Ha rákeresünk a Google-ben a latin vanitas szóra, azt a definíciót kapjuk, hogy hiábavalóságot, semmiséget, hiúságot vagy hazugságot jelent, a festészetben ez a csendéleteknek egy alműfaja, melynek motívumai azt hivatottak kifejezni, hogy az élet és minden, ami hozzátartozik mulandó és ezért hiábavaló. Ez a tematika minden egyes korban izgatta a művészeket, akik alkotás közben tudatosítják, átélik és feldolgozzák az elmúlás minden embert érintő nagy kérdését.

A Műcsarnok új, Vanitas-olvasatok című háromtermes csoportos kiállítása egy válogatás arról, a régi művészettörténeti témát miként dolgozzák fel kortárs képzőművészek a hatvanas évek közepétől egészen napjainkig festményeken, grafikákokon, rajzokok, szobrokon, textilmunkákon, videómunkákon és installációkon keresztül, a szóban forgó gondolatkörre reflektálva.

Miként a tárlat ismertetőjéből kiderül, a kiállított alkotások kilenc téma köré csoportosulnak, amelyek mindegyike egy korábbi olyan képtémát követ, mint például a haláltánc, a vanitas-csendélet, a homo bulla (buborékfújó), az idő múlása, az életkorok, a gyász, vagy a romok, mindemellett pedig kísérletet tesznek arra is, hogy felvillantsák az elmúláson túlmutató lehetőségeket is.Ezzel szemben Az öröklét szimbólumai című záró egységben a végső kérdések inspirálta alkotások egy külön csoportja az emberi létet és a mulandóságot meghaladó időtlen forrását keresi, amely ma, egy kortárs alkotó számára nem a hagyományból, a vallásból vagy a kultúrából fakadó lehetőség, hanem egyéni választás kérése, egy belső elköteleződés. A különböző alkotói hozzáállások nem csak segítséget nyújtanak a látogatnak abban, hogy jobban megértésék a problémakört, de a befogadás folyamata és a kiállított műtárgyak jelentéstartalma az elmúláson való felülemelkedéshez is eszközt kínál.

A tárlaton a hetvendik születésnapja alkalmából lapunkban mélyinterjút adott Orosz István rendező, grafikus, szépíró munkái mellett a következő kiállító művészek munkáit láthatjuk: Asztalos Zsolt, Baksai József, Baranyay András, Csontó Lajos, Csurka Eszter, Elekes Károly, Érmezei Zoltán, Farkas-Pap Éva, Fehér László, Ferenczy Zsolt, Filp Csaba, Gaál József, Gálhidy Péter, Ganczaugh Miklós, Gémes Péter, Gergely Réka, Gesztelyi Nagy Zsuzsanna, Gilly Tamás, Göbölyös Luca, Hajdú Kinga, Halász Péter, Hamerli Judit, iski Kocsis Tibor, Jovián György, Juhász Éva, Karácsonyi László, Kárpáti Tamás, Keserü Ilona, Kondor Attila, Koroknai Zsolt, Kovács Lola, Könyv Kata, Kő Virág, Lajta Gábor, Lipkovics Péter, Lovas Ilona, Menasági Péter, Nagy Géza, Pásztor Gábor, Péreli Zsuzsa, Polgár Botond, Rabóczky Judit, Révész Anna, Richter Sára, Soós Nóra, Szabó Ábel, Szalay Lajos, Szurcsik József, Takáts Márton, Tóth Angelika, Wechter Ákos.

Kiemelt kép: Révész Anna: Katachiaru-mono II. Forrás: Műcsarnok.