Hevesi András elfelejtett regényei
Két kisregény, tanulmányok, tárcák, néhány novella – egy vastagabb kötetben elférne a Hevesi-életmű. Túl kevés ahhoz, hogy felfigyeljenek rá? Pedig Hevesi alapvetés.
Két kisregény, tanulmányok, tárcák, néhány novella – egy vastagabb kötetben elférne a Hevesi-életmű. Túl kevés ahhoz, hogy felfigyeljenek rá? Pedig Hevesi alapvetés.
A koronavírus-járvány miatt hosszú időre bezárni kényszerültek a vetítőhelyek, ám a művészmozik már azelőtt sem voltak könnyű helyzetben. Pedig a főváros valaha legendás filmszínházkultúrával büszkélkedhetett.
A magyar kivitelezésű Vaskapu szoros 1896 egyik legfontosabb presztízsberuházása volt. Az átadóünnepségen azonban zavaros sajtóhírek szerint nem tették ki a piros-fehér-zöld zászlót. Robbant is a botrány.
A kistarcsai tábort sötét célokra használták a huszadik századi rezsimek. Vasdényey István azonban, aki a vészkorszak alatt a létesítmény parancsnoka volt, a legnagyszerűbb magyar hősök közé tartozik.
Dédapám jut eszembe, aki sokáig élt a tenger mellett. Az ő tekintete kellene ide. Az ő tekintetével esetleg felmérhetném ezeket a léptékeket.
„Éppen csak leheletnyi kékség színezi a fekete
égboltot, amikor felszállok az 56-os villamos
első járatára a hűvösvölgyi végállomáson.
Egyedül vagyok az egész kocsiban, válogathatok
az ablak melletti helyek között.”
Latinovitscsal és Psotával vacsorázott, Bárdy Györggyel és Dőry Virággal forgatott Budapesten a világhírű rendező, s úgy volt, hogy még egy Mikszáth-adaptációban is szerepet kap. Welles végül mégis titokban lépett meg Magyarországról.
Távol élni a világtól, csendben, intenzív közösségi életben, a szellemi és fizikai munka, valamint az imádság egyensúlyában – nagyinterjú Baán Izsákkal, a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor perjelével.
Orbán Zoltán környezetpedagógusként arra törekszik, hogy érdekessé, élményszerűvé tegye a témáit, így például a magányos méhek, a beporzók védelmét, ami szívügye.
„Minden mélységét és magasságát megtapasztaltam, és hiszem, így tudok önazonos lenni, hiteles maradni” – tekint vissza Paár Julianna a nyolc év óta bejárt útra, amely zeneterapeutává és szülővé érlelte.
A Gál Judit által kidolgozott rousseau-i természetelvű nevelési program szerint működő ovikban a gyerekek alapfelszereléséhez tartozik a gumicsizma, az esőkabát és a bogárnéző.
„Valódi kapcsolatba kerültünk a vendégeinkkel, és megerősítés volt, hogy egyre többen jöttek” – Pentz Csaba és Manka hűvösvölgyi Kifli és Kocsmáját törzsvendégek szeretete övezi.
Mintha az ember és természet harmonikus egysége megbomlott volna. Eddig éltük a természetet, mostantól óvjuk, növekvő szorongással, hogy mégis elpusztul a kezünk között?
Hámori Máté karmester következetesen és eltántoríthatatlanul hisz benne, hogy a zene mint közösségi élmény mindenki számára megérthető, átérezhető.
A főváros látszólag olvasztótégelyként nyeli el Budafokot, a nagy múltú településrész mégsem hígul fel ebben a Budapestnek nevezett örvénylő masszában. Saját történelmére alapozva őrzi egyedi karakterét.
Hogyan lett a bácskai gazdálkodó fiából a dualizmus egyik legsikeresebb gyárosa és innovátora? Időutazásunk a boldog békeidőkbe és a Törley József alapította budafoki pezsgőgyár aranykorába repít.
Szentesi József húsz éve a régi magyar szőlőfajták feltámasztására tette fel az életét, most pedig olyan budai borfajta elkészítésén dolgozik, amelyet százharminc éve nem kóstolhatott senki.
Nagyapja saját kezével épített szeretett feleségének rózsavölgyi villát. Kelemen Eörs és családja nemcsak lakja, éli is ősei örökségét. Családi cégük, a Pytheas régi könyvek, régi életekhasonmás kiadásával foglalkozik.