A rendezvénysorozat nyitófilmje, Robert Seethaler regényének adaptációja, az Egy egész élet rögtön meg is alapozza a melankolikus hangulatot. Hans Steinbichler rendezése egy árva kisfiú sorsát követi végig, akit ugyan örökbe fogad a nagybátyja, de keményen dolgoztatja és gyakran bántalmazza az osztrák Alpokban fekvő tanyáján, amikor pedig végre kitör a pokoli körülmények közül és megházasodik, a második világháború alatt besorozzák, szovjet hadifogságba kerül és végül öregemberként, de a sorsával megbékélve tér vissza.

Szintén az Alpokban, de annak svájci részén, a tizenkilencedik században játszódik a magyar származású Katalin Gödrös új rendezése, amely Silvia Tschui regényének, a Jakobs Rossnak a feldolgozása. A Luna Wedler főszereplésével készült Jakob lova egy cselédlányról szól, akit házasságra kényszerítenek egy szolgáló fiúval, a fiatal Jakobbal, előbbi azonban zenei pályájáról álmodozik, utóbbi pedig egy saját lovat szeretne, aztán szépen lassan ráébrednek, csak összefogással törhetnek ki az áldatlan állapotból.

Ugyancsak regényfeldolgozás – jelesül Julia Franck 25 nyelvre lefordított Die Mittagsfraunak a mozgóképes átirata – a Miért nem küldtél az angyalok közé? című dráma, amely az 1920-as években játszódik és két nővér áll a történet középpontjába, akik egy kisvárosból Berlinbe érkeznek, hogy új életet kezdjenek. Martha hamar elmerül a nagyvárosi élet árnyoldalaiban, azaz a kábítószerek világában, Helene azonban orvos szeretne lenne, a nácik hatalomra kerülése után kényszerházasságot köt egy férfival, akinek egészen más elképzelései vannak a női szerepekről.

A számos depresszív téma után felüdülést jelenthet a Joachim Meyerhoff vicces önéletrajzi könyvén alapuló Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt?. A film azt mutatja be, mennyire más egy pszichiátria területén felnőni: a történet főszereplője, egy ott praktizáló orvos legkisebb fiai, a gyerek ezáltal úgy nő fel, hogy az ápoltakra családtagként tekint, aztán, ahogyan felnőtté cseperedik, az élete – részben egy szerelmi veszteség miatt – elkezd megtörni.

Az újdonságok mellett egy méltatlanul keveset emlegetett klasszikus is a programot színesíti. Georg Wilhelm Pabst 1929-es némafilmjének, a Pandora szelencéjének középpontjában Dr. Schön áll, aki feleségül vesz egy virágárust, Lulut, az esküvő éjszakáján azonban a férfi dulakodásba keveredik a házastársával, aki lelövi, a lány pedig Londonba menekül a hatóságok elől, prostituált lesz, majd Hasfelmetsző Jack végez vele. Az alkotás apropóját az jelenti, hogy fontos szerepet játszik a hamarosan hazánkba látogató Daniel Kehlmann legújabb regényében, a Mozgóképben is.

Kiemelt kép: Pandora szelencéje (Forrás: Szemrevaló)