Minden víz épp a túlsó partig ér el – hangzik el a Platon Karataev új lemezén, amely a létező végtelen és mély elfogadásának transzállapotát igyekszik közvetíteni. A zenekar két frontemberével, Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Reisz Gábor filmrendező, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek alkotója Nagy Feró és a Bikini dalát választotta.
Nyolcszáz éve adta ki II. András az Aranybullát. Korai lépés volt ez a polgárosodás felé, vagy éppen ügyes manőver az utókor által igencsak lebecsült király részéről arra, hogy megerősítse politikáját?
Kárpátalja rezsimváltásokkal tarkított történetéről, az ukrán–magyar viszonyról Fedinec Csilla történészt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.
Újranyílt az Álmok álmodói kiállítás.
A magyar vidék lelkét a legérvényesebben megfogalmazó képzőművész úgy járt be nagy utat a vasesztergályosságtól a hivatalos elismerésekig, hogy közben az élete origója mindvégig a kicsi Heves megyei falu, Mezőszemere maradt.
Bartha Ágoston felbecsülhetetlen értékű gramofonlemez-gyűjteményének törzsrészét háború előtti magyar cigányzenés felvételek teszik ki.
Csermák Gusztáv egy lassan eltűnő szakma képviselője, harmadik generációs kelmefestő és vegytisztító Győrben.
Hogyan lehet egy szakrális kegytárgyat kortárs nyelven újra fogalmazni? A nemzetközi eucharisztikus kongresszus úrmutatóját és szentek ereklyetartóit készítő Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel beszélgettünk.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
Kriza János korát megelőzve a népköltészeti alkotások eredeti szövegének lehető legteljesebb megőrzését tűzte ki célul.
A pannonhalmi bencéseket 1958 óta szolgáló, legidősebb, még tanító szerzetes tanár legendás irányítástechnika-szakköre idén lesz ötvenéves. Pintér Ambrus atyával – aki egyúttal az ország legrégebb óta hivatalban lévő mozigépésze – beszélgettünk.
Lőrinc testvér tíz éve érettségizett a Pannonhalmi Gimnázium diákjaként, és múlt szeptember óta a katedrán áll. Az apátság legfiatalabb szerzetesével beszélgettünk.
Ezer éve teremtetett a szőlő- és borkultúra Szent Márton hegyén és környékén a szerzetesek munkája által, mégis csak a kétezres évek elején született meg az önálló Pannonhalmi borvidék. Liptai Zsolt borásszal, ügyvezetővel, valamint Illés Tamás marketing- és kereskedelmi vezetővel beszélgettünk.
„A feladat nem más, mint szolgáló szeretettel tevékenykedni mások javára” – vallja Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár első világi és egyben női igazgatója. A könyvtárosnő különleges időutazásra hívott bennünket munkahelyén, az ezeréves múltú világörökségi helyszínen.
A Szent Márton-hegy alatt hívogató gyógynövénykertet, oktatóteret és szálláshelyet egyesítő családi gazdaság húzódik meg. Pottyondy Ákossal, az Ürmös Porta vezetőjével beszélgettünk.
Az apátság alatt kezdetektől megbújik egy apró település is, amely szervesen hozzátartozik Szent Márton hegyéhez. Kocsis-Maár Kingával, a városi könyvtár helyi születésű vezetőjével Pannonhalma családias és bensőséges hangulatú városáról beszélgettünk.
Szent Márton hegyének lábánál ma már nemcsak hazai, nemzetközi szinten is elismert üveggaléria és stúdió működik. A vállalkozást mester és tanítványa, a Ferenczy Noémi-díjas Hefter László és fia, Brúnó közösen működtetik, akik az üvegművészet fenntartásán túl, az alkotói örömben látják a hivatásuk lényegét.
