Sándor, József, Benedek – vajon miért épp ők hozzák a meleget?
A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.
A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.
Somorjáról indult, majd a „tündöklő hontalanság” messzire repítette. Méry Rebeka dreamfolk stílusú dalaival elődeink történeteit továbbdúdolva szeretné összefoglalni mindazt, amit otthonról hozott.
A Pilvax kávéház és étterem az egyik legtörténelmibb helyszínünk. Mi történt azóta a kávéházzal?
Farkas Lajos grafikust, számos hazai és külföldi képregénykötet alkotóját kérdezi a műfaj lehetőségeiről, közönségéről és jövőjéről Farkas Anita és Bencsik Gábor.
A pesti Heckenast Gusztáv adta ki az osztrák irodalom egyik legnagyobb alakjának, Adalbert Stifternek a műveit, akit egyesek olvashatatlanul unalmasnak, mások korát megelőző zseninek tartottak és tartanak, s akinek Brigitta címe műve az Alföldön játszódik. Hogyan ábrázolta Stifter a reformkori Magyarországot?
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A főszereplő ezúttal: II. Rákóczi Ferenc.
Milyen jó volna ma megmutatni Karinthy Frigyesnek, milyenné lett az ő kedves helye, a Bartók Béla út.
Ahol bő százötven éve még szőlőt műveltek, ott száztíz éve Karinthy kávézott, ma pedig kulturális városközpont működik. A Bartók Béla út tragédiák, szerencsés együttállások és nem kevés tudatosság nyomán nyerte el mostani formáját.
Variációk Petőfire: a Petőfi Irodalmi Múzeum programjaival minden korosztály kapcsolódhat a nemzeti ünnephez és a kétszáz évvel ezelőtt született költőhöz.
Hazánk harangjainak nagy része az őrbottyáni Gombos család műhelyéből került ki, hírük pedig a világ legtávolabbi zugaiba is eljutott már.
A Magyarországon 1939-ben rendszeresített Danuvia géppisztoly tervezője, Király Pál a háború után emigrált a Karib-tengeri országba.
A Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világát egymás tükrében mutató kiállítás koncepciójáról Bazsányi Sándor kurátort kérdeztük.
Zene, tánc, rendhagyó tárlatvezetés, népi játékok és huszárok minden mennyiségben. Az idei márciusi ünnepi hosszú hétvégén megéri kimozdulni otthonról!
Bútorai masszívak, mégis sugárzik belőlük a kifinomultság. Zsély Csilla nem félt a hirtelen pályamódosítástól, és egy férfias szakmában, az asztalosmesterségben találta meg a hivatását. A Fatipli Műhelyben jártunk.
Oravecz Imre írót szajlai otthonában látogattuk meg tavaly decemberben. Ahogy korábban Ambrus Lajost, úgy őt is megkértük, hogy írjon össze néhányat kedvenc zenéi közül.
Március 14-én kicsit közelebb kerülhetünk a szerelmes, mindig valahova tartozni vágyó Petőfihez. Az est háziasszonyát, Juhász Anna irodalmárt kérdeztük Petőfi Sándor nyelviségéről, a költő máig tartó hatásáról.
Könnyen sütjük rá helyekre, hogy élhetők vagy épp élhetetlenek. Dobálózunk a kifejezéssel, pedig annak, mitől lesz élhető egy városnegyed, szigorú kritériumai vannak.
A Bartók Béla út fellendülésben kulcsszerepet játszó Bartók Boulevard Egyesület két alapítójával, Bosznai Tiborral, a Hadik vezetőjével és Jáki Monika városfejlesztővel beszélgettünk az idevezető hepehupás út fontos állomásairól, magasságairól, mélységeiről és a célba érésről.