A felújítások jegyében bezárt a rondellának nevezett épületrész. A bejárat a Kerecsényi kapuhoz került, amely az eddigiekhez képest teljesen más hatást gyakorol a vendégekre. A kapun belépve az erődítmény nagyjából három méter vastag téglafalai magasodnak a látogató fölé, így átélhetőbbé téve a vár erejét, múltját és történelmét.
| Kerecsényi László 1554 és 1556 között szolgált Szigetvár kapitányaként, vezetésével verték vissza a törökök 1555. évi támadását. 1560-ban nevezték ki a gyulai vár élére, ahol egy évvel később vette át a posztját. A vár megerősítése érdekében ágyúkat és szakállas puskákat is hozott magával, valamint a várban tartózkodó Paolo Mirandola olasz építőmestert is munkára fogta. Az 1566-os esztendőben, Szulejmán szultán Szigetvár elleni hadjáratával párhuzamosan egy 30 ezer fős oszmán sereg vonult az erősség ellen. Kerecsényi lovasaival az érkező Petrev pasa csapataira támadt, és megritkította annak elővédjét, majd visszavonult a várba. Az ostrom kezdetén 1500 magyar és rác lovas, illetve gyalogos, továbbá mintegy 600 német gyalogos állt a kapitány rendelkezésére. A harcok során a török túlerő hatására a védők egyre beljebb szorultak az erődítésben. Amikor már a külső vár is elesett, vizük pedig fogytán volt, tárgyalni kezdtek a törökkel. Kerecsényi végül 63 napnyi ostrom után, szabad elvonulás ellenében beleegyezett Gyula feladásába (ez volt a leghosszabb tényleges ostrom a törökkel folytatott várháborúk idején). Az oszmánok azonban megszegték ígéretüket, és az elvonuló őrségre támadtak, nagy részüket lemészárolták, Kerecsényit pedig foglyul ejtették. A kapitányt előbb Szigetvárra, majd Nándorfehérvárra hurcolták, ahol 1567-ben kivégezték. |
A vártorony önállóan is látogathatóvá vált, így külön is lehet jegyet kapni a várkiállításba és a vártoronyba. Egy kisebb kiállítást is terveznek Albrecht Dürer magyar származású bajor festőművész és grafikus gyulai kötődéséről – ősei a Gyula közeli Ajtós nevű faluból származtak. Emellett az épületrész olyan funkciókat is kap, amelyek egyúttal kilátóvá teszik a várat: felállítanak például távcsövet, illetve megjelenítik az erődítmény 16. századi részeit is.
A szakemberek tervezik a csaknem húszéves állandó kiállítás átgondolását és frissítését is, emellett hamarosan folyamatosan nyitva tartó vendéglátóhelyként működik majd a várborozó, ahová a rondellából az ajándékbolt is beköltözik. Új funkciót kap például az éléskamra, itt a 2024-ben indult és gyorsan népszerűvé vált szablyavívás kap új teret. Az eddiginél jóval tartalmasabb információkkal látják el a kiállítótereket a magyar mellett angol és román nyelven is.
A gyulai vár digitális rekonstrukciója
A Pazirik stúdió digitális rekonstrukcióival, makettjeivel többek között várak, kastélyok kiállításain vagy a pécsi csapat oldalán találkozhat a történelem, illetve a magyar várak iránt érdeklődő közönség. Munkáikat látva rácsodálkozhatunk, hogyan lehet életre kelteni akár több száz éves romokat is a virtuális térben. A gyulai várról 2020-ban készítettek virtuális rekonstrukciót. A vár körül ötven négyzetkilométeres történeti tájat is készítettek, ahol az erődítményt és a mellette elterülő mezővárost is felépítették.
Nyitókép: Pazirik kft.
