Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
A csaknem elfeledett, szűk évtizede újrafelfedezett Salgótarjáni utcai zsidó temetőben tett séta egy emelkedő félszázad történetéhez visz közelebb: a dualizmus korának zsidó elitje nyugszik itt.
Nyomoztam, mint Mészöly, valami után. Az életemet akartam látni és megérteni végre. Győrffy Ákos tárcája.
Kovács P. József négy évtizeden át minden magyar ember közeli ismerősei közé tartozott azzal, hogy esténként ott volt látható a televízió képernyőjén. Bemondói pályáját valóban a hőskorban kezdte. Két évtizede visszavonult, tihanyi otthonában él, és ha csak teheti, a Balatonon hajózik. A budai Déryné bisztrót a feleségével alapították, most már a gyerekei viszik tovább. Ott beszélgettünk.
Ferenczy István nem volt tisztában tehetsége mibenlétével, teljesítménye értő kritika híján a zseniális és a gyenge között bizonytalankodott.
Az etimológiai szótárban szereplő 14-15 ezer szó nagyjából nyolc százaléka ismeretlen eredetű, de az egyes szavakhoz kapcsolódó régi elméletek is napról napra dőlnek meg – mondja Gerstner Károly nyelvész, a hosszú évek munkájával elkészült Új magyar etimológiai szótár szerkesztője. Milyen nyomokon indulnak el a szavak eredetének kutatói?
A 20. század legfontosabb magyar irodalmi alkotásainak egyike lehet Szentkuthy Miklós több mint ötven éven át írt naplója, amelyet az író fő művének tekintett. Szentkuthy egykori dolgozószobájában az író munkatársa, hagyatékának gondozója, Tompa Mária vezetett körbe minket. Cikkünkben az ő szavait tolmácsoljuk.
Darányi László három évtizedig természetvédelmi őrként dolgozott a Duna–Ipoly Nemzeti Park börzsönyi részlegénél. Nemrég nyugdíjba ment, de jóformán ugyanazt végzi, amit addig, csak most már civilként. Sok évet töltött a hegységben szinte fantomként jelen lévő hiúz utáni kutatással, nyomainak feltérképezésével – többek közt erről is kérdeztük őt.
Ahogy közeleg a nyár, Balatonfüred is újra megtelik élettel. A rutinosabbak már a főszezon előtt felfedezik maguknak a júniusban még szelídebb arcát mutató várost. Minőségi vendéglátóhelyeket ajánlunk a környéken.
Kevés embert hallani akkora rajongással beszélni Tihanyról, mint Punk Ferencet. Ráadásul egy olyan Tihanyról, aminek már a nyomai is alig lelhetők fel, amit már elképzelni is nehéz. Lékhalászokról, kecskeköröm-árusításról, hegyenjárókról, Illyés Gyulának szatyorban hordott éti csigáról, 1956-ról és még számos, regénybe illő dologról beszélgettünk az általa alapított Ferenc Pince Csárdában.
Kegyetlen rablógyilkosság híre rázta meg Magyarországot 1907 júliusában.
Egy műgyűjtő házaspár és egy derűs kisváros egymásra találása – a balatonfüredi Modern Műtárban Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit vendégei voltunk.
Munkája olyan, mint a nyomozás: a régész az ásatáson helyszínel, majd a bizonyítékok alapján megpróbálja összeilleszteni a kirakós darabjait.
Egész emberi-történelmi tudásunk olyan esetleges, mint Oma elbeszélései. Bizonyos elemei összeillenek, mások nem. A képzelet által kiszínezett múlt – sőt: a jelen – egy-egy darabja néha felbukkan és fellobban, mint a láng, aztán elenyészik. Emlékek. Illatok. Kertek. Tárgyak. Könyvek. Lábnyomok. Töredékek Tihanyból.
Az utóbbi években, különösen a covidjárvány hatására, nagy népszerűségnek örvend a természetjárás. Egyre többen űzik a geocaching nevű játékot is, amelyben megadott koordináták alapján a természetben vagy városi környezetben elrejtett ládákat kell megtalálni. A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület elnökségi tagjával, Ladányi Gusztávval beszélgettünk.
Van ebben a történetben méret, mérték, érték és egy klasszikus szakma művelése a legmagasabb fokon. Gangel Benjámin férfiszabó műhelyében körüljártuk, mennyire másképpen viseli az ember azt a ruhát, amit jó anyagból és nagy tudással szabtak rá.
Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.
