Béla macsói herceg anyai nagyapja IV. Béla volt, apai ágon a számos kijevi nagyherceget adó Rurik-dinasztiához tartozott.
Többek között edényeket, pénzérméket, ruhadarabok maradványait, illetve egy borostyánból készült ékszert emeltek ki a csontváz mellől.
Az iszlám hit szerint az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása vallási kötelezettség.
Jó állapotban fennmaradt utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
A Julianus barát által felkutatott, keleten maradt magyarok utódai a tatárjárást túlélve még a 14. században is jelen voltak a térségben.
Szolnok vára felé tarthatott a kerekedőhajó, ahol oszmán lerakat működött.
A ruhakapcsoló különlegessége, hogy tökéletes állapotban maradt fenn.
A monumentális lelőhelyen egy közel 200 méter átmérőjű, rejtélyes körárkot is találtak.
Elsőre úgy tűnt, ágyúlövés végzett a férfival, mostanra azonban kiderült, feltehetően kivégezték.
A ritka lelet is arról árulkodik, hogy Fejér vármegye ezernégyszáz évvel ezelőtt rendkívül fontos terület lehetett.
A Remete-szurdok üregeiben barlangi hiénák, barlangi medvék és barlangi oroszlánok húzták meg magukat.
Több hosszanti irányú repedést is találtak a régészek, valamint megerősítették, hogy kicsúszott a helyéről a várfal.
A draco lovasrohamok alkalmával felduzzadt a széltől, illetve sziszegett is.
Az eredmények már fél év elteltével újraírják a népvándorlás korának temetkezési térképét.
Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy a keleti fal egy része „nagy robajjal a Tiszába dőlt”.
Hétszáz éves várfalrészletekre és egy 16. századi sáncrendszer nyomaira bukkantak a régészek nemrég a veszprémi várnegyedben. A Szent György-kápolna pedig a feltárások és felújítások után újra keresztelőkápolna lesz.
A 75. ásatási idény Zalavár-Várszigeten májusban kezdődött. A kutatók fő célja a bencés kolostor és a Karoling-kori grófi székhely lakó- és gazdasági épületeinek feltárása.
Összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványai kerültek elő.
Munkája olyan, mint a nyomozás: a régész az ásatáson helyszínel, majd a bizonyítékok alapján megpróbálja összeilleszteni a kirakós darabjait.
A Pazirik stúdió csapata nemcsak a virtuális térben rekonstruálta az előkelő katonát, hanem egy makettet is készített.
Az első ilyen avar tojás Móra Ferenc 1932-es ásatásai óta ismert.
A Beresztelkén előkerült ezüstkincs az első bizonyíték a dákok jelenlétére a környéken.
Emellett kályhacsempék, egy Zsigmond-korabeli kés, pénzérmék, köztük Hunyadi János egy ezüstdénárja is előkerült.
A feltárás rámutatott, hogy a Móra Ferenc által is kutatott Fehér-tó melletti avar temető nem magában állt.
Egy olyan sírt is feltártak, amelybe két, nagyméretű malomkövet helyeztek feltehetően valamilyen babona miatt.
Március 7. és május 18. között különleges régészeti kiállítást rendeznek a szentendrei Művészet Malomban.
A legfrissebb kutatások közvetlenül összekapcsolták az európai hun korszak egyes személyeit a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével.
Minden várakozást felülmúlt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum vizsgálatának eredménye.
Részlegesen sikerült rekonstruálni egy bronzkori házat Borsodban.
A régészek bronzkori településnyomokra és szarmata temetőre bukkantak.
A túlvilágról visszatérő, élőket zaklató, azok vérét szívó kísértetek Magyarországon nora néven ismertek.
Az október 18-tól látogatható, Ragyogj! – Ékszerek ideje című kiállítás korszakokon átívelve mutatja be, milyen mélyebb jelentéseket hordoznak az ékszerek.
Egy régészeti csapat önkéntese bukkant rá augusztus elején arra a világszenzációnak számít nyakékre, amely nagyjából három évezrede pihent a Somló-hegyen és a Magyar Nemzeti Múzeum kamaratárlatán meg is csodálható október közepétől.
Az uralkodó földi maradványait 2021 tavaszán emelték ki.
1894-ben, 130 évvel ezelőtt, május 10-én nyitotta meg kapuit az Aquincumi Múzeum.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
