Vannak olyan emberek, akiknek még a szeme is mosolyog. Mindegy, hogy hány évesek éppen. Ilyen ember Jurkovics Sanyi bácsi is, piliscsévi kőművesmester. Már a 85. évét tapossa. Szeret és tud is mesélni a régi évekről, a családról, a háborúról, a tanulóévekről, a forradalomról, a taszári katonaévekről, a kőműves iparos időszakról is. A legnehezebb időkről is derűsen, hiszen nincs olyan tapasztalat, amiből ne lehetne tanulni valamit.
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma. II. Mehmed szultán elvonult a középkori magyar királyság kapujának számító erőd alól, a védők – élükön Hunyadi Jánossal és Szilágyi Mihállyal – győzelmet arattak.
A háttérben a lovak nagy számú pusztulása, valamint a tatárjárás után betelepülő népesség gasztronómiai szokásai állhatnak.
„Ős dicsőség, ősi nagyság / Kezdete és vége! / Itt minden füszál, kő, virág / Régi szent ereklye.” A Vajda János Székesfehérvárott című, melankolikus költeményéből vett idézet utal a város dicsőséggel és pusztulással egyaránt teli történetére. Sétára fel, ismerjük meg ezt a nagy múltú és sokarcú várost!
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenötödik részben a kor egyik legnagyobb uralkodója, Szent László következik.
Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. A harmadik részben a Zsigmond kori vendéglátás viszonyairól írunk.
Somlyó György Rámpa című, 1984-ben megjelent holokausztregénye méltatlanul kevés figyelmet kapott, pedig 1944–45 egyik legérdekesebb krónikája.
A 75. ásatási idény Zalavár-Várszigeten májusban kezdődött. A kutatók fő célja a bencés kolostor és a Karoling-kori grófi székhely lakó- és gazdasági épületeinek feltárása.
Az amerikai közvélemény és a sajtó szinte már a háborúra készült, amikor a magyar laptulajdonos közbelépett.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenharmadik részben Salamon királyunk története következik.
A térség lakói mintegy 150 év alatt elhagyták az újkőkori, akár többezres településeiket. A kérdés, hogy miért?
55 évvel ezelőtt, 1970. június 23-án hunyt el Fekete István.
Pulitzer József kreatív sajtókampányának is köszönhetően lett amerikai elnök Grover Cleveland.
Különleges kiállítással várja az érdeklődőket a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a múzeumok éjszakáján.
Sorozatunkban egyszervolt szakmák után eredünk, hivatások után, amelyek régen sok-sok ezer család megélhetését biztosították, de ma már csak az emlékük él, ha éltetjük. Ezúttal az útkaparókról lesz szó, akik nélkül hazai utak nem is léteztek volna a 19. század végétől az 1960-as évekig.
„E koporsók előtt megáll-e lelkiismeretünk?” – tette fel a kérdést egy korabeli lap.
Lombsátorból oltár, kakukkfűből szőnyeg, virágkoszorúból díszítés: az úrnapján az oltáriszentséggel megáldott zöld ág és virág a legtiszteltebb, legtöbbre tartott népi szentelmény.
Felújítják a Tolna vármegyei Regöly határában lévő, középkori templomromot, amely az egykori Somogy, későbbi nevén Somoly faluban állt.
50 évvel ezelőtt adta át a 100 ezredik Trabantot vevőjének a Merkur Autókereskedelmi Vállalat.
A negyedik század első harmadában játszódik Nagy Mihály régész történelmi regénye, a Nyugaton kelt a nap.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a kutya ugat, a karaván halad” szólás jelentésének jártunk utána.
Pulitzer József laptulajdonosként legfőbb céljának a nevelést, véleményformálást, valamint a befolyásolást tekintette.
Véres Malcolm skót királyt megszelídítő királyné ünnepnapját, június 10-ét a magyar parasztkalendárium Retkes Margit napjának nevezte, és termény- és időjárásjósló napként tartotta számon.
Kémjátszmába keveredik a hetvenes években egy balatoni londíner.
