Nem sokkal azután, hogy Fiuméban véget ért a magyar uralom, maroknyi katonája élén bevonult a városba és átvette a hatalmat Gabriele D’Annunzio. Az olasz váteszköltő „pünkösdi kormányzóságának” történetét az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb filmje meséli el.
Ők voltak a közönség kedvencei, az igazi táncosok, akik jégre vitték a csárdást, a palotást. Tél és tavasz közt őket figyeltük, szurkoltunk és bosszankodtunk, mert a bírók újra és újra a szovjeteket hozták ki döntősnek. A Magyar Sportújságíró Szövetség életműdíját idén Regőczy Krisztina és Sallay András kapta. Gratuláció és köszönet nekik!
Ágnes ókeresztény vértanú napjához, január 21-hez különleges hiedelmek kapcsolódtak a néphagyományban, történetéből pedig népmeseszerű legenda szövődött.
A január fél lábbal még a tavalyban áll, miközben előre tekint. Aki szeret összegezni, általában ilyenkor teszi. Nem segíti ezt, hogy egyre nehezebb a valóságot megragadni. Mélyhamisítás, mesterséges intelligencia és hasonlók helyett friss dokufilmeket, egy kiállított fotóprojektet és maradandó fényélményt ajánlunk.
Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A rendszerváltozás előtti korszak egyik sikerszerzőjét, Fehér Klárát mutatjuk be sorozatunk új epizódjában.
Az első írásos emlékünk az egykori magyar étkekről egy 16. századi szakácsmester könyve, aki több erdélyi fejedelemnek, talán már Báthory Istvánnak is főzött. A könyv a fejedelmi és főúri asztalokra kerülő fogások elképesztő változatosságát tárja elénk. A Régi magyar szakácskönyvek című kötet részeként Radvánszky Béla adta ki 1893-ban.
Feküdjünk le a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, bámuljuk hosszan a leírhatatlan tájat és az égen úszkáló felhők sorát. Ha a sok helyen 900 méteres magasság fölé emelkedő Bükk-fennsíkot járjuk, páratlan szépségű kilátópontokra, tisztásokra, barlangokra és ősfákra lelhetünk. Túraajánló összeállításunk a dédesi várromtól Bükkszentlélek csodái felé.
A Bükk és benne Lillafüred több mint évszázados jelképe a reneszánszt idéző mesebeli szálloda: a ma Hotel Palota Lillafüred nevet viselő Palotaszálló történelme nem csak az itt szerelembe eső József Attila miatt olyan izgalmas.
Hogyan kapcsolódik össze az ókeresztény vértanú, a bizánci szent és a pirossapkás kislány alakja, és milyen hiedelmek kötődnek január 18-hoz, Piroska napjához a magyar néphagyományban?
Egyszervolt szakmák sorozatunk ötödik része a csutorakészítőkről szól.
A kánai menyegző történetére elődeink mint az ünneplő emberlét isteni szentesítésére tekintettek, és egy különös vendégség történetét elevenítették fel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „akkorát kap, hogy attól koldul” szólás jelentésének jártunk utána.
Volt csodagyerek, akrobata, bergen-belseni túlélő és a Las Vegas-i kaszinók műsorait megtervező menedzser. Aztán megismerte Pavarottit, és létrehozta azokat a megakoncerteket, amelyeken a Három Tenor a fél világot elbűvölte a pezsgő áriával és az Ave Mariával. Rudas Tibor útja a Hajós utcától Santa Monicáig.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Véletlenül került egy néprajzi gyűjtőcsoportba, korszakos tudós lett az archaikus népi imádságok feldolgozásával. 105 éve született dr. Erdélyi Zsuzsanna.
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Balázs Péter szobrász, természetművész és Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természetgyógyász életműve. Jövőt álmodtak a noszvaji barlanglakások helyén, ahol évtizedekig a nyomor fészkelt. Balázs Péter portréja.
John Lukacs világhírű magyar történész a nyolcvanas években írta meg szellemi önéletrajzát, amelyet most újra kiadott a Helikon Kiadó. Gondolatai bizonytalannak tűnő világunkban is iránytűként hatnak.
A későbbi miniszterelnök első világháborús hadifogolyként járt az irkutszki pályaudvaron, amikor megszólították a vándorcigányok. Elmondásuk szerint a dánosi rablógyilkosságot követő csendőrhajsza elől menekültek orosz földre.
