A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 2025-ben rendkívül gazdag programmal várja a látogatókat, a kiállítások között pedig világhírű műtárgyak és neves művészek alkotásai is szerepelnek.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója egy sajtóbeszélgetésen ismertette az intézmény idei terveit. Kiemelte, hogy

a múzeum továbbra is a világ száz leglátogatottabb intézménye között szerepel, 2024-ben mintegy 800 ezer látogatót fogadott.

A sikeres kiállításoknak és az intézmény növekvő jóhírének köszönhetően az elmúlt két évben több mint ezer műtárggyal bővült a gyűjtemény, amelynek összértéke meghaladja az ötmilliárd forintot.

Az év egyik legkiemelkedőbb eseménye a november 27-én nyíló Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című tárlat lesz. A kiállítás a kínai Qin-dinasztia (i.e. 8-3. század) felemelkedését mutatja be, középpontjában a világhírű terrakottahadsereg áll.

Az életnagyságú agyagkatonák mellett különleges látványelemek is szerepelnek: egyes szobormásolatokon az eredeti színeiket is megjelenítik digitális vetítéssel. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban kísérőkiállítás is nyílik, amely az ázsiai hunokat, vagyis a hsziung-nukat mutatja be – azokat a népeket, akik ellen a Kínai Nagy Fal épült.

Áprilisban a középkori magyar művészet egyik legismertebb, de titokzatos alakja kerül a figyelem középpontjába: az MS mester és kora című kiállítás a Selmecbányai Szent Katalin-templom főoltárának hét táblaképét is bemutatja. A legújabb kutatások szerint MS mester dél-német eredetű lehetett, Nürnberg és Bécs környékéről származhatott.

Szeptember 25-től egy másik különleges tárlat is nyílik Menny és Pokol házassága címmel, amely William Blake (1757–1827) és kortársainak művészetét helyezi középpontba. A kiállítás a londoni Tate Múzeummal együttműködésben valósul meg, és az angol romantika egyik legmeghatározóbb alakjának látomásszerű grafikáit és festményeit vonultatja fel.

A Magyar Nemzeti Galériában március 21-től az Élőhely/Habitat – Természet- és tájkonstrukciók című kiállítás az ökoművészet és a természetábrázolás történeti aspektusait dolgozza fel. Áprilistól pedig a szecesszió kedvelői számára is izgalmas tárlat nyílik: a Magyar szecessziós plakátművészet és tárgykultúra (1895–1914) című kiállítás közel száz plakátot, valamint az időszak bútorait, ékszereit és Zsolnay-kerámiáit mutatja be.

A Magyar Nemzeti Galéria idén két jelentős retrospektív kiállítást is szervez. Május közepétől Czimra Gyula, november 20-tól pedig Tihanyi Lajos életműve kerül reflektorfénybe. Az év során emlékkiállítás nyílik Fényes Adolf festészetéről is.

A kisebb intézmények közül a Hopp Ferenc Múzeumban április végétől a modern teozófia magyarországi hatásait mutatják be, míg a Vasarely Múzeumban már látható a Nádler István és Eric Kressnig műveit középpontba állító tárlat. Emellett a Vasarely-életmű egy átfogó kiállítással Brazíliában, Sao Paulóban is bemutatkozhat a következő években.

A sajtóbeszélgetésen Baán László kitért a Magyar Nemzeti Galéria leendő új épületének helyzetére is. Mint mondta, jelenleg zajlik a közbeszerzési eljárás, öt nagy nemzetközi cég versenyez a kivitelezésért. A döntés akár már idén tavasszal megszülethet, és ha a tervek szerint halad a projekt, a galéria az évtized végére új otthont kaphat.

Szó esett a városligeti Fotóművészeti Múzeum megnyitásáról is, amely a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményét mutatja majd be. Az intézmény a Klösz-villában kap helyet, és jövő tavasszal nyílhat meg a nagyközönség előtt.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd (MTI)