A kivájt, kifaragott világító tökökkel való ijesztgetés a magyar népszokások között is megtalálható. A Magyar néprajzból megtudhatjuk, hogyan készítették elődeink a töklámpást. Egy nagyobb töknek levágták a tetejét, a belét kiszedték, a héjra szemet, orrot, szájat vágtak. Este, amikor besötétedett, beletettek egy égő gyertyát, rúdra szúrták vagy kerítés tetejére tették, és egymást ijesztgették vele. A tökvicsort a betakarítás után, halottak napja vagy mindenszentek környékén készítettek, de bizonyos tájegységeken Luca-tök néven a Luca-napi tréfákhoz, ijesztgetéshez is kapcsolódott.
Teréz-szedés: milyen őszi munkákat végeztek elődeink októberben? | Magyar Krónika
Az egyik legnagyobb misztikus, az egyik legnagyobb női szent – Avilai Nagy Szent Teréz magával ragadó életútja bővelkedik a nagyságban, emléknapja asszonyi …
November 1-jén, a katolikus egyházban a megdicsőülteket, az összes üdvözült lelket ünnepeljük, akiket nem avattak szentté, és akikről nagy számuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg, november 2-án pedig az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezünk meg. IV. Gergely pápa helyezte a mindenszenteket november 1-jére, egy kelta ünnep, a samain időpontjára.
Miért terítettek meg a halottak számára mindenszentekkor? | Magyar Krónika
Kik azok a mindenszentek, hogyan alakult ki az ünnepük és milyen népszokások, hiedelmek kapcsolódnak hozzá?
A kelta kalendárium szerint a samain ünnepével kezdődött és zárult az év, így a kelták úgy tartották, hogy samainkor érvényüket vesztik a természeti törvények. Az angolszász országokban mindenszentek előestéje és éjszakája – október 31-e –, vagyis az „all hallows eve” kifejezésből származó halloween ma is a kísérteties és boszorkányos tréfák ünnepe, amikor a gyerekek ijesztő töklámpásokat készítenek, és jelmezbe öltözve körbejárják a környéket, hogy édességet gyűjtsenek.
Magyarországon mindenszentek napján szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére.
A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a családok este égő gyertyát tettek az asztalra, utána kimentek a temetőbe és a sírokon is gyertyát égettek.
A sírokra helyezett mécsesekkel kapcsolatban is voltak hiedelmek, például a halott sírjára helyezett égő gyertyát nem szabad máséra áttenni, mert akkor annak a halottnak bűne, akinek sírjáról elvitték a gyertyát, a másik lelkére száll át. A néphit szerint mindenszentekkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, vagy kivitték az ennivalót a temetőbe. Szokás volt mindenszentek ünnepén kalácsot sütni, ez volt a mindenszentekkalács vagy kolduskalács, amelyet a temető kapujában várakozó koldusoknak osztogattak azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a család halottairól.
Miért adományozták a holt lelkeknek kitett ételt a koldusoknak halottak napján? | Magyar Krónika
November 2-ához, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapjához számtalan népszokás és hiedelem kapcsolódott.
December 13-a Szent Lúcia emléknapja, a név a fényesség jelentésű lux szóból származik, december 13-a pedig a Gergely-naptár életbe lépése előtt az év legrövidebb, egyúttal a téli napforduló kezdőnapja volt. Elődeink úgy vélték, hogy amikor a leghosszabbak az éjszakák, a gonoszok és a bűbájosok kihasználják a rendelkezésükre álló hosszan tartó sötétséget, hogy megrontsák az embereket.
Luca napja: rítusok székkel, búzával, pogácsával, inggel, sugárral | Magyar Krónika
Boszorkányok kifürkészése, jóslás, varázslás, gonoszűzés: Luca ünnepe a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja, amelyhez a legtöbb hiedelem és szokás k …
Ez a hiedelem okozta, hogy a tisztelt Szent Lúcia alakja mellett a néptudatban kialakult boszorkányszerű, rontó nőalak, akit Luccának vagy lucaasszonynak neveztek. Luca napját gonoszjáró napnak tartották, ezért fokhagymával, keresztrajzolásával, hamuszórással, söprűk eldugásával védekeztek a boszorkányok rontása ellen. A Luca-napi kísértetet Luca-disznónak is nevezték, és a gyermekeket ijesztgették vele.
Szokás volt, hogy a legények és lányok fehérbe öltöztek, és az arcukat is belisztezték, volt, ahol „luccának” öltöztek, bekormozták magukat, és Luca-tökkel jártak körbe.
A világító tök megjelenik egy Árpád-házi királyunkhoz kapcsolódó legendában is. Salamon király és unokatestvérei, Géza, az ellenkirály és annak öccse László között tárgyalások folytak a trónért. Géza halála után László egyezséget kötött Salamonnal, aki 1081-ben lemondott a trónról. László ennek ellenére börtönbe vetette, Visegrádon a Sibrik-dombon álló ispáni várba záratta.
Salamon, a rab | Magyar Krónika
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-há …
A legenda szerint az őrök nemcsak befalazták a torony összes ajtaját, de még az ablakokat is eltakarták ökörhólyaggal. Az ablakokba töklámpásokat helyeztek, hogy a rabot éjjel is lássák. A lámpások fénye messzire ellátszott, és a Dunán utazó hajósok számára is viszonyítási ponttá vált.
Ki az a Salamon, és miért fénylik a töke? | Magyar Krónika
Előzetesen annyit elárulunk, nem egy uralkodó testrészére kell gondolni. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal egy látszólag középkorban gyökerező szólás …
Kiemelt fotó forrása: Wikimédia
