- Balatonkeresztúr, Szent Kereszt felmagasztalása templom
A balatonkeresztúri római katolikus műemléktemplom többéves felújítás után megszépülve várja látogatóit. A hatalmas templom országos jelentőségű műemlék. Tolnai Festetics Kristóf építette a legenda szerint azért, mert egy alkalommal a Balaton vizén érte egy nagy vihar, és hánykolódó csónakját éppen itt vetették partra a hullámok. Festetics az építkezéshez 1753-ban kért engedélyt Padányi Biró Márton veszprémi püspöktől, a munkálatok 1758-ig zajlottak Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei alapján. Freskóiról sokáig úgy tartották, hogy Johannes Pöckel művei, ám újabban úgy vélik, hogy inkább Franz Anton Maulbertsch sümegi műhelyéből festhette őket valaki. A színpompás barokk kifestés olyan gazdag, hogy akár órákat eltölthetünk a freskók alakjainak megfejtésével, akik között egyházi személyek társaságában Festetics Kristóf és felesége, Szegedy Judit is feltűnik.
- Zics, Sarlós Boldogasszony-templom
A Zichy család névadó falujának temploma 1781 és 86 között épült késő barokk stílusban. Építtetője Zichy József; s a kor szokása szerint a templom alá kripta is épült, hogy a Zichy család tagjai ősi birtokukon nyugodhassanak. Az épület ehhez mérten elegáns, figyelemre méltó a torony és a templomtest közötti nemes arány, ami miatt a homlokzata egyenesen monumentálisnak tűnik. A barokk kifestést, amely a szentélyre, a hajóra, sőt a sekrestyére is kiterjed, Franz Xavier Buchernek tulajdonítják, aki Maulbertsch, Dorffmaister és Dorffmeister István mellett az egyik legfoglalkoztatottabb művész volt. A templom különlegessége, hogy a festett felület és a berendezés szinte ép, 1786 óta egyszer sem restaurálták, vagyis pontosan azt látjuk, amit a 18. századi hívek láthattak.
- Andocs, Nagyboldogasszony-bazilika
Szántódtól huszonöt kilométerre fekszik Andocs, Somogy talán legkedvesebb, ősi búcsújáróhelye, ahová a legenda szerint angyalok hozták a Mária-szobrot és a kápolnát Kalocsáról. A kegytemplom és kolostor a Dunántúl legszebb ferences egyházi épületegyüttese. A rendház alapjait 1725-ben rakták le, a szerzetesek középkori szentélyhez barokk templomot építettek. 1746-ban a kegykápolna régi, szúette gótikus oltárát lebontották, és helyére Zichy Ádám a ma látható díszes oltárt emeltette. A templom felszentelésére 1747. december 17-én került sor, amit Padányi Bíró Márton végzett. Évszázadok során betegek ezrei nyertek gyógyulást a Csodatévő Szűz jótéteményei által, akinek ötszáz éves szobrát a liturgia színe szerint öltöztetik. A hívek hálából számos kelmét varrattak neki, így ruhatára több mint háromszáz darabos, ezek a templom melletti múzeumban megtekinthetők.
- Mesztegnyő, Nepomuki Szent János-plébániatemplom
A római katolikus templom és kolostor 1750 és 1756 között épült a gróf Hunyady család kegyúri templomaként. Országosan védett műemlék. A település az 1730-as években került a família birtokába; Hunyady Antal 1747-ben hívta ide a ferenceseket, majd nekilátott a török hódítás alatt elpusztult templom újjáépítéséhez. A hajót Dorffmaister István freskói díszítik. Az elkészült falfreskók és oltárképek nemcsak az alkotó szépérzéke és tehetsége, hanem a mecénás bőkezűsége előtt is tisztelegnek. A templom érdekessége az alatta lévő két kripta, az egyikbe szerzeteseket, a másikba a Hunyady család tagjait temették. A munkálatok 1778-ra értek véget, s a barokk templomot a kegyúr felvidéki gyökeréből eredően a csehek körében népszerű szent, Nepomuki János tiszteletére szentelték fel, a híres oltárkép is őt ábrázolja.
- Kéthely
A kéthelyi templomot szintén a somogyi nagybirtokos gróf Hunyady család építette a Szentháromság tiszteletére. 1750-ben készült el, felszentelője ennek is Padányi Biró Márton püspök volt. Az egyházias érzésű építtető család gondoskodott a templom berendezéséről, belsejét fából faragott szobrok ékesítik. Impozáns a főoltár építménye, a szószék és a két mellékoltár; alkotójuk ismeretlen, akárcsak a többi műalkotásé. A templombelső olyan kincseket rejt, mint a lenyűgöző szépségű, egyetlen hársfatömbből kifaragott Pietà és az oldalbejáró mellett látható nyolcszögletű,14. századi kőpersely, amely az egykori Fancsi vár kápolnájából került ide.
- Kaposvár-Toponár, Szentháromság-templom
A templom a Kaposvárt és Szántódot összekötő út mellett fekszik egy védett vadgesztenyesor árnyékában. Építése 1779-ben kezdődött meg a Festetics család kezdeményezésére, 1781-ben szentelték fel. A freskókat Dorffmaister István készítette, aki szinte családi festőnek számított a Festeticseknél; a berendezést Festetics Lajos adományozta, ő feleségével együtt a templom kriptájában nyugszik. A freskók jól tükrözik a kibontakozó nemesi ellenállási mozgalom szellemiségét, a németesítő törekvésekkel szemben a magyar szent királyok és Szűz Mária, magyarország patrónusa kultuszához kötődnek. A 20. század eleji restaurálások idején a mennyezet eredeti festményei megsemmisültek. 2014-re készült el a szentély freskóinak felújítása, 2021 és 2022 között az épület külseje is teljes felújításon esett át.
- Szent Donát-kápolna, Balatonlelle
A Gamási-háthoz tartozó Kis-hegy oldalában álló kápolnát a Majthényi család építette, később pedig Széchényi Ferenc, majd Széchenyi István volt a kegyura. 1748. október 11-én Padányi Bíró Márton püspök szentelte fel a harangját Szent Donát tiszteletére. A 4. században élt szentről úgy tartják, megvédi a szőlőt a természeti károktól, különösen a villámcsapástól és jégesőtől. A kis kápolna napközben nyitva áll, megcsodálhatjuk eredeti, dúsan faragott berendezését, amelyet 2019-ben a teljesen felújítottak. A restaurálást végző szakemberek az oltárképet letisztították, az oltár elöregedett darabjait kicserélték, valamint újraaranyozták és -ezüstözték a díszítéseket. Évente egy alkalommal, Szent Donát napján – az augusztusi balatonlellei borhét ideje alatt – tartanak benne misét. A szőlősgazdák védőszentje tiszteletére épült templomtól lenyűgöző kilátás nyílik a tanúhegyekre és a Balaton nyugati medencéjére.
Kiemelt fotó: Szent Donát-kápolna, Balatonlelle. Forrás: a kápolna oldala.
Fotók: Wikimédia, Toponári Római Katolikus Plébánia
