1915 tavaszán vetettek be első ízben tömegesen és hatékonyan mérges gázt az első világháborúban.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal az apja, IV. Béla által társuralkodóvá emelt V. István története következik.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A Sziklakórház főápolónője, a kitelepített, börtönbe zárt, sokféle módon meghurcolt Andrássy Ilona rémtörténete következik.
Örkény István egyperces novellájában az eladó sem igazán tudja kisegíteni a választéktól megzavarodott vevőt.
Száraz lábbal a Duna alatt? Évente kétszer van lehetősége a földi halandónak arra, hogy a Nagymaros és Visegrád között húzódó közműalagúton átsétáljon a vízfelszín alatt. A klausztrofóbiásokon kívül mindenkinek ajánlható, különleges program.
A Julianus barát által felkutatott, keleten maradt magyarok utódai a tatárjárást túlélve még a 14. században is jelen voltak a térségben.
A mese egy elátkozott herceg és egy szegény lány, Liv történetét meséli el.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most egy pohár borra megállunk a hortobágyi csárda mellett.
A Korányi-kórház hospice-osztályán meseterápiás alkalmak segítenek a haldoklóknak és hozzátartozóiknak szembenézni a halál közelségével. A mesék az átlépés előtti mozdulatlan feszültségben új belső tájakat nyitnak meg. Más fénytörésbe helyezik azt, ami egyszer volt. Riport.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rossz fát tesz a tűzre” szólás jelentésének jártunk utána.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum Parajmos – roma holokauszt kiállítását az internetes térben járhatjuk be. A történeti hátteret bemutató anyagokkal és az arra reflektáló képzőművészeti alkotásokkal a tárlat egyszerre ad át ismerteket és segíti a feldolgozást.
Az erődítés maradványainak megmentése után most elkészült a vár elméleti rekonstrukciója.
A „Krausz Ferenc – Az elektronok nyomában” című film elnyerte a Legjobb egész estés dokumentumfilm díját a krakkói Tudományos és Technológiai Filmfesztiválon.
Kamera indul, csapó! Helyszín lehet a folyó partja, a sekély víz, egy kenu, egy sátor, egy hatalmas fa oltalma. A magyar filmekben rendre felbukkan a Duna, de néha nem önmagát játssza.
Kevés hajógyárral találkozik a ma embere, a korábban világszínvonalú hazai ipar hosszú ideje próbál feljönni a felszínre a kilencvenes évekbeli bedőlés óta. Sokan feladták, mások megszállottan hisznek még a munkájuk erejében. Azt mondják, túlélői egy korszaknak. A nyergesújfalui hajógyárban megnéztük, hogyan épülhet ebből előremutató jövő.
Minden vízpartnak meg kellene élni az őszi, a téli valóságát, leleplezni délibáb nélküli karakterét szezonon kívül. A kisoroszi szigetcsúcs egy strand a nincsben. Ősszel és télen a legjobb megfürödni tiszta ürességében.
Novemberben országos kihívásra hívják az iskolai közösségeket: indul a diákokat közös telefonmentes időtöltésre ösztönző Analóg November. A cél nem a tiltás, hanem a szétdarabolt figyelem visszahódítása, a közösség és a valódi élmények újrafelfedezése. A legjobban teljesítő iskolák értékes nyereményekkel is gazdagodhatnak a garantált előnyök mellett.
Van-e feloldás ott, ahol a feldolgozás sem megengedett? Október 23-tól mozikban Nemes Jeles László új filmje, az Árva. A számos értelmezési réteget kínáló alkotásban a háttérben elhangzó mondatokból is egész sorsokra következtethetünk.
Török Ábel, a harmadik ég című különleges hangulatú, nyelvi leleményességű és atmoszférájú könyvét az első pár oldal után nehéz folytatni, nehéz újra kézbe venni.
Az angolszász országokban mindenszentek előestéjén a gyerekek ijesztő töklámpásokat készítenek. A tökfaragásnak hazánkban is van hagyománya, elődeink tökvicsort és Luca-tököt készítettek, hogy késő ősszel, amikor a legnagyobb a sötétség, és a legjobban tartottak a gonosztól, ijesztgethessék egymást.
A világ perifériáin felfedezhető csend nemcsak tragikus elzártságot hordoz, hanem lehetőséget is a centrumból kiveszett elmélyülésre. A közelhajolás esélyét az emberi lét összetettségéhez. Mary Ellen Mark amerikai fotográfus ikonikus képei éppen ezt a csendet hozzák zavarba ejtően közel a Mai Manó Házban. Ajánló.
Molnár Ferenc Az üvegcipőjében nem a királyfi, hanem a szegény leány keresi azt, akire a „cipője illik”. De ki lehet-e keveredni egy szerelmi négyszögletből, és rátalál-e a kicsi Irmára a boldogság? Göttinger Pál rendezése az idén 160 éves Csokonai Nemzeti Színházban látható.
A Színésznő. Az ország egyik legismertebb arca, a törékeny kis alak, a korszakos művész. Törőcsik Mari családja a művész születésének 90. évfordulójához közeledve olyan képeket is az OSZMI rendelkezésére bocsátott, amelyeket eddig senki sem láthatott.
Színész, rendező, szenvedélyes igazságkereső, aki gyorsan kiábrándult a kommunizmusból. 1958 januárjában koholt vádakkal és példát statuálva kivégezték a győri színház főrendezőjét. Az ő történetével tisztelgünk 1956 mártírjai és áldozatai előtt.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
A filmek közül kettő érdekes párhuzamba állítható a mozikban látható Árvával. Volt olyan rendező, aki humorral, mások drámával vagy éppen thrilleri feszültséggel dolgozták fel a szabadságharcot és a forradalom leverésének pusztító társadalmi hatásait.
A néprajzkutató vallotta, a népmesék, népdalok és mondák az egész magyar irodalom és identitás élő forrásai, nem csupán megőrzendő emlékek.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rendben van a szénája” szólás jelentésének jártunk utána.
A mérnök saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódja egy árva lányból hercegnévé vált nő élete, akinek története összefonódott az Andrássy út 60. szám alatti házzal.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most ellátogatunk a siófoki homokra.
Hosszú évszázadokon át a gyertyakészítőknek köszönhették elődeink a fényt az éjszakákban. Majd az elektromos villanyvilágítás létrehozásában szereztek elévülhetetlen érdemeket a magyarok. Egyszervolt szakmák, 3. rész.
A szegények és fogyatékossággal élő személyek papjaként egész életét az elesettek szolgálatának szentelte. Születésének 100. évfordulóján egy kaposvári eseménnyel emlékeznek meg Futó Károlyról.
Bíró Tibor két dékáni időszakon keresztül vezette nagy sikerrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karát, jelenleg az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Az egyetemi tanártól a fenntartható vízgazdálkodás szempontjairól és a Dunát érintő kutatási irányokról érdeklődtünk.
Elsőre talán vagabund hóbort, közelről jövőálló döntésszabadság, életközösség, valóságkapcsolat és dunai örökpanoráma mellett egy kétgyerekes család választása. Juhász György és Juhász-Horváth Linda több mint egy évtizede teremtettek otthont egy lakóhajón Budapest határában.
