Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. Az első részben a kora középkori Magyarország vendéglátós viszonyaiba pillantunk be.
Hunyadi még a Kapisztrán János vezette keresztesek fegyelmezetlenségét is ki tudta használni, hogy győzzön a török felett.
Szabályosan megostromolták a cipőboltokat az emberek, mert eredeti áron kellett eladniuk a raktáron felhalmozott békebeli árut.
Az első ilyen avar tojás Móra Ferenc 1932-es ásatásai óta ismert.
A tudós katona próbálkozásait azonban nem koronázta siker, így végül házitanítónak állt.
A Beresztelkén előkerült ezüstkincs az első bizonyíték a dákok jelenlétére a környéken.
Bódi Mária Magdolna, az 1945 tavaszán vértanúhalált halt lány élettörténete érvényes üzenettel bír mindannyiunk számára.
Emellett kályhacsempék, egy Zsigmond-korabeli kés, pénzérmék, köztük Hunyadi János egy ezüstdénárja is előkerült.
A várnai vereséget követően Hunyadi a lehetőségekhez mérten stabilizálta az ország helyzetét, de Rigómezőnél megmutatkozott, hogy az oszmánok ellen nyílt összecsapásban nincs esély a győzelemre.
A feltárás rámutatott, hogy a Móra Ferenc által is kutatott Fehér-tó melletti avar temető nem magában állt.
Egy olyan sírt is feltártak, amelybe két, nagyméretű malomkövet helyeztek feltehetően valamilyen babona miatt.
Többek között az irreális elvárások és egy látszatbéke okozta a történelmi csatavesztést.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
Három éve zajlik a veszprémi várnegyed történelmi léptékű fejlesztése. Napi szinten több százan dolgoznak 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabad terület megújításán. A napokban a helyére került hazánk legősibb harangja, „Öreg Mihály” is. Veszprém megújult kincseit összegezzük a felújítási célegyenesben.
Degré Alajos, a márciusi ifjak egyik vezére részt vett a szabadságharc küzdelmeiben is, ott volt a pákozdi csatában, az április 2-án induló tavaszi hadjáratban és Buda visszafoglalásánál is.
Úgy berúg, hogy mezítláb átsétál a Szovjetunióba.
A belviszályokkal terhelt ország Hunyadi vezetésével megmutatta a töröknek, hogy még a megosztottságban sem könnyű préda.
Egy felirat árulta el az apró fémdoboz titkát.
Irodalom, történelem, színház, és tudomány – válogatás a Klebersberg Kastély tavaszi programjaiból.
Egy kettévágott benzineshordóban rejtőzött a koronázási jelvény.
Április 8-án nyitja meg kapuit a Time Machine Budapest, egy egyedülálló élményközpont, amely interaktív kiállítással idézi meg a főváros történelmének legfontosabb pillanatait.
Még tart a balatoni csata, amikor a Tiszántúlon megkezdődik a földosztás. Zúgnak a harangok Pusztaszeren, új honfoglalásra hívnak – emelte ki a bemondó.
Trónviszályok közepette sikerült Hunyadi Jánosnak vagyonra és hatalomra is szert tennie.
Március 22-én, ünnepélyes szentmise keretében adták át a látogatóknak a felújított királyi temetkezési helyet az altemplomban.
A magát magyarnak hazudó szélhámos – Estván Béla – az amerikai polgárháborút követően a mexikói császár, I. Miksa szolgálatába szegődött. A hazugságokra épülő élet végül I. Ferenc József megzsarolásával Bécsben omlott össze.
A sofőrök a legkülönféleképpen tűntek fel a filmekben, miközben teljesen más autómárkákat is preferáltak az elmúlt évtizedek alatt, de képesek az aktuális kormányra is hatást gyakorolni, miként az utóbbi is az ő életükre.
Az intézmény a Jelenarchívumának legújabb kampányához az 1990-es évektől napjainkig gyűjti a személyes fényképeinket és történeteinket a boldogság világnapja alkalmából.
Estván Béla az 1850-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az osztrák származású férfi magyarnak adta ki magát, hogy könnyebben tudjon érvényesülni új hazájában. A polgárháború idején kétes fegyverszállításokkal és beszerzéssel foglalkozott, majd könyvet írt „hőstetteiről”.
A Hunyadiak életét számos legenda övezi, a származásukat illetően is több mendemonda forog közszájon. Ezeknek jártunk utána.
A különböző korokban egészen másként ábrázolták a történelmi eseményeket. A frissebb produkciók a hősmítosz építésére vagy a realitásra koncentráltak, a rendszerváltás előtt pedig a szocializmus kritikájába csomagolták bele március 15-öt és annak utóéletét.
A 25 milliárdos költségvetés minden fillérje visszaköszön a tévéképernyőn. A legszélesebb közönség megszólításáért, illetve a nemzetközi forgalmazás miatt az alkotók persze kompromisszumokra kényszerültek, de ezek nem feltétlenül váltak a TV2-n futó sorozat hátrányára.
Március 14-én kezdődik a turistaszezon a füleki várban, ahol a Bebek-torony ötödik szintjén nyílik meg a 80 nap alatt a Föld körül című kiállítás. A tárlat a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének különleges darabjain keresztül kalauzolja el a látogatókat a világ egzotikus tájaira.
