Megnyerni a szabadságharcot
Egy sorsdöntő stratégiai játék a kilencvenes évekből, melyben a szabadságharc végkimenetele csak a monitor előtt ülő gyereken múlik.
Egy sorsdöntő stratégiai játék a kilencvenes évekből, melyben a szabadságharc végkimenetele csak a monitor előtt ülő gyereken múlik.
A Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző katonái Budakeszin emlékeztek meg a piski csatáról. Díszsortűz, ágyúdörgés és dobpergés a szabadságharc emlékére.
Ha elvész a híd, elvész Erdély is – mondta Piskinél Bem József. A hadvezér egyik legnagyobb ismerőjét, a lengyel–magyar barátság letéteményesét pedig így jellemezik kollégái: Kovács István a Budapestet Krakkóval összekötő híd neve. A költő-író-történésszel beszélgettünk.
A hódmezővásárhelyi fényképész, Plohn József 1848-as honvédportréit
nézve nemcsak a múlt elevenedik meg előttünk, a gyűjtemény rendhagyó
emlékművet is állít a 19. századi magyar szabadságmozgalomnak.
Az idei utolsó – Hamvas Béla szép szavával – „aranynapok” egyikén tettünk kiadós sétát Kismaroson és környékén. A falu és a környező táj lelkét, a genius locit kerestük a vízparton, az öreg házak homlokzatán, a patak fényeiben.
A hosszú élet titka a humor, a jó társasági élet és a diópálinka – a kilencvenhat éves Obádovics Gyulát korábbi interjúnkkal köszöntjük!
A ma is ismert matyó népviselet kialakulásában szerepet játszott, hogy a summások meg akarták mutatni a nagybirtokok cselédjeinek: ők is valakik.
Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége.
Amikor itt vagyok a házban, nem tudom eldönteni, hol is vagyok. A gyerekkorom épp olyan jelenvaló, mint az elmúlt másodperc.
A protestantizmus világában szokatlan kultuszt építettek az erdélyi unitárius hívek Dávid Ferenc alakja köré – a hitelveiért börtönbe vetett prédikátor megpróbáltatásait Krisztus passiójával állították párhuzamba.
A Nagycsarnokhoz hozzá tartozik a kenyér, a gyümölcsök, a húsok, a füzérekben lógó pirospaprika illata.
Ha életében a megvesztegethetetlenség és a hűség angyalai vigyáztak rá, akkor a sírba az elhivatottság és pontosság angyala tette, annyi bizonyos.
Anarchista világcsavargóként ismerte egész Európa, „fasiszta ügynökként” lett lábjegyzet egy Károlyi Mihály-memoárban.
Mi, emberek már csak ilyenek vagyunk: megcsaljuk, kihasználjuk, átverjük egymást, hogy aztán egy új társ kínálta új reménybe kapaszkodva mindig elölről kezdjük az egészet.
A Múzeum Mélygarázs alkotói a múzeumi atmoszférát ha jelképesen is, de kivitték az intézményi keretek közül.
Ha hagyják, talán elvarázsolja önöket is a BaHorKa lendületes lemeze, hiszen a mai világban ez hiányzik: a varázslat.
Ha az ember sok zenét hallgat, rájön, mennyi értéktelen zaj veszi körül.
Gion Nándor életműve értelmezhetetlen a 20. századi délvidéki magyarság történelmi sorsának számbavétele nélkül.