Petőfi Sándor jóval több volt, mint tankönyvi zsánerfigura – kevesen gondolnak bele, de a költőben a modern városi kószáló magyar mintapéldájára ismerhetünk rá. Kardeván Lapis Gergely irodalomtörténésszel beszélgettünk Petőfi újító ön- és világmegjelenítéséről.
Takács Dorina egyszerre szólaltatja meg tisztán, eredeti szövegükkel a népdalokat, és alakítja át őket valamiféle pszichedelikus-elektronikus félálommá.
A 2021-es Ongaku emlékezetes, magával ragadó munka, a már most is impozáns életmű újabb ékköve.
Újjászületett az egykor a Magyar Királyi Posta igazgatóságának otthont adó, Budapest ostromát is túlélő, műemléki védettséget élvező Postapalota. Az épületben március 15-én nyílik meg a technológiai és muzeológiai szempontból egyaránt kiemelkedő Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.
Liszt Ferenc játszotta neki a talpalávalót, maroknyi lovasa élén megfutamította Szolnokról az osztrákokat, az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán ezredesi rangig jutott, s még guyanai konzulnak is kinevezték. Figyelmessy Fülöp élete tele van hihetetlen és szórakoztató történetekkel.
1824-ben született. A pesti Pilvax-ifjúság köréből indult, a Bach-korszak alatt rendőrtanácsos lett belőle, később pedig megteremtette a magyar szatírát. A kiegyezés utáni baloldal szemében a „züllött sajtóerkölcsöket” s a reakciós hazafiatlanságot testesítette meg. De mit árul el naplója Kecskeméthy Aurélról?
Különös belegondolni, hogy még Mária Terézia volt Magyarország királynője, amikor a zempléni levéltár első két terme, amelyben most állunk, elkészült.
„Tagja voltam például egy spontán szerveződő, titokban működő, keresztény fiatalokból álló egyetemista körnek is. Itt ismertem meg egyébként a feleségemet, Katalint, aki később szintén az egyetemen dolgozott, a fizioterápiás tanszék vezetőjeként. A munkában is néha keresztezte egymást az utunk, de a közös művünk a családunk. Immár ötvenhét éve vagyunk házasok, három gyerekünk és hét unokánk van.”
A Karsai Műanyagtechnika Holding a járvány kezdetekor egy speciális védőmaszk gyártásába kezdett.
Hámori Dániel maszkmester autodidakta módon, tizenegy évesen kezdte képezni magát jövendő szakmájára.
Bajzáth Mária mesepedagógus úgy véli, a farsang kiváló alkalmat adhat a gyerekeknek az átváltozások megélésére.
Dr. Hablaty, vagyis Szabó Attila a Piros Orr Bohócdoktorok küldetéséről, kemény pillanatokról és a világ játékos természetéről mesélt.
Volt egy játék, amivel a hatvanas években a gyerekek egész nyarakat eltöltöttek: az indiános.
A sümegi püspöki palota két nagy hatású ember, Padányi Biró Márton püspök és Franz Anton Maulbertsch festő történetén keresztül a barokk és a katolikus megújulás korszakába repíti a látogatókat. Az újjászületett épületben Sümegi Kata tárlatvezetővel tettünk látogatást.
Építészeti mesemondó – így aposztrofálja magát a mátyásföldi Zubreczki Dávid. Az „Urbanista” kezdetben blogjával, manapság pedig többek között sétáival és könyveivel hirdeti, hogy az épületek olyan történeteket rejtenek, amelyeket érdemes meghallani, az építészetről viszont nem érdemes hallgatni.
„Az első istentiszteleten, amelyet Bíró Ferenc tartott Mátyásföldön, öten voltak templomban. Az első karácsonykor, néhány hónappal később, huszonöten. Ma kétszázötvenen járnak vasárnaponként a Baross utcai istentiszteletekre. Bíró Ferenc és Botond mátyásföldi lelkészek vendégei voltunk.”
Viszonylag kevés esély van rá, hogy a Budapestre tévedő egyszeri turista éppen a mátyásföldi Erzsébetligetbe tervezze napi városnéző sétáját. Pedig ha megtenné, biztosan leesne az álla, itt működik ugyanis Európa, ha nem a világ legkülönlegesebb vívóterme.
Végtaghiánnyal született, ám a személyiségéből sugárzó természetesség és energia miatt ez először szinte fel sem tűnik. Csesznegi-Fényes Zsuzsanna egykori paraúszó ma szülőként és A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány egyik vezetőjeként fiatalok tucatjainak mutat példát.
