1948-ban alakult meg a Lelki Egészség Világszövetsége annak érdekében, hogy elősegítsék a mentális zavarok megelőzését és az azokban szenvedők gyógyítását. A probléma súlyosságát jól illusztrálja, hogy a WHO becslése szerint világszerte mintegy 400 millió ember szenved valamiféle mentális betegségben és a feltételezéseik szerint ez a szám a következő évtizedekben exponenciálisan nőni fog, hiszen a felgyorsult társadalmi és gazdasági változások mind ebbe az irányba hatnak. Ugyancsak világszinten 350 millióra becsülik a depresszióban szenvedők számát és minden évben nagyjából 1 millióan vetnek véget az életüknek.
Magyarország 1994 óta fordít figyelmet minderre, akkor nevezték ki október 10-ét a lelki egészség világnapjának, hazánkban egyébként is fokozott a probléma, az európai átlaghoz képest ugyanis lakosságarányosan jóval többen szenvednek alkoholbetegségben és depresszióban. Hogy mi is váltja ki a lelki betegségeket és miként kijutni belőlük, azt korábban több cikkünkben is körbejártuk.
Varga Kapisztrán, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója például úgy definiálta a krízist, hogy az az állapot, amelyben a megoldási sémáink és mintáink, amiket addig használtunk, egyszer csak nem működnek többé. És éppen azért, mert a korábbi megoldási sémáink nem működnek többé, megesik, hogy az ember egész egyszerűen benne ragad a krízisben, abból viszont nemcsak lelki, de testi betegség is kialakulhat. Hozzátette viszont, hogy egy-egy traumatikus életszakaszból akkor profitálhatunk is:
,,Semmiféle új megoldás, felismerés nem tud megszületni addig, amíg a régi séma működik. Az igazi erő abban mutatkozik meg, az igazi energia abból nyerhető ki, ha beleállunk abba a pontba, ahonnan az életünk már nem működik a megszokott módon. Ha belátjuk: külső megoldás már nincsen, de belső megoldás mindig van. És ha ez a belátás megszületik, képesek leszünk helyzetünket, önmagunkat más fénytörésben is látni. A válság megélése annak újrafelfedezése és megvalósítása, amit Isten elgondolt rólunk. És ahogy növekedni kezdünk a krízisben, az elkezdi felfelé húzni az életünk többi területét is.”
Hogyan növekedhetünk a krízisben? | Magyar Krónika
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Balikó Eszter orvos-családterapeuta ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a lelki egészségünket a múltunk határozza meg, annak megértése kulcsfontosságú. Miként fogalmazott: ,,A családállításokon azt látjuk, hogy a „térerő” nagyjából hét generációig terjed és fokozatosan csökken. Olyan ez, mint egy zenei decrescendo. A családi emlékezet a harmadik-negyedik generáción túl már nem szokott túl sok információt hordozni, de a nagyszülői, dédszülői generációk sorsa még gyakran erősen hat a most élőkre. (…) Annak az életében jöhet el megbékélés, aki megértette és végül elfogadta a szülők, a felmenők sorsát és ezáltal a saját sorsát is. Eljut odáig, hogy már nem szkanderozik vele. Ez a váltás, a változás nem varázsütésre következik be. Hosszú út. Sokszor azzal a nagy lépéssel kezdődik, hogy valaki eljut terápiára, és teret enged az érzéseinek.”
Át lehet törni a traumák térerején túlra – beszélgetés Balikó Eszter orvos-családterapeutával | Magyar Krónika
Traumákról beszélni divat, tenni a feloldásukért pedig felnőttség. A titok súlya nehezebb, mint a kimondott borzalomé; sebei mindenkinek vannak, a váltás, a változás pedig nem varázsütésre következik be. Balikó Eszter orvos-mentálhigiénés szakemberrel, családterapeutával nem csak ezekre jutottunk. Megnéztük azt is, hányadán állunk a házassággal. Interjú.
Tringer László pszichológus, pszichiáter pedig úgy véli:
„A jelen és a múlt determinált dolgok, de a jövőnket szabadon alakíthatjuk. És akkor vagyunk szabadok, amikor ezzel élni is tudunk. A mai fiatalság legnagyobb tévedése, hogy azt hiszi, addig szabad, amíg nyitva hagy minden alternatívát, amíg nem választ a lehetőségek közül. Én meg azt állítom, hogy pont addig nem vagyunk szabadok, amíg nem élünk a szabadságunkkal. A szabadság pedig az, ha igent vagy nemet tudunk mondani. Szerintem csak így érdemes élni”.
Az ember szabadsága a jövőben rejlik – Nagyinterjú Tringer László pszichológus, pszichiáterrel | Magyar Krónika
„Tagja voltam például egy spontán szerveződő, titokban működő, keresztény fiatalokból álló egyetemista körnek is. Itt ismertem meg egyébként a feleségemet, Katalint, aki később szintén az egyetemen dolgozott, a fizioterápiás tanszék vezetőjeként. A munkában is néha keresztezte egymást az utunk, de a közös művünk a családunk.”
Kiemelt illusztráció: Meszleny Anna