New York demokrata képviselőjeként a Kongresszusba is beülhetett, mégis a „negyedik hatalmi ág” mellett döntött.
Jancsó Attila még nincs harmincéves, de lelkes lokálpatriótaként már öt éve emlékházzá alakította dédszülei dömsödi otthonát. Menti és őrzi a múltat, megmutatja a zománcos vájling, az otthon főzött mosószappan és használóik világát.
Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. A második részben a 14. századi hazai vendéglátás viszonyairól, ételeiről és italairól írunk.
Hogyan hatottak a történelmi traumák a csíksomlyói búcsú történetére? Mi történt a diktatúra évtizedei alatt? Hogyan éledt újjá 1990-től a búcsújárás? Hogyan él tovább Csíksomlyó öröksége? Mohay Tamás néprajzkutatót kérdeztük.
Pulitzer József eredetileg Mexikóba indult katonának, de Amerikában ragadt, és újságíró lett.
Vay Péter ott volt a Carpathia gőzös fedélzetén, amikor a Titanic túlélőit mentették.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A nyolcadik rész Szent Istvánról, az első királyról szól.
Megérkezett a Sárkányok Kabul felett első előzetese és plakátja: az alkotás a Magyar Honvédség elképesztő bravúrját mutatja be.
Május minden hétvégéjén megtekinthető egy kastély a rábaközi kastélymustra programsorozaton – Vörös Bernadett és Pályi Krisztina szervezők célja, hogy minél többen megismerjék e térség szépségét. Az program az Irány a Rábaköz eseménysorozat része, amelyben kézműveseket, termelőket, önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyesületeket is összefognak.
Összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványai kerültek elő.
Az emigráns Asbóth Sándor regénybe illő élete tragikus véget ért.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A hatodik részben Falicsiről és Taksonyról írunk.
A Nemzeti Örökség Intézete Emlékhelyek napja 2025 elnevezéssel országos rendezvényt szervez 2025. május 10-én, amelyhez izgalmas programokkal csatlakoznak a nemzeti és történelmi emlékhelyek.
A kalandregények kedvelői bizonyára már fiatalkorukban olvasták a Jelky András életéről szóló könyvet. A 18. századi kalandhős a valóságban is létezett, de nem ezen a néven élte le életét. A kutatások további érdekességeket is kiderítettek róla.
„Volt idő, amikor a magyar föld mély kék ütőere nem egyenesen rohant át a tájon, hanem hajszálereivel gazdagon átszőve itatta, táplálta a vidéket, hol nyomában bujazölden sarjadt az élet.”
A Pazirik stúdió csapata nemcsak a virtuális térben rekonstruálta az előkelő katonát, hanem egy makettet is készített.
Egy mongol hadtest az épületben vészelte át 1241 telét.
Bán Mór Hunyadi-könyvei a történelmi regény új megközelítését hozták. A regényciklust olvasva többször felmerült bennem, hogy remélhetőleg mielőbb egy igazán jó film, de leginkább filmsorozat fog készülni belőle. Véleménycikk.
Új sorozatunkban a magyarországi vendéglátás korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről, szállóiról olvashatnak. Az első részben a kora középkori Magyarország vendéglátós viszonyaiba pillantunk be.
Hunyadi még a Kapisztrán János vezette keresztesek fegyelmezetlenségét is ki tudta használni, hogy győzzön a török felett.
Szabályosan megostromolták a cipőboltokat az emberek, mert eredeti áron kellett eladniuk a raktáron felhalmozott békebeli árut.
Az első ilyen avar tojás Móra Ferenc 1932-es ásatásai óta ismert.
A tudós katona próbálkozásait azonban nem koronázta siker, így végül házitanítónak állt.
A Beresztelkén előkerült ezüstkincs az első bizonyíték a dákok jelenlétére a környéken.
Bódi Mária Magdolna, az 1945 tavaszán vértanúhalált halt lány élettörténete érvényes üzenettel bír mindannyiunk számára.
Emellett kályhacsempék, egy Zsigmond-korabeli kés, pénzérmék, köztük Hunyadi János egy ezüstdénárja is előkerült.
