Babits tanár úr
„Szeretem a tanárságot, nagyon sok pedagógiai akarat van bennem” – fogalmazott 1918-ban a költő.
„Szeretem a tanárságot, nagyon sok pedagógiai akarat van bennem” – fogalmazott 1918-ban a költő.
Bartha Ágoston felbecsülhetetlen értékű gramofonlemez-gyűjteményének törzsrészét háború előtti magyar cigányzenés felvételek teszik ki.
Csermák Gusztáv egy lassan eltűnő szakma képviselője, harmadik generációs kelmefestő és vegytisztító Győrben.
Hogyan lehet egy szakrális kegytárgyat kortárs nyelven újra fogalmazni? A nemzetközi eucharisztikus kongresszus úrmutatóját és szentek ereklyetartóit készítő Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel beszélgettünk.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
Kriza János korát megelőzve a népköltészeti alkotások eredeti szövegének lehető legteljesebb megőrzését tűzte ki célul.
A Karsai Műanyagtechnika Holding a járvány kezdetekor egy speciális védőmaszk gyártásába kezdett.
Hámori Dániel maszkmester autodidakta módon, tizenegy évesen kezdte képezni magát jövendő szakmájára.
Bajzáth Mária mesepedagógus úgy véli, a farsang kiváló alkalmat adhat a gyerekeknek az átváltozások megélésére.
Dr. Hablaty, vagyis Szabó Attila a Piros Orr Bohócdoktorok küldetéséről, kemény pillanatokról és a világ játékos természetéről mesélt.
Volt egy játék, amivel a hatvanas években a gyerekek egész nyarakat eltöltöttek: az indiános.
Schiff Mónika a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége vakvezetőkutya-kiképző központjának vezetője és Mayer Mónika, aki tapasztalt gazdaként segíti az igénylőket abban, hogy hogyan készülhetnek fel a kutyás életre, az igazi kutyahűségről és emberhűségről mesélt.
Szatmári Liza Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő 1951 óta a Vígszínház társulati tagja, több mint hetven szerepet játszott el a színházban.
A Házasság hete rendezvénysorozat alkalmából korábbi interjúalanyaink gondolatait osztjuk meg az olvasókkal. Elsőként Makovsky Miklós és Makovsky Király Zsuzsanna, a KétIgen Alapítvány mentorpárjának történetét.
Marton Zsolt püspöki hivatásában választott jelmondatát – hűséges az Isten – napról napra megéli.
A Néprajzi Múzeum új épülete maga a jövő felé megnyíló jelen, bátor elszakadás a múlt diktálta megoldásoktól, odabent azonban az őrzők, a múlt értékeinek megtartói dolgoznak majd azon, hogy találkozhassunk az elődök fölhalmozta értékekkel.
Galgóczy Árpádot 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év gulágkényszermunkára, hét év után szabadult. A Magyar Krónikának arról mesélt, mi segített neki a túlélésben, és mi adott erőt a magyar raboknak ahhoz, hogy a legnagyobb nélkülözések közepette is tudjanak nevetni.
Balázs Zsóka tizenkettedik éve a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központjának vezetője.