Három különleges, tematikájában és stílusában is teljesen eltérő rövidfilm a Filmio kínálatában, az egyik közülük Oscar-jelölést is kapott.
Szegeden született, Londonon át jutott el a legmesésebb keletig, Indiáig. Királyok, maharadzsák, világhírű múzeumok vásároltak tőle. Dolgozott Cartier-val, és nagyvonalúan támogatta a magyar közgyűjteményeket. Sikertörténet a 20. század első feléből.
Népi motívumok, kortárs szabásvonalak, Coco Chanel újraértelmezett alapdarabja – a Hagyományok Háza október 11-én rendezett divatbemutatója nemcsak a népművészet iránt érdeklődőknek szól.
Közel hetven év után sem vesztett semmit az erejéből Makk Károly megrázó klasszikusa, az 1958-as Ház a sziklák. alatt. Most felújított változatban megtekinthető a Filmio kínálatában.
A monumentális lelőhelyen egy közel 200 méter átmérőjű, rejtélyes körárkot is találtak.
Rónay Egon híres vendéglátó-dinasztia sarja volt. Budapest ostroma után az általa vezetett Belvárosi kávéház nyitotta meg elsőként kapuit. Később kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol rettegett ételkritikusként szerzett nevet.
Festmények, szobrok, szárnyas oltárok, régészeti leletek, érmék otthona. Közel hetven éve alapították legnagyobb közgyűjteményünket.
A Matróz a tengerparton című kép mellett Gulácsy Lajos egy rejtélyes alakot ábrázoló festményét is elárverezik a Virág Judit Galériában.
Megnyílt a Kossuth-díjas textilművész tárlata a budapesti BAB Galériában.
Jane és Géza. Tűz és víz. Vagyis inkább víz és tűz. Szeretik, becsülik egymást, de megkínlódnak a másik eltérő tulajdonságaival. Teleki Géza 1968-tól tevékenykedett Jane Goodall munkatársaként Afrikában. Kettejük kapocsának tükrében emlékezünk az október 1-jén elhunyt világhírű antropológusra.
Két hungarikum, a tárogató és a cimbalom különleges találkozása áll a középpontban Erdő Zoltán, Lisztes Jenő és az Anima Musicae közös koncertjén, amelyet a zene világnapja alkalmából tartanak október 1-jén a Pesti Vigadóban.
Nagy, életmű-kiállítás jellegű tárlata után néhány éven belül már a második önálló kiállítással jelentkezik a magyar „vidékként” beszélő festő, Bukta Imre. A tárlat október 3-tól november 3-ig látogatható Pesten, a Király utcában.
Megalapították a Magyar Malmok Napját. A kezdeményezés keretében a hazai malmok megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt.
Pedig lehet ellene tenni. Szeptember 29-e az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem világnapja. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 288 millió adag ételt mentett meg a kidobástól az elmúlt húsz évben.
A napokban elhunyt Székely Tamásról kevesen tudták, hogy a magyar szecesszió nagy alakja, Komor Marcell unokája volt. Abban a házban lakott, amelyet nagyapja és annak építésztársa, Jakab Dezső épített a két család ikervillája elé.
Súlyos témákat boncolgat A magzat című drámája, miközben az életművét végigkísérő tematikát jelentős részét érinti. Az 1994-ben bemutatott alkotás elérhető a Filmio kínálatában.
A Brain Bar 2025-ön Erdei Katalin HR és Műszaki igazgató a Richter Gedeonnál, Varga Virág iskolapszichológus és Baán Izsák bencés szerzetes, bakonybéli elöljáró beszélgettek arról, miért nő a magány az életünkben, és hogyan tudnak az iskolák, munkahelyek és közösségek segíteni a valódi kapcsolódásban.
Amikor Kalkuttai Szent Terézt már csak gépek tartották életben, és ő a megváltó halálért fohászkodott, két percre áramszünet lett a kórházban. Így hagyta el a földi világot. Ezt is elmeséli Tihanics Norbert Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége című dokumentumfilmje.