Londonban rejtőzködött az a sosem látott 1862-es magyar fényképanyag, amelyen ükanyáink, ükapáink néznek velünk farkasszemet. A Néprajzi Múzeumban most a Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállításon szinte az 1862-es londoni világkiállításra készített fotótörténeti kincs egésze megtekinthető szeptember 15-ig.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
Mondhatni létrehoztak egy államvédelmi negyedet. Ennek a legfontosabb épületeit mutatjuk be.
1945 és 1990 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát alakította ki az erődben, amely ma már izgalmas kiállítások és közösségi programok színhelye.
A Gulagról nem beszélhettek és nem akartak beszélni a hazatérők. Izgalmas és olvasmányos könyv jelent meg a leszármazottakkal készített interjúkból. A Gulag és a családom – Túlélők történetei a családi emlékezetben című könyv egyik szerzőjével, Murai András kommunikációkutatóval, filmtörténésszel beszélgettünk.
A Kossuth-emigráció olyan mély benyomást tett az amerikai társadalomra, hogy a magyar kormányzó körútja után több mint tíz évvel is virult még a „magyar kultusz” az Egyesült Államokban. Eszerint a magyarok becsületesek, szabadságszeretők, Kossuth oldalán pedig a vérüket adták a hazájukért.
A legfrissebb kutatások közvetlenül összekapcsolták az európai hun korszak egyes személyeit a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével.
Az „aradi hóhér” meg volt győződve róla, hogy a magyarok szeretik.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „káptalan a feje” szólás jelentésének jártunk utána.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.
Meglepően keveset kell várni a premierre, ráadásul egyből dupla epizóddal debütál A holló felemelkedése.
Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikába című, 1834-ben megjelent útirajza elsőként mutatta be a magyar közvélemény számára az Újvilágot. Amerikát a szabadság földjeként ábrázolta, ez pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben a magyar politikai emigránsok jelentős része az Egyesült Államokat választotta új hazájának.
Születésének 190. évében kiállítással tiszteleg a lánglelkű tudós-politikus előtt a Néprajzi Múzeum. Mit gyűjtött, kikhez fűzte szerelem, hogyan párbajozott és értette-e a viccet? Szemelvények egy talpig furcsa úr életéből.
Minden várakozást felülmúlt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum vizsgálatának eredménye.
Részlegesen sikerült rekonstruálni egy bronzkori házat Borsodban.
Folytatódik az egri vár állagmegóvása és fejlesztése.
Paulisineczné Willem Vera családjának története évszázadok óta fonódik össze a településével.
Régi képekkel elevenítjük fel, hogyan ünnepelték eleink a farsangot.
Fabriczy Kováts Mihály megfordult a Habsburg-, a francia és a porosz hadseregben, valamint harcolt az amerikai függetlenségi háborúban is. Nevét emléktábla őrzi a nyugat-virginiai Charles Townban.
Albrecht Dürerről szóló tárlat, kilátóként funkcionáló torony távcsővel, illetve az állandó kiállítás frissítése – többek között ezek is szerepelnek a gyulai vár megújításának tervei között.
Így vélekedett egy amerikai diáklány a magyarokról.
Nemrégiben hunyt el Nógrádi László, a Csepel kempingkerékpár megálmodója.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal az ismert és népszerű történész, Hahner Péter 2013-as művét ajánljuk a Kennedy-gyilkosságról, benne egy kevésbé ismert magyar szállal.
1918. november 30-án fizettek utoljára hídvámot a Lánchídon az átkelni kívánók. A történelmi pillanatot Müllner János fotós örökítette meg.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
Így buzdította katonáit Guyon Richárd ezredes a branyiszkói ütközet alatt 1849. február 5-én, 176 évvel ezelőtt.
Ujváry Gábor történész könyvében Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Mester Miklós és mások történetét bemutatva súlyos emberi ellentmondásokkal foglalkozik.
Mintegy 1400, eddig elérhetetlen, történelmi értékű röplappal bővült az OSZK Régi Ritka elnevezésű digitális gyűjteménye.
80 évvel ezelőtt Magyarország nyugati része még német és nyilas uralom alatt volt, a nagyobbik felét viszont már elfoglalták a szovjetek. Ebben a helyzetben kezdték előkészíteni a földreformot.
Heltai Gáspár ábécéskönyve, a debreceni kollégiumban tanító Maróthi György Arithmeticája, Apáczai Csere János enciklopédiája: fejezetek a magyar tankönyvírás történetéből.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Az első világháborús magyar ászpilóta, Kiss József emlékét emberséges harcmodora miatt még Olaszországban is őrizték.
80 évvel ezelőtt zajlott Budapest ostroma.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
Az újjászületett geszti Tisza-kastélyban az egykor itt élt lenyűgöző személyiségek történetét is megismerhetjük.
Az aranykincseket a második világháború idején rejtették el.
