Bartha Ágoston felbecsülhetetlen értékű gramofonlemez-gyűjteményének törzsrészét háború előtti magyar cigányzenés felvételek teszik ki.
Csermák Gusztáv egy lassan eltűnő szakma képviselője, harmadik generációs kelmefestő és vegytisztító Győrben.
Hogyan lehet egy szakrális kegytárgyat kortárs nyelven újra fogalmazni? A nemzetközi eucharisztikus kongresszus úrmutatóját és szentek ereklyetartóit készítő Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel beszélgettünk.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
Kriza János korát megelőzve a népköltészeti alkotások eredeti szövegének lehető legteljesebb megőrzését tűzte ki célul.
A pannonhalmi bencéseket 1958 óta szolgáló, legidősebb, még tanító szerzetes tanár legendás irányítástechnika-szakköre idén lesz ötvenéves. Pintér Ambrus atyával – aki egyúttal az ország legrégebb óta hivatalban lévő mozigépésze – beszélgettünk.
Lőrinc testvér tíz éve érettségizett a Pannonhalmi Gimnázium diákjaként, és múlt szeptember óta a katedrán áll. Az apátság legfiatalabb szerzetesével beszélgettünk.
Ezer éve teremtetett a szőlő- és borkultúra Szent Márton hegyén és környékén a szerzetesek munkája által, mégis csak a kétezres évek elején született meg az önálló Pannonhalmi borvidék. Liptai Zsolt borásszal, ügyvezetővel, valamint Illés Tamás marketing- és kereskedelmi vezetővel beszélgettünk.
„A feladat nem más, mint szolgáló szeretettel tevékenykedni mások javára” – vallja Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár első világi és egyben női igazgatója. A könyvtárosnő különleges időutazásra hívott bennünket munkahelyén, az ezeréves múltú világörökségi helyszínen.
A Szent Márton-hegy alatt hívogató gyógynövénykertet, oktatóteret és szálláshelyet egyesítő családi gazdaság húzódik meg. Pottyondy Ákossal, az Ürmös Porta vezetőjével beszélgettünk.
Az apátság alatt kezdetektől megbújik egy apró település is, amely szervesen hozzátartozik Szent Márton hegyéhez. Kocsis-Maár Kingával, a városi könyvtár helyi születésű vezetőjével Pannonhalma családias és bensőséges hangulatú városáról beszélgettünk.
Szent Márton hegyének lábánál ma már nemcsak hazai, nemzetközi szinten is elismert üveggaléria és stúdió működik. A vállalkozást mester és tanítványa, a Ferenczy Noémi-díjas Hefter László és fia, Brúnó közösen működtetik, akik az üvegművészet fenntartásán túl, az alkotói örömben látják a hivatásuk lényegét.
Megjelent Trokán Nóra első fotóalbuma. Fényképei a színészek legmagányosabb, legizgalmasabb pillanatait örökítik meg – mielőtt fellépnének ama világot jelentő deszkákra. A színésznővel szakmája magaslatairól és mélységeiről, a rá váró kihívásokról beszélgettünk.
Aranyló sajtszelet? Fák között lebegő ufó? Posztmodern pagoda? Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb épülete született meg a Városligetben. A Magyar Zene Háza nem csupán egyszerű épület, hanem nagybetűs építészeti jel – ami után az épített környezet esztétái, a városi lét tudorai oly sokszor sóvárognak. Most megkapták. Megkaptuk
A Ludwig Múzeum több mint kétszáz műalkotás felvonultatásával rendezett nagyszabású életmű-kiállítást a hatvanas évek hazai neoavantgárd képzőművészetének egyedi hangvételű alkotója, az 1997-ben elhunyt Frey Krisztián emlékére.
Szálinger Balázs „lírai naplójában” a legjobb arányban keveredik költészet és próza, magánélet és történelem, valamint hagyományos ismeretterjesztő útirajz.
Babiczky Tibor tolmácsolásában Szapphó érthetőbbé válik a mai olvasónak, de a kötet szerencsére távol tartja magát attól, hogy egyoldalú imitáció legyen.
Petőfi Sándor jóval több volt, mint tankönyvi zsánerfigura – kevesen gondolnak bele, de a költőben a modern városi kószáló magyar mintapéldájára ismerhetünk rá. Kardeván Lapis Gergely irodalomtörténésszel beszélgettünk Petőfi újító ön- és világmegjelenítéséről.
Takács Dorina egyszerre szólaltatja meg tisztán, eredeti szövegükkel a népdalokat, és alakítja át őket valamiféle pszichedelikus-elektronikus félálommá.
A 2021-es Ongaku emlékezetes, magával ragadó munka, a már most is impozáns életmű újabb ékköve.
Újjászületett az egykor a Magyar Királyi Posta igazgatóságának otthont adó, Budapest ostromát is túlélő, műemléki védettséget élvező Postapalota. Az épületben március 15-én nyílik meg a technológiai és muzeológiai szempontból egyaránt kiemelkedő Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.
Liszt Ferenc játszotta neki a talpalávalót, maroknyi lovasa élén megfutamította Szolnokról az osztrákokat, az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán ezredesi rangig jutott, s még guyanai konzulnak is kinevezték. Figyelmessy Fülöp élete tele van hihetetlen és szórakoztató történetekkel.
1824-ben született. A pesti Pilvax-ifjúság köréből indult, a Bach-korszak alatt rendőrtanácsos lett belőle, később pedig megteremtette a magyar szatírát. A kiegyezés utáni baloldal szemében a „züllött sajtóerkölcsöket” s a reakciós hazafiatlanságot testesítette meg. De mit árul el naplója Kecskeméthy Aurélról?
Különös belegondolni, hogy még Mária Terézia volt Magyarország királynője, amikor a zempléni levéltár első két terme, amelyben most állunk, elkészült.
„Tagja voltam például egy spontán szerveződő, titokban működő, keresztény fiatalokból álló egyetemista körnek is. Itt ismertem meg egyébként a feleségemet, Katalint, aki később szintén az egyetemen dolgozott, a fizioterápiás tanszék vezetőjeként. A munkában is néha keresztezte egymást az utunk, de a közös művünk a családunk. Immár ötvenhét éve vagyunk házasok, három gyerekünk és hét unokánk van."
