Sok játék és az élet próbáit szolgáló szeretettel vállalni – Bárdos Júlia művészettörténész, bútorfestő szerint ez a teljes élet kulcsa. Lackfi János feleségével, hat gyermek édesanyjával boldogságról, gyógyulásról és egy elrendelt összetartozásról beszélgettünk.
Fabók Mariann színművész, bábos mesemondó és férje, Keresztes Nagy Árpád kobzos énekmondó nemcsak a színpadon, hanem a közös életükkel is a népi kultúrában rejlő igazságokat közvetítik.
Miközben az animáció segítségével varázslatos világokat alkot és visz filmvászonra, a zsámbéki Nyakas-hegyen is mesébe illő környezetet teremtett. Pálfi Zsolttal, a Lengemesék és a most készülő Csongor és Tünde rendezőjével állatai hangjától és madárdaltól zengő kertjében beszélgettünk.
Zsámbéki fiatalokból álló etnobeat zenekar – így jellemzi magát az Aurevoir. A népzenei hangzás mellett középkori és reneszánsz dallamokhoz, versekhez is bátran nyúló együttes egyik énekesével, Fejér Mihállyal a zsámbéki szülőházában beszélgettünk.
„Ez Pest megye legszebb panorámája – mutat körbe Szilicsány Árpád, a Matyi Kultúrbisztró vezetője a zsámbéki szőlőhegy tetejéről, és ezzel a kijelentéssel csak egyetérteni lehet. Ám a megújult vendéglátóhely rendezvényeire, fesztiváljaira nem csak a kilátás miatt érkeznek az ország minden pontjáról a vendégek.”
A Natura Kismalom szerényen húzza meg magát egy zsámbéki családi ház hátsó épületében. Pedig a tulajdonosai, Rátai János és Dubóczki Éva méltán lehetnek büszkék arra, amit létrehoztak. Nemcsak felélesztették a régi családi vállalkozást, de azzal, hogy saját gabonából készítik a teljes kiőrlésű liszteket, tovább is álmodták.
Egy ideje egyre nagyobb figyelem irányul az 1886 és 1964 között élő Szittya Emil munkásságára. A kalandos életű világcsavargó festményeiből most a francia fővárosban látható kiállítás.
Gótikus útnak és História-völgynek is nevezik a Borsodban található Bódva-völgyet, amely sok más látnivaló mellett középkori templomépítészetünk különleges szépségű és jelentőségű emlékeit rejti.
A képzőművészként is jegyzett író-költő Petőcz András új novelláskötetet adott ki.
Markáns, ellentmondást nem tűrőnek hangzó címe ellenére Kertai Csenger második kötete nem a versekben megszólaló én kizárólagos uralmát hirdeti.
Amiben élünk – beszélgetés Félix Zsolt Ybl-díjas építésszel Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról
„Végső soron a biznisz, a végtelen hiúság vezetett oda, ahová a zene eljutott. És a végtelen lustaság. Lustaság a metafizikához” – mondja Dukay Barnabás zeneszerző. Úgy látja, Haydnnál véget ért valami a zenében, ami későbbi szerzők műveiben is azért vissza-visszaköszön: a metafizikai lényeg.
Molnár Farkas építész és Majsai Mór ferences szerzetes közös művének, a Magyar Szentföld-templomnak nem csupán a felépülését akadályozta meg a kommunista hatalom, az ihletadó, hétszáz éves múltra visszatekintő missziós hagyomány magyarországi jelenlétét is csaknem ellehetetlenítette.
Az alföldi városkából induló kislány, aki minden akadályt legyőzve háromszoros olimpiai bajnok lesz. Hosszú Katinka története akár egy hollywoodi hősmozi alapja is lehetne; most egy különleges hangulatú dokumentumfilm mutatja meg, ki van valójában az Iron Lady mögött.
Lackfi János a Sebő együttes 1972-es versfeldolgozásáról.
A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az első világháború századik évfordulója kapcsán hatalmas vállalkozásba fogott: bejárta és megörökítette a hadszíntereket Ypres-től Csingtaóig, a Falkland-szigetektől Pápua Új-Guineáig, hogy különleges kivitelű könyvben láttassa a harcok valóságát.
Az Abbáziában megesett szobalány, Csermanek Borbála fia, Kádár János életében először és utoljára a pusztaszemesi téesz 1961-es zárszámadási közgyűlésén találkozott édesapjával. A kommunista politikus igencsak szűkszavúan nyilatkozott erről – Pusztaszemesen utánajártunk annak, milyen körülmények között került sor a találkozásra.
A szerző persze akkor is lesi, hogy fogy a kötete, ha nem ül a dedikálóasztalnál. Jó érzés, ha kelendő, amit írt.