Egy igazán különleges alkotással gyarapodott a Filmio kínálata. Török Ferenc Bereményi Géza és Kovács Kriszta közös darabját filmesítette meg rendkívül fajsúlyos kérdéseket piszkálva.
Egy szavazáson Kisszékelyt választották Tolna vármegye legszebb fekvésű településének. Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa második otthona ezentúl alkotni vágyó művészeket is vár, mert ha valahol tökéletesen lehet összpontosítani, akkor itt biztosan.
Három karakter, három küzdelmes életút az evangélikus lelkésznők első nemzedékéből. A nyáron megjelent Elhívás, elutasítás, megérkezés című kötetből a személyes sorsokon túl képet kaphatunk az egyház háború utáni és a Kádár-korszak hétköznapjainak nehézségeiről és igazságtalanságairól.
A történelmi filmek mellett a leghíresebb magyar ifjúsági regény feldolgozását és animációt is találunk. Ugyan senkit nem biztatunk arra, hogy ilyen formában próbálja elbliccelni az olvasást, az irodalmi klasszikusokból számos méltó, önmagában is értékes filmalkotás született.
Belülről címmel nyílik meg szeptember 10-én, 18 órától Kis Tamás festőművész önálló kiállítása az Újpalotai Közösségi és Civil Házban.
Kovács András 1983-as művében még a legkisebb szerepekben is a tárgyalt időszak legnagyobb sztárjai váltják egymást, mégis egy méltatlanul keveset emlegetett alkotásról van szó, most azonban a Filmio kínálatában talán szélesebb közönséghez is eljut.
A 2018-as A Sátán fattya annak idején méltatlanul kevés publicitást kapott, most azonban elérhető a Filmio kínálatában. Nagy Zoltán Mihály regényének adaptációja azt mutatja be, milyen borzalmas utóhatásai voltak a málenkij robotnak.
Augusztus 21–23. között ismét Salföldre, a Káli Fecskébe költözik a magyar jazz színe-java. Második alkalommal rendezik meg a Szakcsi Rádió Jazz Fesztivált, ahol a fiatal tehetségek mellett fellépnek a műfaj nagyágyúi, így az idén nyáron a hetvenedik születésnapját ünneplő Dresch Mihály is.
A Nyugat első nemzedékével egyívású, remek költő volt a második világháború végén kivégzett, mára elfeledett Kemény Simon. 1942 és 1944 között írt, megrendítő naplójában kíméletlen önvizsgálatot tartott.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Most jöjjenek velünk Elekre.
Az utóbbi évtizedekben érdekesebbnél érdekesebb elveszettnek hitt festmények kerültek a nagyközönség elé. A Kieselbach Galéria reprezentatív kiadványa ezeket a műveket mutatja be.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
A Liliomfi több mint hetven év után is habkönnyű szórakozást nyújt. Makk Károly korai klasszikusa először érhető el streamingen a Filmio kínálatában.
Egy Miskolcon élő asszony, Juszkóné Molnár Éva megírta, milyen volt az élet egy szorgalmas és tehetős kisalföldi parasztcsaládban a század első felében.
A magyar modernista építészet fontos alakja volt a különös politikai utat bejáró Molnár Farkas. A pécsi Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtárban szeptemberig látható kiállítás Molnár képzőművészeti munkásságát mutatja be.
Több ezer fotográfiát hagyott az utókorra a fizikus. Kamerájával megörökítette a XIX. század végi Budapestet. Képein láthatjuk a tudomány és technika vívmányait, a fejlődő, hidat építő, közlekedő fővárost.
Furcsa hangulatú James Bond-paródia a hatvanas évekből, keserű felnövéstörténet a beat-korszakból és a mai generációnak tükröt állító vígjáték. Keveset emlegetett, de annál izgalmasabb alkotásokat találhatunk a Filmio kiemelt ajánlatai között.
