Egy Bomo Art-jegyzetfüzet minden érzékszervünkre hat. Boldizsár Károly a könyvkötő manufaktúrájában olyan naplókat készítenek, amelyeken keresztül az emberek újra felfedezhetik kötődésüket a papírhoz.

A jáki Szent György-templom román kori építészetünk egyik legszebb példája, teljes körű rekonstrukciója egy év múlva fejeződhet be. Az épületegyüttes feltárása során egy több mint ötszáz éves miseruha is előkerült.

Ha nem rendezőként írja be nevét a filmtörténetbe, akkor bizonyára íróként vagy képzőművészként hagy nyomot. Kilencven éve született Huszárik Zoltán.

A századforduló magyar plakátművészetének kimagasló alakja volt Faragó Géza. Összetéveszthetetlen stílusú munkáiból június végéig látható szabadtéri kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán.

Bene Zoltán regénye azok számára is élvezetes, könnyen követhető, akik kevésbé mozognak otthonosan a 14. századi Európában.

László Noémi Műrepülés című kötetének szövegei megvilágítják: a költő egyszerre lakozik a hétköznapok prózaiságában és az irodalom nyelvi szférájában.

Még a nagyváradi színház művészeti vezetőjeként Szabó K. István százötven darabot tartalmazó listát kapott a helyi nyugdíjasoktól – ha erről válogat, nem lesz baj a közönséggel. Az idén Jászai Mari-díjjal kitüntetett rendező azonban jól eldugta a papírt.

Két kisregény, tanulmányok, tárcák, néhány novella – egy vastagabb kötetben elférne a Hevesi-életmű. Túl kevés ahhoz, hogy felfigyeljenek rá? Pedig Hevesi alapvetés.

A koronavírus-járvány miatt hosszú időre bezárni kényszerültek a vetítőhelyek, ám a művészmozik már azelőtt sem voltak könnyű helyzetben. Pedig a főváros valaha legendás filmszínházkultúrával büszkélkedhetett.

Hetvenöt éve lőtte főbe magát Manninger János, aki a háborús összeomlás közepette heroikus munkával kétszer forgatta le Kétszer kettő című filmjét. A művel a magyar filmművészetet kívánta új alapokra helyezni, ám bukás és feledés lett a sorsa.

Szilágyi István új regénye a régi-mai nyelvezet csodálatosan megalkotott szintézise és a szerző imponáló történelmi ismeretei ellenére ugyanúgy nem könnyű olvasmány, mint ahogyan nem könnyű e kérdések tükrében szembesülni a saját rossz döntéseinkkel sem.

Bánkövi Dorottya az első kötetében izgalmasan írja újra a femme fatale toposzát.

Hager Ritta textilművész öt évtizedes pályafutásának alkotásai egyetemes üzenetet hordoznak: a sötétségből a fényre jutás öröméről vallanak.

A Csontbáró nemcsak monumentális monográfiájában, de fényképen is megörökítette a székely világot – felvételei a korai magyar fotótörténet emblematikus darabjai.

Világot mentő székely gyermekek és báró lengyelfalvi Orbán Balázs kalandos élete – a székelyudvarhelyi animációs stúdió helyi legendákat dolgoz fel univerzális módon.

Hímzett, gyöngyökkel kivarrt kosztümök, pazar parókaköltemények, gigantikus díszletek között jártunk az Eiffel Műhelyház jelmez- és díszletkészítő műhelyében. Sétánkon kiderült, milyen összetett és precíz folyamatokból áll a kivitelezők munkája

A kamalduli remeteség Közép-Európában az egyetlen, amelynek épületei és környezete szinte teljesen egységesen maradt fenn. Az épületegyüttes egyszerre idézi meg a háromszáz évvel ezelőtt itt élő szerzetesek zárt világát és az Esterházyak másfél évszázadát.

Barabási Albert László gimnazistaként még szobrásznak készült, ám sorsa mást irányt vett. A ma már nemzetközi hírű fizikus a hálózatok kutatására és vizualizációjára tette fel szakmai életét, ezzel visszakanyarodva a művészethez.