, Öveges Józsefre emlékezünk születésének 130. évfordulóján.
Egy nem mindennapi sorsot mutat be az Emmi néni csodálatos élete című dokumentumfilm, amely nemrég került fel a Filmio kínálatába.
Hogyan hat a saját életünkre az, amit egy bibliai történet szereplőjeként élünk meg? Miért fejlesztik az önismeretet a több ezer éves történetek? Hogyan nyitja meg a lelket és hogyan gyógyít a kapcsolódáson keresztül a dramatikus játék? Tatai Klára kiképző bibliodráma- és pszichodráma-vezetőt kérdeztük.
A Duna közepén, két ország között, a magyar határon túl kilenc ember él egy szigeten. Kengyia világát a természetközeli elzártság letargiával vegyes romantikája lengi be.
Nem csupán jókat ehet-ihat, de az alapanyagok és a borok történetét is megismerheti, aki az És Margaritába tér be egy ebédre vagy vacsorára. A tulajdonosok szívügye ez, azt látják ugyanis, ez a fajta személyesség a hazai gasztronómiából egyelőre hiányzik.
Koncertekkel, kiállításokkal és beszélgetésekkel hozza közelebb egymáshoz az építészetet és a zenét a Héttorony Fesztivál november 10–20. között. A programsorozat Makovecz Imre ikonikus épületeiben várja a közönséget Magyarországon és a határon túl.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal a kun édesanyától született IV. László története következik.
Puskás mellett ő az egyetlen magyar, aki BEK-trófeát emelhetett a magasba, majd edzőként olyan sztárokat adott a világnak, mint Cristiano Ronaldo. A magyarok és románok nemzetegyesítő példaképét most emberként is jobban megismerhetjük ezen az izgalmas, kétórás időutazáson.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Radnóti szerelme és múzsája volt a festő Beck Judit, aki Major Tamás feleségeként emlékezetes színészportrékat festett.
A Magyar Tudományos Akadémia centenáriumi ünnepségét a rádió is közvetítette, először a magyar történelemben.
A herceg egy csodája is megjelenik a szekvencia sorai között.
Többek között edényeket, pénzérméket, ruhadarabok maradványait, illetve egy borostyánból készült ékszert emeltek ki a csontváz mellől.
A jelenkori nevén Budai Váralagút építését a Lánchíd munkálaraiért is felelős Clark Ádám vezette.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk Fiuméba.
Az iszlám hit szerint az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása vallási kötelezettség.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” szólás jelentésének jártunk utána.
Megtanultuk, honnan hová, talán még azt is, hány országon át folyik a Duna. De vajon hány híd emelkedik felette, hol van a legszűkebb pontja, kicsoda Signor Danubio, és honnan kapta nevét az Ínség-szikla? A Kék Duna keringő pedig valójában nem is bécsi? Érdekességek áradata következik.
Molnár Imre sokfelé élt a világban, de elege lett az egyformaságból. Azért nyitotta meg a Cintányérost, hogy megmutassa, milyen lehetne egy jó magyar borozó napjainkban, ha nem lett volna kommunizmus.
November 3. az MTA alapításának napja. A bicentenáriumi ünnepségek részeként a legjelentősebb nemzeti kincseinket bemutató kiállítás nyílik.
Jó állapotban fennmaradt utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
Több mint hetven éven át egy indián törzs táborozott a Dunakanyarban. A harmincas évek egyik legismertebb tudósa, Baktay Ervin alapította. Évtizedekig harmóniában éltek a természettel, a táborban többgenerációnyi indián nőtt fel. Aki ott volt, lélekben indiánná lett mindörökre.
A Budapest Music Centerben tartott gálán a közönség szavazatai alapján Kapu Tibor, Kalányos Ottó és az Örökké Haza projekt vehették át a fődíjakat. A jelöltekre több mint 140 ezer szavazat érkezett, nemcsak Magyarországról, hanem kilenc másik országból is.
A Cziffra Fesztivál új, különleges estje, a Szerelem első hallásra a zene, a költészet és a színház határain mozog. Törőcsik Franciska, Lackfi János és Balázs János közös előadása február 19-én a MOMKultban egy érzékeny, személyes művészi párbeszédre hívja a közönséget.
A csaknem elfeledett, szűk évtizede újrafelfedezett Salgótarjáni utcai zsidó temetőben tett séta egy emelkedő félszázad történetéhez visz közelebb: a dualizmus korának zsidó elitje nyugszik itt.
Tragikusan pontos másolat egy arcról, amely soha többé nem mosolyog, nem sír, nem reagál. Halotti maszkok a világtörténelem sok korszakában készültek, a fényképezés megjelenésével fokozatosan veszítették el jelentőségüket.
1915 tavaszán vetettek be első ízben tömegesen és hatékonyan mérges gázt az első világháborúban.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal az apja, IV. Béla által társuralkodóvá emelt V. István története következik.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A Sziklakórház főápolónője, a kitelepített, börtönbe zárt, sokféle módon meghurcolt Andrássy Ilona rémtörténete következik.
Örkény István egyperces novellájában az eladó sem igazán tudja kisegíteni a választéktól megzavarodott vevőt.
Száraz lábbal a Duna alatt? Évente kétszer van lehetősége a földi halandónak arra, hogy a Nagymaros és Visegrád között húzódó közműalagúton átsétáljon a vízfelszín alatt. A klausztrofóbiásokon kívül mindenkinek ajánlható, különleges program.
A Julianus barát által felkutatott, keleten maradt magyarok utódai a tatárjárást túlélve még a 14. században is jelen voltak a térségben.
A mese egy elátkozott herceg és egy szegény lány, Liv történetét meséli el.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most egy pohár borra megállunk a hortobágyi csárda mellett.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet hospice-osztályán meseterápiás alkalmak segítenek a haldoklóknak és hozzátartozóiknak szembenézni a halál közelségével. A mesék az átlépés előtti mozdulatlan feszültségben új belső tájakat nyitnak meg. Más fénytörésbe helyezik azt, ami egyszer volt. Riport.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rossz fát tesz a tűzre” szólás jelentésének jártunk utána.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum Parajmos – roma holokauszt kiállítását az internetes térben járhatjuk be. A történeti hátteret bemutató anyagokkal és az arra reflektáló képzőművészeti alkotásokkal a tárlat egyszerre ad át ismerteket és segíti a feldolgozást.
Az erődítés maradványainak megmentése után most elkészült a vár elméleti rekonstrukciója.
A „Krausz Ferenc – Az elektronok nyomában” című film elnyerte a Legjobb egész estés dokumentumfilm díját a krakkói Tudományos és Technológiai Filmfesztiválon.
Kamera indul, csapó! Helyszín lehet a folyó partja, a sekély víz, egy kenu, egy sátor, egy hatalmas fa oltalma. A magyar filmekben rendre felbukkan a Duna, de néha nem önmagát játssza.
Kevés hajógyárral találkozik a ma embere, a korábban világszínvonalú hazai ipar hosszú ideje próbál feljönni a felszínre a kilencvenes évekbeli bedőlés óta. Sokan feladták, mások megszállottan hisznek még a munkájuk erejében. Azt mondják, túlélői egy korszaknak. A nyergesújfalui hajógyárban megnéztük, hogyan épülhet ebből előremutató jövő.