Franz Ferdinand, kötelező Quimby, vígszínházi fiúzenekar, szabadtéri irodalom, folkhelyszínek, újdonságként Buda Udvar és egy koncerttérként üzemelő retró busz – csakis a teljesség igénye nélkül. Hiszen a Völgy attól Völgy, hogy a legjobb programok előre nem is tervezhetők.
A világ Rogi André néven kezdi megismerni azt a Budapestről Párizsba szakadt, csillogó tehetségű portréfotóst, akinek a teljes életműve csaknem eltűnt a süllyesztőben. Még szerencse, hogy nem így történt, amit a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a születése 125. évfordulója alkalmából nyílt átfogó tárlat is fényesen bizonyít.
Bár a koncertszezon nyáron szünetel, a Concerto Budapest számos helyen hallható, legközelebb a 10. jubileumi Fesztivál Akadémia Budapest nyitókoncertjén. A zenekar mögött mozgalmas évad áll és előtte egy még sűrűbb szezon. Keller András Kossuth- és Prima Primissima díjas karmestert, hegedűművészt, a Concerto Budapest fő-zeneigazgatóját kérdeztük nyárról és tervekről egyaránt.
Rockenbauer Pálhoz és Dr. Juhász Árpádhoz kapcsolódó személyes élményeket vár a Másfélmillió lépés stábjának szellemi örökségét ápoló egyesület. Bázisuk az a Prajda-tanya, ahol a sorozat folytatása, az „… és még egymillió lépés” véget ért. Egykori stábtagokkal közös bográcsozós túrákat szerveznek és emlék- és turistaházzá alakítják a tanyát, megőrizve az utolsó snitten szereplő, jelkép értékű „nyeles‑faasztalt” is.
Két méter és hatvan kiló feletti harcsát fogott a hétvégén Máté József a Balatonon. Ekkora hal közel másfél évtizede nem került elő a tóból.
Százötven éve része az életünknek, jelentős alak- és funkcióváltozáson ment át, de a telefon ma talán jelentősebb szereppel bír a mindennapjainkban, mint valaha. A Kiscelli Múzeum remek kultúrtörténeti kiállításainak sorát most a távbeszélőnek szentelt, 2026. január 18-ig látható tárlat gyarapítja.
A belső tereket-tájakat kutatta és festette meg újra és újra a munkásból lett művész, Czimra Gyula, akinek életművét a Magyar Nemzeti Galéria szeptemberig látható kiállítása mutatja be.
Transzcendens látványt vetítettek a pécsi székesegyház homlokzatára.
1979-óta választja meg az év madarát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – az eredményt 2011 óta a közönségszavazás is nagyban befolyásolja. 2026-ra a három bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhatunk az egyesület honlapján július 25-ig.
A Kőszegi Várszínház július 10. és 20. között idén is megrendezi a Köz-Játék Fesztivált, ahol sok más mellett bemutatják Márai Sándor Az igazi című regényének színpadi változatát.
Somlyó György Rámpa című, 1984-ben megjelent holokausztregénye méltatlanul kevés figyelmet kapott, pedig 1944–45 egyik legérdekesebb krónikája.
Komlódtótfalun, az újjászületett Becsky–Kossuth-kúriában megelevenedik a magyar középnemesség egykori világa.
A színház szeszélyes üzem – írtuk tavaszi lapszámunkban a székesfehérvári Vörösmarty Színházban készült riportunkban. Ez a szerethető „üzem” augusztustól új direktort kap: Dolhai Attilát.
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban megtekinthető festmény kiváló állapotú, restaurálás nyomait nem hordozza, ami igen ritka.
Városi homlokzatokra komponált fényalkotások, utcaszínház, újcirkusz és zene: Pécsett idén is megrendezik Európa egyik legrangosabb fényfesztiválját.
Ötven éve mutatták be a Jutalomutazást, amely mikroperspektívából elképesztően hiteles, egyszerre vicces és szomorú képet fest a szocializmusról. Minden idők egyik legkiválóbb fikciós dokumentumfilmje megtekinthető a Filmio kínálatában.