A várnai vereséget követően Hunyadi a lehetőségekhez mérten stabilizálta az ország helyzetét, de Rigómezőnél megmutatkozott, hogy az oszmánok ellen nyílt összecsapásban nincs esély a győzelemre.
A feltárás rámutatott, hogy a Móra Ferenc által is kutatott Fehér-tó melletti avar temető nem magában állt.
Egy olyan sírt is feltártak, amelybe két, nagyméretű malomkövet helyeztek feltehetően valamilyen babona miatt.
Többek között az irreális elvárások és egy látszatbéke okozta a történelmi csatavesztést.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
Három éve zajlik a veszprémi várnegyed történelmi léptékű fejlesztése. Napi szinten több százan dolgoznak 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabad terület megújításán. A napokban a helyére került hazánk legősibb harangja, „Öreg Mihály” is. Veszprém megújult kincseit összegezzük a felújítási célegyenesben.
Degré Alajos, a márciusi ifjak egyik vezére részt vett a szabadságharc küzdelmeiben is, ott volt a pákozdi csatában, az április 2-án induló tavaszi hadjáratban és Buda visszafoglalásánál is.
Úgy berúg, hogy mezítláb átsétál a Szovjetunióba.
A belviszályokkal terhelt ország Hunyadi vezetésével megmutatta a töröknek, hogy még a megosztottságban sem könnyű préda.
Egy felirat árulta el az apró fémdoboz titkát.
Irodalom, történelem, színház, és tudomány – válogatás a Klebersberg Kastély tavaszi programjaiból.
Egy kettévágott benzineshordóban rejtőzött a koronázási jelvény.
Április 8-án nyitja meg kapuit a Time Machine Budapest, egy egyedülálló élményközpont, amely interaktív kiállítással idézi meg a főváros történelmének legfontosabb pillanatait.
Még tart a balatoni csata, amikor a Tiszántúlon megkezdődik a földosztás. Zúgnak a harangok Pusztaszeren, új honfoglalásra hívnak – emelte ki a bemondó.
Trónviszályok közepette sikerült Hunyadi Jánosnak vagyonra és hatalomra is szert tennie.
Március 22-én, ünnepélyes szentmise keretében adták át a látogatóknak a felújított királyi temetkezési helyet az altemplomban.
A magát magyarnak hazudó szélhámos – Estván Béla – az amerikai polgárháborút követően a mexikói császár, I. Miksa szolgálatába szegődött. A hazugságokra épülő élet végül I. Ferenc József megzsarolásával Bécsben omlott össze.
A sofőrök a legkülönféleképpen tűntek fel a filmekben, miközben teljesen más autómárkákat is preferáltak az elmúlt évtizedek alatt, de képesek az aktuális kormányra is hatást gyakorolni, miként az utóbbi is az ő életükre.
Az intézmény a Jelenarchívumának legújabb kampányához az 1990-es évektől napjainkig gyűjti a személyes fényképeinket és történeteinket a boldogság világnapja alkalmából.
Estván Béla az 1850-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az osztrák származású férfi magyarnak adta ki magát, hogy könnyebben tudjon érvényesülni új hazájában. A polgárháború idején kétes fegyverszállításokkal és beszerzéssel foglalkozott, majd könyvet írt „hőstetteiről”.
A Hunyadiak életét számos legenda övezi, a származásukat illetően is több mendemonda forog közszájon. Ezeknek jártunk utána.
A különböző korokban egészen másként ábrázolták a történelmi eseményeket. A frissebb produkciók a hősmítosz építésére vagy a realitásra koncentráltak, a rendszerváltás előtt pedig a szocializmus kritikájába csomagolták bele március 15-öt és annak utóéletét.
A 25 milliárdos költségvetés minden fillérje visszaköszön a tévéképernyőn. A legszélesebb közönség megszólításáért, illetve a nemzetközi forgalmazás miatt az alkotók persze kompromisszumokra kényszerültek, de ezek nem feltétlenül váltak a TV2-n futó sorozat hátrányára.
