Életének kilencvenhatodik évében, szeptember 21-én elhunyt Sajdik Ferenc Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, karikaturista.
„Én nem a valóság, hanem a képzelet után alkotok. Ez valahogy belülről jön, mert igazából ösztönösen rajzolok. De végül is a rajzolást a ceruzára kell hagyni, én csak mozgatom azt” – vallotta a grafikus. Rajzai a komoly könyveket közelebb varázsolták a mindennapokhoz, a humorosakat pedig még szórakoztatóbbá, egyben filozofikusabbá tették. Karikatúráinak, mesekönyveinek, filmjeinek összetéveszthetetlen ismertetőjegyet ad a rajzi könnyedség, fesztelenség és a következetes stílustisztaság. Vonalai érzékenyek és kerekdedek, szeretnivalóan tarka színfoltokat adók. Figurái képesek számtalan alakot ölteni, az emberi lényből az állatiba, növényibe, tárgyiba oda- és visszaváltozni. Rajzairól a jó kedély és az örök emberség sugárzik.
Élete
Sajdik Ferenc 1930-ban született Neuenhagen bei Berlinben. Az Iparrajziskolában tanult, 1949-től litográfusként dolgozott, majd a Rádió- és Televízióújság tördelője és rajzolója lett. Karikatúráit a Ludas Matyi vicclapból ismerhette meg a közönség. Kedvesen esendő, szerethető figurái harminc éven át jelentek meg minden héten, sokan az ő rajzaiért vették az újságot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök, majd a Pesti Vicc munkatársa volt.
Igazán népszerűvé a rajzfilm tette. Visszaemlékezése szerint a filmkészítéssel egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba: egy Műcsarnokban rendezett karikatúrakiállításra egy hét méter hosszú rajzot készített Budapestről, amelyet megláttak a filmgyár vezetői és elhatározták, hogy kisfilmet készítenek belőle. A film végül nem készült el, de megismerkedett Dargay Attilával és Jankovics Marcell-lel, akik később felkérték, hogy rajzoljon figuraterveket, háttereket a La Fontaine-mesesorozathoz. Ezt követte a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-horgász, amelyek évtizedek óta gyerekek és felnőttek kedvencei.
Csukás István meseíróval olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy az esendő, csokizabáló madár, Gombóc Artúr. Az egykori tévétorna főcíméhez is ő rajzolta a figurákat, esténként maga is családostól a képernyő előtt tornázott. „A kulcsom az övemre volt fűzve, ahogy hajolgattam előre, beakadt az ágyneműtartóba, és kiszakadt. Részemről be volt fejezve a torna” – mesélte egyszer. Nevéhez fűződik az 1977-es reklámfilmszemlén különdíjat kapott bontottcsirke-reklámfilm, amelyet Szabó Lőrinc fia rendezett, és az ő grafikai tervével készült 1981-ben Vajda Béla Moto perpetuo című Arany Pálma díjas animációs kisfilmje. 2014-ben az budapesti I. kerületi Naphegy téren átadták a tervei alapján készült Pom Pom-játszóteret.
Több mint 300 könyvhöz – köztük ifjúsági és tankönyvekhez – készített rajzokat. Illusztrálta többek között Csukás István, Alberto Moravia, Rudyard Kipling, Tabi László, Peterdi Pál, Békés Pál, Arany János és Petőfi Sándor írásait. 2024-ben adták ki rajzaival Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című kötetét. Karikatúrái önálló albumokban is megjelentek.
Élete végéig alkotott. Magyarországon és számos európai városban volt csoportos és önálló kiállítása. Az utolsó évtizedekben a táblaképek festése vált a fő területévé, amibe Papp László váci műgyűjtő bíztatására kezdett bele. Emellett főleg művészeket és számára fontos történelmi személyiségeket ábrázoló portrékat készített, amelyek keretére az ábrázolt személy életművét szimbolizáló különféle applikációkat, agyagszobrokat vagy akár hétköznapi tárgyakat erősített. Műveiből Vácott rendeztek állandó tárlatot.
Díjai
2012-ben Prima Primissima díjat kapott. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki azonnal felismerhető, egyedülálló stílusú rajzaiért, kedvesen groteszk, esendő, összetéveszthetetlen karakterű figuráiért, portréiért, nagy sikerű, mára legendává vált rajzfilmjeiért és könyvillusztrációiért, páratlan életművéért. 2023-ban a nemzet művésze lett.
Nyitókép: YouTube / Józsefváros videó
Alteregók és anamorfózisok – beszélgetés Orosz Istvánnal | Magyar Krónika
A rendező-grafikus-szépíróval sok más mellett a trianoni gyermekek, a MÁV és a képzőművészet kapcsolatáról és a diktatúrák anamo …