Június 21-én a múzeumok Jókai sokszínű szellemiségét igyekeznek közel hozni a látogatókhoz.
Az ELTE Természetrajzi Múzeuma két nagy térben, az Ásvány- és Kőzettár korhű történeti termében és a Biológiai és Ősténytani Kiállítás különleges üvegpiramisában mutatja be az egyetem természettudományi kincseit.
Miről is szól Böszörményi-Nagy Gergely könyve, a Mindenség algortimus: többek között hitről, szépségről, ökológiáról, tudásról, önrendelkezésről, hazaszeretetről, tekintélyről, újításról, gondoskodásról, műveltségről, természetről, otthonról, a világos középkorról, határokról, szkepszisről, védelmezésről, filozófusokról és parasztemberekről, írókról és építőkről.
Az intézmény digitális eszközökkel támogatott szakképzési rendszere is előrevetíti, hogy nemezkészítőnek, kosárfonónak, szőnyegszövőnek, vagy takácsnak állni ma nem feltétlen csak hobbiűzés. Közösségteremtésre alkalmas jövőkép, szakmai közösség kézműveseknek, vagy akár életpálya-módosítóknak egy olyan korban, amely elveszítette megtartó rítusait.
Ahogy korábban írtuk, hatvan film is díjmentesen tekinthető meg a Filmión, köztük számos nagy siker vagy éppen a mozikban méltatlanul szerény figyelmet generáló, de annál kiválóbb mű. Ezek közül kíséreltük meg kiválogatni az öt legjobb darabot.
Lila és csoki és világhírű! A Milka sikerét elsősorban nyilvánvalóan a csokoládé minőségének köszönheti, de egy magyar reklámszakember is sokat lendített rajta. Az orosházi születésű Szabó Sándor története.
Az egyik legnépszerűbb televíziós személyiség A szólás mestersége című új kötetét június 5-én mutatták be a Libri Allee Könyváruház Scruton kávézójában.
A fotográfus hatvanas-hetvenes években készült fekete-fehér képei először láthatók kiállításon.
A kiváló állapotban lévő kötet az eddig öt „testvérből” álló szepesolaszi kódexkincs hatodik darabja.
Bacsó Péter korai rendezése, a Filmio kínálatába frissen felkerült Szerelmes biciklisták a műfaja szerint romantikus vígjáték. Ugyan nem fogunk lefordulni a székről a nevetéstől, de annál kellemesebb nosztalgikus utazás teszünk a már letűnt korba.
Aki járt már a Sóvidéken, ismeri a föld mélyében a tágas, hatalmas termeket, látta azokat, akiket nem a kíváncsiság, hanem betegségük hozott ide. A gyógyító tevékenységet engedélyező és megszervező igazgatóról nevezték el a Telegdy-bányát.
Két barátnő a harmincas években nyaralóhelyet keresett. Víz mellett, csendes helyen. Ez volt Surány, a Szentendrei-sziget egyik települése. Ahol ma lelkes lokálpatrióták őrzik a múltat, felidézik Lilian és Emma történetét.
Világszerte is egyedülállóvá vált a Capa Központ azzal, hogy március óta két korszakalkotó fotográfus életművét is állandó kiállításon mutatja be. Robert Capa után Andrész Kertész is végre külön termet kapott. A szentimentalista című kiállítás kompakt foglalata annak, amit Kertész világlátásából érteni, érezni érdemes. A képek mögé rejtett történetekből válogattunk.
Június 2. hétfőtől vasárnapig, a pesti Deák téren. Minden este hétkor, ráadásul ingyen, és még regisztrálni sem kell. A 36. Bach-hét jó nyáresti program.
Idén június 7-én tizenkilencedik alkalommal rendezik meg az AquaPhone rendezvényt Párkányban. A performansz azokat az időket idézi meg, amikor csak a Dunán átkiabálva beszélgethettek egymással az esztergomiak és a párkányiak.