Március 14-én kezdődik a turistaszezon a füleki várban, ahol a Bebek-torony ötödik szintjén nyílik meg a 80 nap alatt a Föld körül című kiállítás. A tárlat a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének különleges darabjain keresztül kalauzolja el a látogatókat a világ egzotikus tájaira.
Londonban rejtőzködött az a sosem látott 1862-es magyar fényképanyag, amelyen ükanyáink, ükapáink néznek velünk farkasszemet. A Néprajzi Múzeumban most a Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállításon szinte az 1862-es londoni világkiállításra készített fotótörténeti kincs egésze megtekinthető szeptember 15-ig.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
Mondhatni létrehoztak egy államvédelmi negyedet. Ennek a legfontosabb épületeit mutatjuk be.
1945 és 1990 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát alakította ki az erődben, amely ma már izgalmas kiállítások és közösségi programok színhelye.
A Gulagról nem beszélhettek és nem akartak beszélni a hazatérők. Izgalmas és olvasmányos könyv jelent meg a leszármazottakkal készített interjúkból. A Gulag és a családom – Túlélők történetei a családi emlékezetben című könyv egyik szerzőjével, Murai András kommunikációkutatóval, filmtörténésszel beszélgettünk.
A Kossuth-emigráció olyan mély benyomást tett az amerikai társadalomra, hogy a magyar kormányzó körútja után több mint tíz évvel is virult még a „magyar kultusz” az Egyesült Államokban. Eszerint a magyarok becsületesek, szabadságszeretők, Kossuth oldalán pedig a vérüket adták a hazájukért.
A legfrissebb kutatások közvetlenül összekapcsolták az európai hun korszak egyes személyeit a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével.
Az „aradi hóhér” meg volt győződve róla, hogy a magyarok szeretik.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „káptalan a feje” szólás jelentésének jártunk utána.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.
Meglepően keveset kell várni a premierre, ráadásul egyből dupla epizóddal debütál A holló felemelkedése.
Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikába című, 1834-ben megjelent útirajza elsőként mutatta be a magyar közvélemény számára az Újvilágot. Amerikát a szabadság földjeként ábrázolta, ez pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben a magyar politikai emigránsok jelentős része az Egyesült Államokat választotta új hazájának.
Születésének 190. évében kiállítással tiszteleg a lánglelkű tudós-politikus előtt a Néprajzi Múzeum. Mit gyűjtött, kikhez fűzte szerelem, hogyan párbajozott és értette-e a viccet? Szemelvények egy talpig furcsa úr életéből.
Minden várakozást felülmúlt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum vizsgálatának eredménye.
Részlegesen sikerült rekonstruálni egy bronzkori házat Borsodban.
Folytatódik az egri vár állagmegóvása és fejlesztése.
Paulisineczné Willem Vera családjának története évszázadok óta fonódik össze a településével.
Régi képekkel elevenítjük fel, hogyan ünnepelték eleink a farsangot.
Fabriczy Kováts Mihály megfordult a Habsburg-, a francia és a porosz hadseregben, valamint harcolt az amerikai függetlenségi háborúban is. Nevét emléktábla őrzi a nyugat-virginiai Charles Townban.
Albrecht Dürerről szóló tárlat, kilátóként funkcionáló torony távcsővel, illetve az állandó kiállítás frissítése – többek között ezek is szerepelnek a gyulai vár megújításának tervei között.
Így vélekedett egy amerikai diáklány a magyarokról.
Nemrégiben hunyt el Nógrádi László, a Csepel kempingkerékpár megálmodója.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal az ismert és népszerű történész, Hahner Péter 2013-as művét ajánljuk a Kennedy-gyilkosságról, benne egy kevésbé ismert magyar szállal.
1918. november 30-án fizettek utoljára hídvámot a Lánchídon az átkelni kívánók. A történelmi pillanatot Müllner János fotós örökítette meg.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
Így buzdította katonáit Guyon Richárd ezredes a branyiszkói ütközet alatt 1849. február 5-én, 176 évvel ezelőtt.
