Peletúrát szervez a Magyar Madártani Egyesület a Népligetben

Mindenkit szeretettel várnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezői október 11-e délután egy izgalmas peletúrára. Ennek keretében a résztvevők néhány mesterséges madárodút fognak megtekinteni a Népligetben, amelyek közül néhányban jó eséllyel találkozhatnak nagy pelékkel – olvasható az MME oldalán.

Magyarország második leggyakrabban előforduló pelefaja a nagy pele. A szürke, szürkésbarna rágcsáló testhossza 13-18 cm, farokhossza 12-15 cm, testtömege pedig kb. 100-180 g. Itthon telepített enyőerdőkbe nagyon ritkán költözik, akkor is elsősorban csak időszakosan, és kizárólag a bokrosodott, őshonos cserjékkel tagolt részeken, szegélyeken. Elsősorban a gyertyános és cseres tölgyeseket, az elegyes bükkösöket, a művelés alatt álló és a felhagyott gyümölcsösöket kedveli, amennyiben azok kellően bokrosodottak. Az emberi környezethez a nagy pele jobban alkalmazkodik, mint a másik két hazai pelefaj, így gyakran felbukkan erdőközeli építmények közelében vagy azok padlásán – olvasható a termeszetvedelem.hu oldalon. A nagy pelét a mókus éjszakai megfelelőjének is tartják, mert hasonló testalkattal rendelkezik, bár méretre kisebb. A mókushoz hasonló élőhelyeket kedveli, azonban alkonyatkor és éjszaka aktív. A nyár folyamán fészket készít magának egy faodúban vagy földalatti mélyedésben, és előfordul az is, hogy lakatlan madárfészkeket foglal el. Ezeket nappali pihenőnek használja, és itt hozza világra kicsinyeit is – írja a Turista Magazin.

Hazánk leggyakoribb pelefaja a mogyorós pele. A nagyjából 7-9 cm hosszú, 6-7 cm farokhosszal rendelkező, 23-40 g testtömegű rágcsáló bundája a fehér hasoldalt leszámítva sárgásfehér színezetű, kisméretű füle lekerekített. Végtagjain jól fejlett talpgumókat és hegyes karmokat visel. Lombhullató erdőkben, főként tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben és gyertyános bükkösökben él – olvashatjuk a turistamagazin.hu-n. A termeszetvedelem.hu leírása szerint a nagy pelével ellentétben nem mászik olyan magasra a fák lombkoronaszintjébe, inkább az alsóbb részeken, vagy a fákat övező cserjésekben telepszik meg. A hosszú tapogató bajuszszálai és hatalmas szemei is arról árulkodnak, hogy a mogyorós pele éjszakai életmódot folytat. Ritkán látni, mert a szürkület beálltát követően merészkedik csak elő búvóhelyéről, ahová még napfelkelte előtt visszatér. Fontos ismertetőjele még, hogy a nagy, az erdei vagy a kerti peléhez képest a farka kevésbé bozontos.

Nyitóképen: nagy pele, termeszetvedelem.hu