A Bagossy Brothers Company – 10 éve úton látványosan mutatja be, miként jutott el odáig a Gyergyószentmiklósról induló együttes, hogy megtöltse az MVM Dome-ot. A Filmión látható zenés dokumentumfilm bensőséges képekkel és koncertfelvételekkel ábrázolja, hogyan sikerült néhány fiatalnak az első erdélyi zenekarként meghódítania az anyaországot.
Hogyan hatottak a történelmi traumák a csíksomlyói búcsú történetére? Mi történt a diktatúra évtizedei alatt? Hogyan éledt újjá 1990-től a búcsújárás? Hogyan él tovább Csíksomlyó öröksége? Mohay Tamás néprajzkutatót kérdeztük.
A vizsgálatok után kiderült, hogy a fertőzést a kenyérbogár okozza.
A Virág Judit Galéria tavaszi aukcióján kalapács alá kerültek Faragó Endre, Egry József, Márffy Ödön és Vaszary János képei is.
„A jó példák fontosak, a sok apró, egyénileg megtett lépés ösvénnyé alakul és országúttá terebélyesedik” – vallja Regéczy-Béres Melinda, a Béres Gyógyszergyár egyik vezetője a fenntarthatóság eléréséről.
Megérkezett a Sárkányok Kabul felett első előzetese és plakátja: az alkotás a Magyar Honvédség elképesztő bravúrját mutatja be.
A Töredelmes Töredékek szerkesztője a költő özvegye, Podonyi Hedvig a magyar haiku mesterének közlésre szánt, kiadatlan műveiből válogatott. Az új verseket is a csend kötőereje formálja egésszé. A kötet bemutatóját a Jókai Anna Szalonban tartják május 24-én.
Összeállításunkban olyan mondatokból állítottunk össze tablót, amelyeket a legkülönbözőbb élethelyzetben lévő alanyaink mondtak ugyanarról. Gondolataik mélyén közös kérdés rejtőzik: hogyan lehetne jobban, boldogabban élni? Válaszok a teljességről, a teljesség igénye nélkül.
Gálffy Lola tehetséggel és örömből festett, de ambíció nélkül. A művészfeleségeket bemutató kiállítás-sorozatban az ő munkáival és történetével ismerkedhetünk meg Szentendrén.
Az 1862-es londoni világkiállítás magyar vonatkozású fotóit mutatják be a Néprajzi Múzeumban a Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás programnapján május 18-án, a múzeumok világnapján.
A budapesti hídtörténetet bemutató állandó kiállítást a Közlekedési Múzeum rendezte be a Szabadság híd pesti hídfőjénél, az egykori vámszedőházban.
A huszadik századi magyar próza egyik legérdekesebb vállalkozása volt Vas István önéletrajzi regényfolyama, amelyben költészete történetét mesélte el – s persze még sok minden mást.
Most, hogy a főváros a népszerű Római-parti plázs után újabb szabadstrand kialakítását ígéri a nyárra, megnéztük, milyen is volt Budapest pezsgő folyami fürdőkultúrája. Fából ácsolt Duna-uszodák és hagyományos parti szabadstrandok a belváros szívében.
A magyarországi szerb ortodox egyház legnagyobb temploma egy Tolna vármegyei faluban várja híveit és mindazokat, akik szívesen megcsodálják az egyházművészet alkotásait.
Egy év képei, a magyar sajtófotó legjobbjai. Kiosztották a díjakat, megnyílt a várva várt kiállítás.
Tihanyi Lajos 1908-ban készült, Nagybányai piac című festménye lesz a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának egyik kiemelt műtárgya.
A Folk_ME nem csak a Kárpát-medence legnagyobb internetes népzeneoktató platformja. Rányitja a világot a magyar folklórra. Multimédiás oktatási segédlet és végtelen felület a népművészet éltetéséhez és eléréséhez. Kész a korhű forma, hogy belakhassuk újra, ami a miénk.
Őrkői cigányok táncai, erdélyi táncok a tokiói felhőkarcolók tövében, teljes szívből táncoló japánokkal. Beszédesebb, mint a hungarikummá lett táncház módszer erejéről olvasható könyvtárnyi tanulmány. Melles Endre néptáncos három hétig tanította táncolni a magyar népi kultúrára éhező japánokat kora tavasszal.
