Idén tizedik alkalommal hirdették meg a barlangok hónapja programsorozatot. Ennek apropóján egy fővároshoz közeli, nagyobb gyerekekkel is bejárható különleges, talán kevésbé ismert kürtős barlangot ajánlunk felfedezésre, a Csévi-barlangot.
Miért nevezték a pápát sziklához láncolt Gergelynek a néphagyományban, hogyan vált napja tavaszünneppé, és mi volt az a Gergely-járás? Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
Ki volt a negyven vértanú, és mit jelképez a történetük? Mire figyelmeztettek a magyar parasztkalendárium negyvenes napjai? Mit jelzett elődeink számára a csillagok eltűnése és visszatérése?
Húsvét előtt, amikor a tél tavaszba fordul, és még bánt a fény, szinte magunktól fordulunk valami más, magasabb rendű keresése felé. És akkor beköszönt a böjt. A lemondásból, a csendből, a más minőség mellett hozott döntésekből nyert erő belső ünnepe. Programajánlónk.
A tétova teve, Mézga Géza, Frédi és Bubó azt mondta, amit ő írt nekik. Romhányi József a magyar nyelv virtuóza volt, különleges zenei érzéke és műveltsége segítette, hogy megalkossa csodálatos verseit, meséit és operafordításait – nekünk.
Ma már valójában akkor se tudnánk udvariasak lenni, ha szeretnénk. Egyszerűen nincsenek meg hozzá a szavaink, a reflexeink, kevésbé ceremoniális az élet, alapjában változott meg
Finom, könnyed, mégis precíz. Lukáts Kató képeslapjait mindenki ismeri, de ő rajzolta meg nekünk Gőgös Gúnár Gedeont is, és Stühmerék is hálásak lehettek neki. Art deco és népművészet egy magyar alkotó rajzasztalán. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Se szeri, se száma azoknak az amerikai lapokban a múlt század első felében megjelent képes riportoknak, amelyek egy kis növésű emberekből álló revütársulat tagjait mutatják be, köztük számos magyart. Egyikük, Bagi Gábor jazz-zenészként aratott sikereket, egy másik honfitársunk, a konferanszié Darányi Gyula pedig Charlie Chaplinnel is találkozott – hogy aztán a szocialista Magyarországon cigarettaárusként tudjon csak megélni.
A korán érkezett tavasszal a hazai arborétumok és botanikus kertek virágba borulva várják a látogatókat. Mutatjuk, hova érdemes márciusban felkerekedni.
Miért kezd egy dél-koreai diák magyarul tanulni? Mi fogja meg József Attila költészetében? Hogyan hat a jelenben Korea ötezer éves története? Amikor Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára, a Sejong Intézet igazgatóhelyettese elkezdett a magyarokról tanulni, még nem tudta, hogy rászánja majd az életét. Interjú.
A testképet, test és lélek összjátékát boncolgató kiállítással is közelebb kerülhetünk magunkhoz a böjti hetekben. A Képező Galéria kortárs tárlatának költői kérdése ez: vajon a test a lélek börtöne? Ráncok, hegek, sötét karikák metafizikája a tompultság korában. Ajánló.
Gyermeke nem volt, de gyermeklelke igen. A feminista Undi Mariska gyűjtötte és tervezte a gyermekjátékokat, és ahogy egyéb munkáin, használta rajtuk a néprajzi gyűjtőútjain talált motívumokat. A Hagyományok Háza kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Jó harminc év után tért vissza Pusztinába a Zurgó, mégpedig egy lemezzel. Ufók, csángók, csillagok és a „szenvedély fellángoló szorgalma” mind ráfértek a pendrive-ra, ami a Hol a fényes csillag ragyog dalait hordozza. Nagy Bercel, a zenekar alapítója árvákról, boldogságok kis köreiről, mágikus szavakról. Interjú.
Mélység és magasság, elképesztő szélsőségek. Ezek jellemzik a bipoláris depressziót, a mentális betegséget, amely nem gyógyítható, de karbantartani lehet. Ujvári Csabánál másodéves színinövendékként jelentkeztek a tünetek, abba is hagyta szépen kezdődő pályáját. De most egy személyes előadással visszatért a színpadra.
„Gazdasági háborús bűnösnek” és „nyilas milliomosnak” kiáltotta ki a háború utáni sajtó a Horthy-kor híres áruházájának vezetőjét, Nagykovácsy (Kovacsevics) Milenkót. De milyen szerepet játszott valójában a harmincas-negyvenes évek Magyarországának társadalmi életében, s mi történt vele emigrációja után? Cikksorozatunk második része.
Egyike volt azon női alkotóknak, akik a népművészetet nem csupán ismerték és szerették, de megértették mélységét is. Lesznai Anna költő, író, ipar- és képzőművész munkáiban a szerethető egyszerűség és az elegancia keveredett egymással, alkotójuk szabad szelleméről tanúskodva. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Divatszalonjából Horthy Miklósné és Honthy Hanna is öltözködött, és ő volt az első magyar filmrendezőnő. Hatalmas családi villájukban sok zsidó család vészelte át az üldöztetést, az új rendszer hálából kitelepítette. Okos, nagyvonalú, mélyen hívő és roppant ambiciózus keresztyén asszony volt, egyike lett a Világ Igazainak. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
