A Magyar Krónika adventi kalendáriumával ablakot nyitottunk az értékes gondolatokra. Elérkezve az ünnephez, Sipos József református lelkipásztor szavaival kívánunk minden olvasónknak áldott, békés karácsonyt és boldog új esztendőt!
Pálinkás Péter szociális munkással beszélgettünk, aki 2014 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának munkatársa Budán.
A Vintage Garázsvásár millió kincset tartogatott: száz éves parfümök és tárgyak között válogathattak a régiségvadászok.
A Platon Karataev és az Aurevoir tagjaival dalszerzésről, kulturális örökségről, beérésről, közösségről és közönségről beszélgetett Meszleny Zita, a Magyar Krónika magazin újságírója.
Államosítás, szívélyes piaci verseny, üzemszerű korrupció és Zsigulik minden mennyiségben a nemzetközi taxisofőr napon!
Szigetmonostort egykor fejedelmek népei, ma pedig főleg a fővárosból kiköltöző családok lakják
Az évezredek tanúja a világ és az ország történelmét is magán viseli
Csender Levente a Nyári Pincéről
A Városi Kertek Egyesület alapítója, Rosta Gábor nem az ukrajnai háború, sőt nem is a covidjárvány kitörése óta, hanem lassan másfél évtizede hangsúlyozza az önellátás fontosságát.
Petrás Mária keramikusművész a Mindenség és az ember eredendő kapcsolatáról
Van a Tokaji borvidék szívében, Tolcsván egy mesebeli hely: egy közel négyszáz éves kastély, amelyet egykor a neves Szirmay és Dessewffy család is birtokolt. A varázslatos épület sokáig Csipkerózsika-álmát aludta, a Helia-D tulajdonosa azonban újra élettel töltötte meg a tereit. Somogyi Krisztinával, a kastély vezetőjével itt találkoztunk, hogy Tokaj-Hegyaljáról beszélgessünk.
Betűbe zárva címmel az idei könyvhét szenzációjaként a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Márai Ilona 1948 és 1979 között írt naplója. Két vastag kötetben egy különleges házasság, az írói munka és az emigránslét bonyolult érzelmi háttere rajzolódik fel.
Balla Gergely, a Platon Karataev alapítója a Bajdázó daláról.
Erdélyi kopót, ezt a hungarikum kutyafajtát tartani nem a világ legkényelmesebb dolga. De nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, sőt elsősorban nem azt. Mint történész szerzőnk írja: a kopótartás igazi lázadás a mai korszellemmel szemben.
Lackfi János a Sebő együttes 1972-es versfeldolgozásáról.
A mostani, szomorú és veszélyes idők mind a felnőttek, mind a gyerekek lelkiállapotát maradandóan befolyásolják. A mai magyar gyerekirodalom bátor, feladata pedig nem kicsi: elmagyarázni a mesék nyelvén, hogyan fogható fel a halál.
„Ezen az estén, hétévesen lettem rajongó.” Lobenwein Norbert a Hungária 1981-es daláról.
A hallássérülteket segítő Hallatlan Közhasznú Alapítvány alapítója, Bartos Pál a hobbijából kiindulva forgatta fel a jelnyelv honi világát.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Reisz Gábor filmrendező, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek alkotója Nagy Feró és a Bikini dalát választotta.
Aranyló sajtszelet? Fák között lebegő ufó? Posztmodern pagoda? Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb épülete született meg a Városligetben. A Magyar Zene Háza nem csupán egyszerű épület, hanem nagybetűs építészeti jel – ami után az épített környezet esztétái, a városi lét tudorai oly sokszor sóvárognak. Most megkapták. Megkaptuk
A korábban a limanowai csatát feldolgozó Bárány Krisztián 2022-ben megjelenő filmje a soproni polgárok helytállását idézi fel.