A magyar film napja alkalmából a szerkesztőség tagjai a személyes kedvenceikről vallanak. Nem a legjobb filmekről, hanem azokról, amelyek a retinájukba égtek, amelyek meghatározóvá váltak számukra, amelyeket különösen szeretnek.
Legalábbis egy átdolgozását. A Magyar Melody című musical az első teljes egészében közvetített musical lehetett a tévézés történetében.
Első megjelenése idején, 1960-ban partra vetődött palackpostának, a messzi múlt különös üzenetének tűnhetett a Bal négyes páholy, Kellér Andor regénye. Pedig csupán fél évszázaddal korábbi időkről hoz hírt.
Alighanem minden időben járkáltak emberek elhagyatott helyeken, mégis csak az utóbbi években vált divatos szubkultúrává, szinte tömegsporttá a városfelfedezés, rövidített angol nevén az urbex. Alámerülés egy rutinos felfedezővel az enyészet igézetében valahol az erdő szélén, Budán.
Eredendő költő, magasrendű, megragadó – írják róla. Fodor Ákost az egyik legnépszerűbb 20. századi magyar költővé emelte a verseiért rajongó utókor. Tíz éve telt be e világi ideje, nyolcvanéves lenne május 17-én. Emlékét 2025-ben több program és új kötet is ápolja.
A digitális kor embere már nem jár szakkörre? Sebaj! A szakkör felköltözik a képernyőre. Egyszerre digitális archívum és oktatási platform a Hagyományok Háza új felülete, a napokban elindult Craft_ME. Digitálisan konzervált, bárki számára elérhető fogások és fortélyok a lélekkel készülő tárgyak tovább éléséért.
„A csend Isten anyanyelve, minden más csak rossz fordítás” – szól Thomas Keating trappista szerzetes tanítása. Egy megfoghatatlan hiány tapasztalata vagy a csend utáni vágy húsvét előtt arról is árulkodhat, hogy túlfogyasztottuk a rossz fordításokat. Programkavalkád helyett a húsvét megélése felé terelgető lehetőségeket ajánlunk országszerte.
Talán igen, talán nem. Csámpás Billy úgy dönt, ideje elindulni megkeresni a választ. Martin McDonagh A kripli című drámája a Centrál Színház idei sikerelőadása lehet.
József Attila nem beteg volt, hanem felismert valamit, és felismerésének súlya alatt összeroppant. Nem volt egyedül ezzel – írja Győrffy Ákos a költészet napi tárcánkban.
A többnyire Grassalkovich-kastélyáról híres Gödöllőn igen aktív, izgalmas történetű művésztelep működött a múlt század elején, húsz éven át.
A Vasút mentén című kötet 400 oldalon bő válogatást kínál a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben.
Egykor nyilvános szerkesztőségi üzenetekben utasították vissza a lapok a hozzájuk beküldött, publikálásra érdemtelennek ítélt írásokat. Meg-megesett, hogy Karinthy, Kosztolányi, Füst Milán vagy Nagy Lajos műveit is közölhetetlennek minősítették.
Könnyed és súlyos egyszerre. Játékos, színes, a létezés mélyéig hatoló. Emlékezzünk a szavak mesterére, a líra és a próza óriására.
Kikötői vagányok, keleti kényelmetlenség, nyugati nyugtalanság, csattanós pofonok és csattanós poénok. A magyar szórakoztató irodalom óriására emlékezünk.
Kalmanovits Balázst már gyerekkorában magával ragadta a színház világa, és vágyott rá, hogy ha csak pár másodpercre is, de személyesen találkozzon az általa kedvelt művészekkel. Az autogramgyűjtő harminc év alatt a hollywoodi sztároktól kezdve a legbefolyásosabb politikusokig számtalan hírességgel került kapcsolatba nem mindennapi történetek kíséretében.