Apró, élénklila színű virág, kincset érő olaj. A tihanyi levendula története csaknem száz évvel ezelőtt kezdődött, egy-egy elhivatott embernek köszönhetően pedig a jövőnek is tovább íródhat. Bittmann Eszterrel, a Lavender Tihany ügyvezetőjével a Belső-tó partján lévő üzemben beszélgettünk a félsziget ikonikus növényéről.
Minden reggelt azzal a gondolattal kezd, mit és hogyan lehetne javítani a munkájában, de ismeri a megelégedettség érzését is. Ifjabb Figula Mihály életében kérdőjelek ugyan nem voltak a hivatását illetően, nehezebb megállók igen. Interjú.
Egy hétköznap ebéd utánra beszéljük meg a találkozót, mondván, akkor nyugodtan le tudunk ülni. Ehhez képest előbb az éppen a tengerentúlon vízilabdázó legkisebb gyereknek van szüksége némi anyai útmutatásra, majd a kollégák szeretnének gyorsan kérdezni ezt-azt. Nagy Tímea pedig éppen olyan lefegyverezően hatékony, mint annak idején a páston.
Szinte nincs már nagy, csak nagyon nagy, nincs szurkoló, csak fanatikus, nincs sok, csak számtalan, nincs szakács, csak séf. Túloz a hírversenyben izzadó sajtó, túloz a hétköznapi beszéd.
Természeti látnivalói és kultúrtörténeti nevezetességei mellett Tihanyt a Balaton egyik legnépszerűbb közösségi tere miatt is érdemes felkeresni. A Tihanyi Piac Placc egyik alapítóját, Peleskey Ákost kérdeztük.
Filmre kívánkozik a legendás Kelén hajó története, de filmre kívánkozik a mostani kapitányáé is, aki 41 éve került a fedélzetre. Németh Zsolt itt ismerte meg a feleségét, a gyerekeik is itt nőttek fel. A Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajóját a nácik elől csak az elsüllyesztés, a 80-as évekbeli szanálástól pedig Bujtor István verekedős filmjelenete mentette meg.
Régi vízimalomból otthon, istállóból vendégház, őshonos magyar gyümölcsfák, legelésző cikta juhok. Bók-Gallai Erikánál és Bók Tamásnál jártunk, a Bók Tanya és Vendégház idilljében, Hidegkúton, ahol tíz éve otthonra találtak.
Mindenkinek más jelent és ad a Balaton. Függ ez az évszaktól, attól, hogy merre járunk éppen, és mennyire vagyunk nyitottak az új élményekre. Sokan csak a nyári hangulatát ismerik a tónak, de egyre többen fedezik fel a hűvösebb időszakban is. A természetjáróknak a Balaton-felvidék, azon belül Tihany és Balatonfüred környéke többnapnyi izgalmas túraélményt tartogat.
Szépség és elegancia, egy békebeli fürdőváros épített öröksége és persze legendás lakói: Balatonfüred központjában sétáltunk.
Bencések, fürjek, nagy művészek, tehetős polgárok, jó adag szerencse és valamennyire a Balaton is – Füred története az el nem játszott esélyről szól, a jó gazdáról, a lehetőségről és leginkább a vízről.
A megújult egykori Sipeki-villát Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezetővel jártuk be.
Nem ismeri a „mi lett volna, ha” gondolatát, arról viszont szívesen mesél, hogyan találja vezetettnek élete minden fontos lépését, sarokpontjait. Veress Gábor Széchenyi-díjas orvos, a szív-elektrofiziológia hazai úttörője csaknem harminc éven át a Balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgató főorvosa volt, a város díszpolgára.
A balatonfüredi iskolából induló együttes, a Parkside Boys meghódította a várost, útjuk pedig számtalan örök élménnyel és tanulsággal gazdagította nemcsak a tagokat, hanem az őket támogató közösséget is.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
Kalmanovits Balázst már gyerekkorában magával ragadta a színház világa, és vágyott rá, hogy ha csak pár másodpercre is, de személyesen találkozzon az általa kedvelt művészekkel. Az autogramgyűjtő harminc év alatt a hollywoodi sztároktól kezdve a legbefolyásosabb politikusokig számtalan hírességgel került kapcsolatba nem mindennapi történetek kíséretében.
Földnyelv a vízben. Állandóság a változásban. Ritmus a forgatagban. Tiszta szólam a zajban. Megtartó erő a csöndben. A tihanyi bencés monostor hegyre épült városként magasodik a félszigeten. Két égbe törő tornya nem csak a Balaton partján élőknek viszonyítási pont. Három szerzetes vallomása.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
