Különleges középkori temetkezési szokásra utaló gyermeksírt találtak a visegrádi Szűz Mária templom feltárása közben. A város történetének legnagyobb régészeti kutatása során ezúttal a királyi palota szomszédságában található egykori ferences templom területén fedeztek fel több tucat csontvázat.

A sírok egy része valószínűleg a szerzetesekhez, a másik része pedig a polgári lakossághoz tartozott. A régészek szerint a koporsóban vagy halotti lepelben eltemetett emberek maradványai főleg a 15. század első feléből és a 16. század közepéről származhatnak. A templomhajóban, közel a szentélyhez egy különös sírcsoport is napvilágra került.

Egy felnőtt nyughelyének tekinthető gödör feltárásakor váratlanul egy koporsó nélkül, halotti lepelben eltemetett gyermek maradványai kerültek elő.

A jobb combcsont alatt közvetlenül egy nagyobb méretű tárgy körvonalai bontakoztak ki. A kiemelést követően a restauráláskor kiderült, hogy a tárgy egy jó állapotú vas lakat, amely formája alapján a 16. században volt használatban. A koponya mellett, a száj közvetlen közelében egy öklömnyi kődarabot is találtak.

A sír további mélyítésekor a gödör alján egy szintén koporsó nélkül eltemetett felnőtt csontváza bukkant elő.

Már feltárása során szembetűnő volt, hogy a csontozaton több helyen súlyos, degeneratív elváltozások figyelhetők meg, amelyek nyilvánvalóan komolyan korlátozták az illetőt mozgásában és valószínűleg egyéb fizikai tevékenységeiben is.

A váz jobb lábfejénél szintén egy lakat feküdt.

A lakatok mai szemmel különösnek tűnő babonás szokásokra utalnak. A sír mellé helyezett lakat a középkorban elterjedt tévhit szerint a halottak sírban tartását, a túlvilágról való visszatérésének megakadályozását szolgálta, szélesebb értelemben pedig a korabeli vámpírhiedelmekhez köthetőek. A túlvilágról visszatérő, élőket zaklató, azok vérét szívó kísértetek Magyarországon nora néven ismertek.

A hiedelem szerint a nora egy vámpírhoz hasonlatos lény, amely a kereszteletlenül elhunyt gyermekből alakul ki, éjjelente az alvók melléből tejet és vért szív, áldozatai elsorvadnak.

A Visegrádon feltárt leletek esetében a két, egyazon sírgödörbe egymás fölé, lakattal eltemetett gyermek és felnőtt csontváz között több összefüggés is feltételezhető. Elképzelhető, hogy rokoni kapcsolatban álltak és az is, hogy mindkét személytől testi vagy mentális betegségük miatt tartottak, ezért igyekeztek őket a sírhoz rögzíteni, hogy megakadályozzák a visszatérésüket. A vámpírhiedelmek szerepét a lakatokon kívül alátámaszthatja a gyermek szájánál megfigyelt kődarab is, amelynél nem zárható ki, hogy eredetileg a szájába helyezték.

A régészek szerint a leletekkel kapcsolatban további kérdések is felmerülnek, amelyekre a terület teljes feltárása és az elvégzett tudományos vizsgálatok alapján várják a választ.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítják.

(MTI)

Nyitókép: Visegrád Reneszánsza Facebook-oldal