Máig nem értem, hogyan sikerült megdumálnunk a portással, hogy nekünk – két tizenöt éves, remegő hangú gyereknek – dolgunk van odafent. Lobenwein Norbert visszaemlékezése.
Ez a Gyüttmentek Soprona. Egy nagy barokk kaszinó a Magyarország vége táblától öt percre, ahol az ember még megállhat egy lépéssel a kivándorlás előtt, és megcsinálhatja a szerencséjét,
A Dienes Valéria által elindított műfaj egyszerre jelent mozdulatművészetet és egy sajátos filozófiai szemléletet. Az orkesztika örökségét ápoló és gazdagító Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatójával, Pálosi Istvánnal beszélgettünk.
Balázs Zsóka tizenkettedik éve a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központjának vezetője.
Cseke Enikő kórházpedagógus a hosszú gyógykezelésre szoruló gyerekek tanulmányait segíti a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központjában.
Búza Barna szobrászművészt hallgatni olyan volt, mint részt venni egy időutazáson a huszadik század történelmében, s közben végigszurkolni egy tehetséges fiatal művész álmodozásait, első sikereit, útkeresését, aztán a teljes kilátástalanságot és az újrakezdést.
Évtizedek óta szinte a településrész hivatalos neve, nincs helyi, aki ne tudná, mit jelöl. Majd nyolcvan évvel ezelőtti, a második világháborúban betöltött fontos szerepe köztudott a környező galgamenti településeken is. Az akkori történések túl- és átélőivel, Jancsi bácsival és Patu bácsival jártunk utána, mesélnek a mai kor emberének a domonyi Pincék pincéi.
Móricz János latin-amerikai kutatásainak témája általában beleragad a konteóoldalak világába. Pedig itt is lapul érdekesség a vastag guanóréteg alatt, nem csak az őslakosok barlangjaiban.
Lendik Erika és Nagy Endre felfedező-idegenvezetők Latin-Amerika elzárt vidékeire szerveznek egzotikus túrákat; meggyőződésük, hogy a turistacélpontokkal szemben épp ezek kínálják az elmélyedés, a belső utazás, a személyiségfejlődés lehetőségét.
Az őshonos élőlényeink állományfelmérését célzó, lakossági megfigyeléseket is bevonó Vadonleső program alapító tagja, Váczi Olivér biológus szerint a ráismerések öröme a természetvédelem iránti elköteleződést segíti.
Az Óperentzia legújabb albumán a meditatív, spirálisan kanyargó és kavargó dallamok magával ragadó zenefolyammá duzzadnak.
„Gömbölyödő pocakok kosárlabdái, elsőtől hatodikig, hó hull, eső susog, szél nyargal, hőség fülled, fogy a lélegzet, vizesedik a boka, nézd, hogy forgolódik, ökle, hegyes kis könyöke, dünnyögj, dúdolj neki…” – Lackfi János írása az anyaságról.
A daganatos és leukémiás gyerekek családját segítő Érintettek Egyesület elnöke, Borszékiné Cserháti Erika az erőforrássá lett múltról és a könnyes-mosolygós közösségről.
A jáki Szent György-templom román kori építészetünk egyik legszebb példája, teljes körű rekonstrukciója egy év múlva fejeződhet be. Az épületegyüttes feltárása során egy több mint ötszáz éves miseruha is előkerült.
A koronavírus-járvány miatt hosszú időre bezárni kényszerültek a vetítőhelyek, ám a művészmozik már azelőtt sem voltak könnyű helyzetben. Pedig a főváros valaha legendás filmszínházkultúrával büszkélkedhetett.
1870. október 28-án, 150 éve született Boldog Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”.
105 évvel ezelőtt született Mándy Iván. Az a Budapest, az a városi élet, amit Mándy ábrázolt, különös, frusztráló nosztalgiát kelt bennünk. Olyasféle szabadság hívogat nála, amit ma elérhetetlennek tudunk, ami tökéletesen idegen tőlünk – mégis sóvárgunk utána.
