A Fortepanról válogatott gyermekképek pillanatfelvételekként formálják epikus és kollektív történetté a rajtuk felsejlő sorsokat.

Huszonöt kortárs novella gyerekekről és kamaszokról.

A Felhőpárna című antológia kifejezetten az elmúlásról szóló versekkel tesz egy lépést afelé, hogy megtörje a honi gyerekirodalomban a halál témájának tabuját.

A mostani, szomorú és veszélyes idők mind a felnőttek, mind a gyerekek lelkiállapotát maradandóan befolyásolják. A mai magyar gyerekirodalom bátor, feladata pedig nem kicsi: elmagyarázni a mesék nyelvén, hogyan fogható fel a halál.

Ha valaki nem hallott volna még a kuflikról, itt az ideje: Dániel András mesesorozatát a Kedd stúdió álmodja évek óta animációba, a harmadik évad április elején debütált.

A legsokoldalúbb bábművészek egyike Magyarországon, hiszen nemcsak játszik, rendez és tanít, de báb- és látványtervezőként is régóta jegyzik a nevét. A Budapest Bábszínház társulatának tagjával, Hoffer Károllyal beszélgettünk.

„Ezen az estén, hétévesen lettem rajongó.” Lobenwein Norbert a Hungária 1981-es daláról.

Felújították az Andrássy út 69. szám alatt található Régi Műcsarnokot, ami ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad helyet. Lotz Károly messze földön híres freskóit is restaurálták.

Bukta Imre mezőgazdasági művészete sajátos jelenség a hazai képzőművészeti színtéren. Festményein, grafikáin, installációiban és performanszaiban a mai magyar vidék rögvalóságának ellentmondásos romantikája sűrűsödik össze.

Háy János regénye autonóm mű, különös-sűrű nyelvezettel és egy szabálytalanul is szép anya-lánya kapcsolattal a középpontban.

Tandori Dezső költészete megmutatja: ugyanazon dolgok szüntelen újrarögzítése mélyebb belátáshoz vezet természetükbe és működésükbe.

Egy személyben költő, irodalmi szekértáborokon felülemelkedő, univerzálisan tisztelt alak, madarak és medvék gondozója, játékmester, aki mintha egész életében a halálára készült volna. Tandori Dezsőről Tóth Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a költő barátja, szerkesztője, hagyatékának gondozója mesél.

Minden víz épp a túlsó partig ér el – hangzik el a Platon Karataev új lemezén, amely a létező végtelen és mély elfogadásának transzállapotát igyekszik közvetíteni. A zenekar két frontemberével, Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk.

Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Reisz Gábor filmrendező, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek alkotója Nagy Feró és a Bikini dalát választotta.

Megjelent Trokán Nóra első fotóalbuma. Fényképei a színészek legmagányosabb, legizgalmasabb pillanatait örökítik meg – mielőtt fellépnének ama világot jelentő deszkákra. A színésznővel szakmája magaslatairól és mélységeiről, a rá váró kihívásokról beszélgettünk.

Aranyló sajtszelet? Fák között lebegő ufó? Posztmodern pagoda? Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb épülete született meg a Városligetben. A Magyar Zene Háza nem csupán egyszerű épület, hanem nagybetűs építészeti jel – ami után az épített környezet esztétái, a városi lét tudorai oly sokszor sóvárognak. Most megkapták. Megkaptuk

A Ludwig Múzeum több mint kétszáz műalkotás felvonultatásával rendezett nagyszabású életmű-kiállítást a hatvanas évek hazai neoavantgárd képzőművészetének egyedi hangvételű alkotója, az 1997-ben elhunyt Frey Krisztián emlékére.

Szálinger Balázs „lírai naplójában” a legjobb arányban keveredik költészet és próza, magánélet és történelem, valamint hagyományos ismeretterjesztő útirajz.