Közhely, hogy mi a játszótéren nőttünk fel, a gyerekeink pedig már az idejük jó részét a digitális dzsungelben töltik. Lehet ezen sopánkodni, de felesleges. Sokkal inkább az a kérdés, rá tudunk-e találni közösen azokra az ösvényekre, amelyeken még kényelmesen esik a járás. A hogyanról Tóth Dániel pszichológust, a digitális nevelés szakértőjét kérdeztük.
Magyarországon a bölcsődei és óvodai pedagógusok között csupán 0,6 százalék a férfiak aránya, az általános iskolákban a tanárok 15, a középiskolában pedig 33 százaléka férfi egy 2021-es kutatás szerint. Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért van negatív hatással tanárokra, diákokra egyaránt? Mit lehetne tenni a tanári karok nemi kiegyenlítéséért? Németh Szilvia oktatáskutatót, szociológust, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A település és környéke tökéletes célpont az egynapos kirándulásra, gyors kiszakadásra vágyóknak, de épp ennyire alkalmas helyszín a nyugodt elvonuláshoz, a csillagtúrázós kikapcsolódáshoz és a bekuckózós hosszú hétvégéhez is.
A Szőnyi-ház mögötti dombokon, elhagyatott gyerektábor faházai között termetes téglaépítmény áll. Egy hattagú művészcsapat, a CriminalCraft által épített fatüzelésű kerámiaégető kemence, melynek gyomrából megismételhetetlen, a természeti erők által mintázott tárgyak kerülnek ki.
Végh Attila Halálcsillag című könyve bebizonyítja, hogy igenis van létjogosultsága a filozófiának és azt is, hogy a világra és az emberre vonatkozó alapkérdések változatlanok, ma is ugyanúgy érvényesek, mint évezredekkel ezelőtt.
Szőnyi Istvánnak a hegyoldalra meredeken felfutó zebegényi kertjét bárki bejárhatja, aki betér az emlékmúzeum udvarába. A lépcsőn fölfelé kaptató látogató jól teszi, ha időről időre megáll a lombokon átszűrődő napfényben, és engedi, hogy a képzelet játéka visszarepítse az 1930-as évekbe, amikor a fiatal, de már beérkezett Szőnyi állt ugyanitt, hogy összehunyorított szemmel ráleljen a tájnak arra a képkivágására, amelyet majd festménnyé lényegíthet át.
Tizennégytől akárhány éves korig alkotnak a művészek a zebegényi festőművész nevét viselő képzőművészeti szabadiskolában. A cél nem a tökéletes rajztudás, hanem hogy sikerüljön átfordítani valamit a lelkekben. Meglestük az 57. évfolyamot.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
A múltat és a jelent, a hagyományt és a modernt úgy fonja egységbe, ahogy szövőszékén a szivárvány minden színét harmóniába rendezi. Raab Rózsa gobelintervező-kilimszövő mesterből árad az egyensúly. Érezni, hogy minden értelemben a helyén van. Itt, Zebegényben, a hivatásában, hegedűkészítő férje mellett.
A kocsmába – persze az iváson kívül – beszélgetni járnak az emberek. A zebegényi Mókusba is ezért járnak.
1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.
Meghallja és szóra bírja a fát, a legnagyobb békességben viaskodik a hangszerekkel, leginkább azonban önmagán dolgozik zebegényi műhelyében Lakatos László hegedűkészítő. A patakparti ház kis szobáját a hangszereken, a szerszámokon, a barokk zenén és a faillaton túl elsősorban béke tölti meg.
„Ha nincs ő, ha nem nyomaszt, ha nem taszít a lényéből áradó tragikus sötétséggel annak idején, talán el sem kezdtem volna ezt a sajátos közelítést a zenéhez.” Győrffy Ákos tárcája egy rettegett szolfézstanárnőről.
Vajon milyen hosszú út vezet az éjjeli műszaki rajzolástól a dudazenéig? Van, akinek egy pillanat is elég. Egy érzés, amiről mesélni nem lehet, az azt követő útról azonban érdemes. Istvánfi Balázs Martin György-díjas zenész, hangszerkészítő és tanár hálás, hogy e hármas egység háttere Zebegény, a számára legtermészetesebb környezet lehet.
A nagybányai festőiskola és művészkolónia művészi hagyatéka olyan gazdag, hogy még ma, egy évszázad múltán is alig ismert kincsekre bukkanhat az érdeklődő. Ilyen kincs Boromisza Tibor Napfényes erdő kirándulókkal című festménye, a 2023-as őszi műkereskedelmi szezon egyik árverési rekordere.
Ne feszengjen a kedves olvasó, ha kapásból nem tudja, a lila hagyma vagy a lilahagyma, a fekete ribizli vagy a feketeribizli a helyes alak. Sőt, aki ismeri a helyes formát, az sem biztos, hogy meg tudja magyarázni, miért úgy kell írni.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Zebegényben az a fantasztikus, hogy minden együtt van, egy helyen – vallja Bolla Ákos. Az építész mindig is a Duna szerelmese volt, és amikor az élete néhány évvel ezelőtt összefonódott a faluéval, úgy döntött, nemcsak a szívét, a házát is kinyitja a helyiek előtt. A Napraforgó utcai Kultestek egyszerre pótolnak évtizedes hiányt és erősítik a közösséget.