Csaknem száz éve van használatban, a hazai tervezésű gépek közül nem egy itt emelkedett először a levegőbe, több rekordot innen indulva állították be. Dicső múlt, túlélő üzemmódba kapcsolt jelen, ígéretekkel megbiztatott jövő a főváros legszebb fekvésű repülőterén.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Napjainkban az adventi időszak részei harsány dekorációkkal, túlárazott forraltborokkal, és ünnepi slágerekkel. Hogyan és mikor váltak ezek a főtéri vásárok a karácsony előfutárává? A válaszhoz a középkorig kell visszamennünk.
Almásy Dénestől Zichy Viktorig. Nevek, rangok, történetek és sorsok. Családok, melyek évszázadokon át alakították az ország történelmét. Egy átfogó, hiánypótló, nem mellesleg gyönyörű és olvasmányos kötet jelent meg nemrég Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon 1700–1957 címmel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kosarat kap” szólás jelentésének jártunk utána.
Hűség napi alagútfutás: rendhagyó helyszínen, az új, Bécsi dombi alagútban szervezik idén a hűség napi futást december 7-én.
A 10. jubileumi Málenkij Robot Emléktúra időpontja 2025. január 3-4-5-e, a kényszermunkára elhurcolás 80. évfordulója. A túra célja a közös emlékezés és a traumák feltárása, feldolgozása a következő nemzedékek bevonásával.
A keleti fronton a limanowai csata hősei megállították az „orosz gőzhengert”, így megakadályozva többek között Budapest elfoglalását is.
Gyönyörű többszázéves épületeket mutatunk, amelyek 2024-re a Népi Építészeti Program támogatásával újultak meg. Történetek múzeummá lett, vagy máshogyan új esélyt kapott házakról a Kárpát-medence szívéből.
Napjainkban minden erős, hagyományaira büszke és arra építő helyi közösség egy csírányi lehetőség ahhoz, hogy a jövőnk derűsebb és reménytelibb legyen. Ezt a szemléletet képviseli és örökítette meg több mint száz lelkes helyi közreműködővel együtt Pályi Krisztina Örökségünk őrzői – Szany című filmjében.
Kincset érő, 1877-es naplót adott az olvasók kezébe egy volt diplomata, Nikowitz Oszkár. Két bácskai diák bejárta Erdélyt és mindent lejegyeztek, amit csak lehetett.
Miért tartja úgy a népi hit, hogy az ókeresztény szűz és mártír Cecíliából – vagyis Cicelléből – örökké ifjú égi muzsikus vált?
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal a nagyszebeni Mészáros utcán teszünk egy sétát.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „elveti a sulykot” szólás jelentésének jártunk utána.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Ezúttal az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó gondolatait ajánljuk.
Előzetesen annyit elárulunk, nem egy uralkodó testrészére kell gondolni. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal egy látszólag középkorban gyökerező szóláshasonlat eredetének jártunk utána.
A régészek bronzkori településnyomokra és szarmata temetőre bukkantak.
Egy esküvői felvétel és egy klebelsbergi népiskola története.
Ismerje meg a második világégés magyarországi történetét településekre lebontva.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „cserben hagy” szólás jelentésének jártunk utána.
Az Erdélyi Történeti Múzeumban november 4-én megnyílt tárlat a térségben talált más aranytárgyak körében mutatja be a Bécsben és Budapesten őrzött leletegyüttest.
Megérkezett a hazánkban forgatott A brutalista első előzetese, a három és fél órás monumentális alkotásban a sztár magyar nyelven is beszél.
Lőrinc Márton olimpia bajnok az 1930-as években hagyta el Korondot, sikert sikerre halmozott, de folyamatosan emésztette a honvágy. Ha a halála után ötvenöt évvel is, de végre a szülővárosában nyugodhat.
Egy Beatrice koncertről jelentő besúgó szerint a zenekar és „sleppje” veszélyes a társadalomra.
Manapság szinte elárasztják az internetet a sokszor színvonaltalan útleírások, túraajánlók, blogposztok, de a print kiadványok között is nehéz jó útikönyvet találni. Aki szereti az ilyen könyveket, és a magyar történelem iránt is érdeklődik, annak John Paget Magyarország és Erdély című, közel 700 oldalas műve egész biztosan hosszú hetekre leköti majd a figyelmét.
A műemlék rekonstruálása a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának legújabb állomása, a projekt előkészítése nyolc hónapon keresztül zajlott, a kivitelezési munkálatok pedig három hónapon keresztül tartottak.
Minden idők legdrágább magyar szériájának első részét a MIPCOM televíziós vásáron vetítették le, az alkotás a jövő év elején kerül a képernyőre.
A Mecsekerdő és a Magyar Pálos Rend által kialakításban lévő út az Éger-völgytől indul majd és a Jakab-hegyi pálos kolostorromig vezet, amelynek igencsak zivataros a története.
1686. október 21-22-én foglalták vissza Badeni Lajos csapatai Pécset. A város 143 évi oszmán uralmat követően szabadult fel.
Az MTI fotósa 1956. október 7-én a Margitszigeten rendezett tűzoltóversenyt örökítette meg. Nem sokkal később a tűzoltók a legélesebb helyzetekben bizonyították helytállásukat.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal Újvidékre látogatunk.
