A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bartók klasszikusan kortárs terébe is.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Mitzi – Kávé, Konyha, Bárba is, amely „pici, ezért csak a legfinomabb dolgok férnek el benne”.
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bélába, ami jóval több, mint egy betűszó. A bár, étterem, lakás, és arborétum a környék színvonalas, mindig pezsgő, nyüzsgő helyszíne.
A bűvészet sejtelmes hivatás, már csak azért is, mert a rejtély, az illúzióteremtés a lényege, de van hely, ahol elleshetjük a lenyűgöző fortélyokat: a Figaro Bűvészbolt 1969 óta a magyar bűvészvilág egyik fő műhelye. És bár családi vállalkozásról van szó, egy bűvészdinasztia három nemzedékének kitartó munkája van benne, igazán az összetartó barátiszakmai közegnek köszönheti fennmaradását. Szabó István tulajdonossal beszélgettünk.
Pataki Gergely plasztikai sebésszel a szakmát övező tévhitekről, a trendekről és a közösségi média diktálta irreális elvárásokról beszélgettünk.
Harmincéves barátságukból merítve bátorságot ugrottak az ismeretlenbe a Császármorzsa megálmodói. A nosztalgikus fogás a rohanós munkanapokon egy ebédszünet erejéig mindenkit visszarepít a békés gyermekkorba.
A kamaszkor a fontos döntések előszobája, viszont kevés a tér és az idő ahhoz, hogy az önismeret fejlődését segítsük. A problémáról és annak orvoslásáról Hegyesi Zitát, a Pure program kommunikációs felelősét kérdeztük.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban Csontváry Kosztka Tivadartól
Augusztus 27-ig látogatható a századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A minden korábbinál teljesebb kép megrajzolására vállalkozó Gulácsy Lajos-tárlatról Bellák Gábor kurátort kérdeztük.
Tavaly óta látogatható az egykori opera-énekesnő, Walter Rózsi villája. A magyar építészet új otthonát, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ állandó kiállítóhelyét a Bajza utcában találjuk.
A Magyar Zene Háza nagy sikerű popzenetörténeti kiállításának zenei kurátorát, Jávorszky Béla Szilárdot kérdezi a magyar populáris zene hőskoráról Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Kovács Tamás György tájépítésszel frissen megjelent ismeretterjesztő könyve kapcsán többek között arról is beszélgettünk, hogy mitől lesz valójában izgalmas, élvezhető és élhető egy város.
A Kossuth-díjas költő-író Oravecz Imre Szajlán él. Itt beszélgettünk többek között az elvesztett és megtalált szülőföldről, a kivándorlásról, Amerikáról és arról, hogy sikerült-e megírnia mindazt, amit szeretett volna.
Április 6-ától látható a mozikban Császi Ádám játékfilmje: a Háromezer számozott darab úgy beszél a romákról és a rasszizmusról, ahogy korábban magyar mozgókép még soha.
1927-ben Márai Sándor eljutott Szentföldre, és a tőle megszokott mélységben írta le, mit látott, mit érzett, mi mindent gondolt.
Érdemes kihasználni a szépnek ígérkező időjárást és a közelgő ünnepre kirándulást is tervezni. Ehhez ajánlunk húsvéti programokat szerte az országból.
A méltatlanul mellőzött gyökérzöldséget, a zellert agyagkéregbe zártam, majd a lángokra bíztam. Mellé gyerekkori emlékeket idéző nyúlgerincet készítettem, és a Bencze Birtok natúrborával tálaltam.