Paulisineczné Willem Vera családjának története évszázadok óta fonódik össze a településével.
Zebegény tájba illeszkedő és a település történetéről mesélő épületeit Csóka Árpád építészmérnökkel jártuk sorra.
A poroszos oktatás eredetileg nem azt jelentette, hogy a diákok hátratett kézzel, csendben ültek, miközben a domináns tanító a katedráról kiabált. Pukánszky Béla pedagógussal, egyetemi tanárral beszélgettünk.
A kivájt fatörzzsel kezdődött, és most az atom-tengeralattjárónál tartunk. A víz, a szél, a mágnesesség, az idő és az emberi tudás – minden és mindenki hozzátette a magáét. Van Zebegényben, a Dunához közel egy múzeum, amelynek alapítója el akarta mesélni a hajózás hosszú és szép történetét.
Heltai Gáspár ábécéskönyve, a debreceni kollégiumban tanító Maróthi György Arithmeticája, Apáczai Csere János enciklopédiája: fejezetek a magyar tankönyvírás történetéből.
A legjobb emberközpontú fotográfiáért 2023-ban André Kertész-díjat, 2024-ben Hemző Károly-díjat nyert egy mindössze huszonhat éves fotóriporter sorozata idős nagyszüleiről. Szajki Bálint Egészségben és betegségben című dokumentarista anyaga elégia a tabukkal kitakart megmásíthatatlanról, az elmúlásról.
Szajki Bálint fotóriporter nagyszüleiről készült, több díjjal is elismert sorozatához nem lehet nem kapcsolódni: képköltészet bármelyikünk lehetséges alkonyáról. Interjú.
Az újjászületett geszti Tisza-kastélyban az egykor itt élt lenyűgöző személyiségek történetét is megismerhetjük.
Legendás iskolák, legendás pedagógusok, magyar módszerek és innovációk. Tanulni többet jelent, mint elsajátítani a tananyagot, többet az ismeretszerzésnél is. A tanulás fejlődés, érlelődés, kiteljesedés és alkotás. Jó esetben egy egész életen át.
Mint aki a középkorból maradt itt, kizökkenthetetlen nyugalommal szelídít szőlőkarónak tetsző, kincset érő fadarabokat vonóvá hazánk máig első és egyetlen vonókészítő-mestere, Iványi Péter. Számára Zebegény az újrakezdés helye, ahol úgy szólal meg benne Sibelius d-moll hegedűversenye, mint sehol máshol. Portré.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Aranymálinkó, Ökörszem, Pitypang, Őszi Kikerics, Ligetszépe. Néhány név gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska, azaz Napraforgó jóléti állama polgárainak listájáról. A zebegényi utcát és a házakat, ahol a gyermekbirodalom a harmincas-negyvenes években működött, ma is így hívják: Napraforgó utca és Napraforgó-házak.
A közös emberi. Ezt kereste Amrita Sérgil festőművész, India nemzeti kincse, Baktay Ervin, legnagyobb Kelet-kutatónk, és ezt éli, örökíti tovább Csilléry Orsolya grafikusművész és családja is. A látszólag széttartó utak pedig egy zebegényi villához vezetnek. Ebben az ihletett környezetben kerestük a kapcsolódás pontjait.
Az időskor sokszínűsége végtelen, áthathatja a derű, a kíváncsiság, a világ nagyságára és az élet szépségére való fogékonyság, az újdonságokra való nyitottság, az önbecsülésen alapuló méltóság.
„Ezt a dombot megjelölte az Isten” – írta Márai Sándor Egerről. „Termőhely plusz szeretet egyenlő nagy bor” – teszi hozzá idősebb és ifjabb Lőrincz György. Apa és fia hiszik, nemcsak az egri dűlők, az ő útjuk is áldott. A sikerhez vezető magasságokról és mélységekről Egerszalókon, az általuk vezetett, ma már világszínvonalú St. Andrea Szőlőbirtokon beszélgettünk.
A József Attila-díjas költőt mások mellett a tengerhez és Zebegényhez fűződő viszonyáról és arról is kérdeztük, miként lábalt ki a legnehezebb időszakaiból.
Az őszi túrának mindig egyedülálló hangulata van, a fények és árnyékok játéka, a színpompás elegyes erdők, a táj illatai különleges atmoszférát teremtenek. Pláne páratlan élmény ebben az évszakban kirándulni olyan környezetben, mint az ezerarcú Börzsöny, azon belül is Zebegény és környéke.
Hajdú Farkas-Zoltán regényfolyamában a pálfordulásokkal és egyszerre jó és rossz szereplőkkel teli közép-európai történetek mellett saját és családja életét is meséli. Az íróval a kézírás fontosságáról, a posztmodernről, a progresszív és a konzervatív irodalomról beszélgettünk, és arról is, miként interjúvolta meg a világhírű filozófust, Hans-Georg Gadamert.
Egy esküvői felvétel és egy klebelsbergi népiskola története.
