„Azt hiszem, sokan hazataláltak itt rajtam kívül is” – mondja Csíkcsomortánról Mihályi Magdolna üzletasszony és Tamási Áron-díjas közösségszervező, aki tizenkét éve újságíró férjével, Varga Sándorral verstábort indított a faluban. A székelyföldi tábor ma már az időközben elhunyt alapító nevét viseli, s az egész Kárpát-medencéből fogadja a költészetet kedvelő gyerekeket
Korábbi írásunkkal emlékezünk a harminc évvel ezelőtt, Chicagoban elhunyt Bacsik Elekre, a 20. századi dzsessztörténet kiemelkedő alakjára, aki pályatársai szerint a világ egyik legjobb gitárosa volt.
Balla Gergely, a Platon Karataev alapítója a Bajdázó daláról.
Erdélyi kopót, ezt a hungarikum kutyafajtát tartani nem a világ legkényelmesebb dolga. De nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, sőt elsősorban nem azt. Mint történész szerzőnk írja: a kopótartás igazi lázadás a mai korszellemmel szemben.
A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.
A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.
Biszkuban még ahhoz sem volt fantázia, ravaszság, ambíció, temperamentum, hogy magasabb posztra képzelje magát, mint ahova helyezték.
Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.
Másik János ötvenéves pályafutása során a Kőszegi Grouppal bejárta a világot, olyan magyar underground zenekarokban játszott, mint az Európa Kiadó, a Balaton és a Trabant, s mindezek mellett több mint hatvan filmzenét írt. Szerteágazó és gazdag munkásságáról néhány emlékképen keresztül beszélgettünk az augusztusban hetvenedik születésnapját ünneplő zenésszel.
Az Azt meséltem már? című sorozat ötödik részében a rovat házigazdája Pap Lázár, Ablonczy Balázs történésszel beszélget.
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Kik lesznek a jövő hangverseny-látogatói? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket
Kik írják a történelemkönyveket? Azt meséltem már? A Magyar Krónika podcast sorozata történelemről. A házigazda Pap Lázár a jól ismert történelmi tények mögött megbújó történeteket
A csepeli Összetartozás Háza Trianon-emlékkiállítás nemcsak időrendben, több szempontból mutatja be Trianon okait és következményeit, de a tárlatot bejárva azt is megérhetjük mennyire átszőtte a kor mindennapjait a revíziós mozgalom, és miért fontos, hogy ma is emlékezzünk Trianon tragédiájára. Bondor-Varga Ildikó intézményvezetővel beszélgettünk.
Csák Anna férjével, Rakovszky Andrással 2017-ben hozta létre a Memoár Műhelyt, hogy segítsen a családoknak megőrizni a felmenők élettörténetét.
A több mint harminc éve pszichodráma-csoportokat vezető Nyáry Pétert arról kérdeztük, hogyan válhat erőforrássá a múlt.
Dombóvári János hegedűművész a Tállyán elhunyt hegedűvirtuóz és zeneszerző emlékének ápolására immár huszadik alkalommal rendezte meg a Lavotta-napok rendezvénysorozatát.
Az emlékekkel sokkal fukarabban kellene bánnunk, vigyázni rájuk, féltékenyen óvni őket, hogy sokáig, egész életünkben képesek legyenek őrizni számunkra a múlt újraélésének szépségét.
