Murányi Kristóf nem enged a csábításnak, és a könnyebb út helyett csavar egyet a retróérzés kollektív élményén. Dekoratív grafikáin úgy elevenedik meg a jelenünkbe mutató félmúltunk rögvalósága, hogy nevetni támad kedvünk saját – szerethető – esendőségünkön.
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
Falusi Márton verseskötetének második ciklusa egy Esti Kornél-féle alteregót tár elénk, Zuglischer Manót.
Betűbe zárva címmel az idei könyvhét szenzációjaként a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Márai Ilona 1948 és 1979 között írt naplója. Két vastag kötetben egy különleges házasság, az írói munka és az emigránslét bonyolult érzelmi háttere rajzolódik fel.
Román filmekben szerepelt, a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar színház ünnepelt művésze volt, majd a Ceaușescu-diktatúra utolsó évében menekülni kényszerült. A rendszerváltozás után Magyarországon kezdett játszani, Párizsban pedig sanzonestjeivel ejtette rabul a közönség szívét. Néhány éve hazatért, és a Budapesti Operettszínház színpadára lépett. Szilágyi Enikővel beszélgettünk.
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
„Azt hiszem, sokan hazataláltak itt rajtam kívül is” – mondja Csíkcsomortánról Mihályi Magdolna üzletasszony és Tamási Áron-díjas közösségszervező, aki tizenkét éve újságíró férjével, Varga Sándorral verstábort indított a faluban. A székelyföldi tábor ma már az időközben elhunyt alapító nevét viseli, s az egész Kárpát-medencéből fogadja a költészetet kedvelő gyerekeket
Korábbi írásunkkal emlékezünk a harminc évvel ezelőtt, Chicagoban elhunyt Bacsik Elekre, a 20. századi dzsessztörténet kiemelkedő alakjára, aki pályatársai szerint a világ egyik legjobb gitárosa volt.
Balla Gergely, a Platon Karataev alapítója a Bajdázó daláról.
Egy ideje egyre nagyobb figyelem irányul az 1886 és 1964 között élő Szittya Emil munkásságára. A kalandos életű világcsavargó festményeiből most a francia fővárosban látható kiállítás.
Gótikus útnak és História-völgynek is nevezik a Borsodban található Bódva-völgyet, amely sok más látnivaló mellett középkori templomépítészetünk különleges szépségű és jelentőségű emlékeit rejti.
A képzőművészként is jegyzett író-költő Petőcz András új novelláskötetet adott ki.
Markáns, ellentmondást nem tűrőnek hangzó címe ellenére Kertai Csenger második kötete nem a versekben megszólaló én kizárólagos uralmát hirdeti.
„Végső soron a biznisz, a végtelen hiúság vezetett oda, ahová a zene eljutott. És a végtelen lustaság. Lustaság a metafizikához” – mondja Dukay Barnabás zeneszerző. Úgy látja, Haydnnál véget ért valami a zenében, ami későbbi szerzők műveiben is azért vissza-visszaköszön: a metafizikai lényeg.
Molnár Farkas építész és Majsai Mór ferences szerzetes közös művének, a Magyar Szentföld-templomnak nem csupán a felépülését akadályozta meg a kommunista hatalom, az ihletadó, hétszáz éves múltra visszatekintő missziós hagyomány magyarországi jelenlétét is csaknem ellehetetlenítette.
Az alföldi városkából induló kislány, aki minden akadályt legyőzve háromszoros olimpiai bajnok lesz. Hosszú Katinka története akár egy hollywoodi hősmozi alapja is lehetne; most egy különleges hangulatú dokumentumfilm mutatja meg, ki van valójában az Iron Lady mögött.
Lackfi János a Sebő együttes 1972-es versfeldolgozásáról.
„Mellékvágányra visz bármiféle konzultáció vagy előzetes elgondolás, azt szeretem, ha magamra hagynak a történettel” – mondja Szegedi Katalin, aki elsődlegesen rajzolja, de sok esetben már szerzőként is jegyzi korunk legszebb meséit. A díjnyertes illusztrátorral Balaton-közeli otthonában beszélgettünk.
